Mondd, miért vagyok ennyire vakok ahhoz, hogy lássuk, Hogy az egyetlen, akik bánt minket, az mi magunk vagyunk?
Hallani akarom itt van az ágyam a takaróm itt van a vállam a Balaton a szellő a számból kísér az utadon a halakat kifogom Naphoz holddal Kispál szól férfi válhat veled a kissrácból az A betűn vagy nekem ékezet egy sírban adtál nekem életet. 1. Kár, hogy nem is tudod, milyen kár, Darabokra törted a szívem. 2. Fáj, te nem is tudod, hogyan fáj, Hogy búcsú nélkül itt hagytál. Hogyan tudtad ezt tenni vélem? R. ||: Szánd meg hát szomorú szívem, Úgysincs más vigaszom nekem, Hogy egy összetört szívet megragassz! :|| 3. Szánd Meg Hát Szomorú Szívem, Demjen Szand Meg Hat Szomoru Szivem. Fájt, te nem is tudod, hogyan fájt, Hogy nem találtam olyan lányt, Ki életemben helyedre léphet. 4. Most jó, te nem is tudod, milyen jó, Hogy nincs, ki hozzád hasonló, S így gondtalanul egyedül élek. R. Szánd meg szomorú szívemet, Szánd meg darabokra összetört szívem! Darabokra törted a szívem! 3., 4., R., R. Hallgass bele Update Required To play the media you will need to either update your browser to a recent version or update your Flash plugin. Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
Huszonhárom vagyok, és hogy megérem-e a huszonnégyet? Ahogy a dolgok mennek, már én sem tudom Mondd miért vagyunk olyan vakok Hogy nem látjuk, hogy saját magunknak ártunk A hatalom és a pénz, a pénz és a hatalom Percről percre, óráról órára Mindenki rohan, de a felük oda sem figyel arra, Amit én sem tudok, hogy mit főznek ki a konyhákban Azt mondják tanulnom kéne, de senki sincs itt, hogy tanítson Ha nem tudják ezt megérteni hogyan érhetnének el engem? Gondolom nem tudnak, gondolom nem fognak, gondolom csak kifelé játszanak: innen tudom, hogy az életem egy szívás Hogy nem látjuk, hogy saját magunknak ártunk
A Község életében a legnagyobb rendezvény az,, Elszármazottak Találkozója", melyet minden második évben rendezünk meg. Minden páratlan év augusztusában Erdősmecske Község Önkormányzata, az Erdősmecskei Német Önkormányzat és a Német-Magyar Baráti Egyesület Erdősmecske minden falubelit, és minden Erdősmecskéről elszármazottat meghív egy színes, kulturális programra és egy kellemes estére. Ezek a napok kiválóan alkalmasak a beszélgetésekre, az emlékezésre, a régi idők felelevenítésére. Nyugdíjas-klub – Idősvonal. De, hogy milyen is valójában egy,, Elszármazottak Találkozója" Erdősmecskén? Azt érdemes személyesen átélni! Erdősmecske Község várja Önt! Erdősmecske Község Adatai: Járás: Pécsvárad Közös Önkormányzati Hivatal: Erzsébet/Nagypalli kirendeltség Terület: 2644 hektár Népesség: 393 fő Lakások száma: 187 Kisebbségi Önkormányzatok: 1 (német) Civil szervezetek: 2 (egyesület és nyugdíjas klub) Kultúrcsoportok: 1 (tánccsoport) Oktatási Intézmények: 2 (óvoda és iskola)
Pécsvárad (németül Fünfkirchenwardein vagy Petschwar, horvátul Pecvar) város Baranya megyében, a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő lábánál, a 6-os főút mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek. Címere a középkorban az apáti címer, a török idők után Sárkányölő Szent György, a gonosz legyőzője: a kék mezőben látható Szent György lovag lándzsájával ledöfi a sárkányt. A város története Szent István király alapított itt apátságot, első apátja volt Asztrik, aki a Szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban. 1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként, 1439-től mezővárosként. Pécsvárad - Évtizedek Pécsváradért. A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra.
A zenét a helyi fiatalokból álló Meriner zenekar (Harmat Ferenc, Kovács Endre, Kresz István) szolgáltatta. A "Baranyai vasárnapok" megyei rendezvénysorozatában, a régi Lukács-napokat felidézendő 1966 októberében a művelődési központ tartotta az első Leányvásárt, melynek rendezésében Dretzky Katalin kezdettől fogva részt vett. Kígyós Sándor fájdalmasan korai halála (1984) után reá hárult a művelődési központ vezetése, ami 1995-ben a Sportcsarnokkal majd az uszodával is bővült. Dretzky 30 éven át vezette az 1975 óta Fülep Lajos nevét viselő Művelődési Központot, megőrizve a Kígyós Sándortól kapott hagyott szellemi örökséget. Pécsvárad nyugdíjas klub sportowy. Ennek lényege a minőség, az igényesség a helyi értékekmegtartásával. A napi tennivalók mellett Kati emlékezetes kirándulásokat szervezett: az ifjúsági klub tagjait kora tavasszal síelnielvitte Zakopanéba. Sokuknak ekkor került síléc először a lábára, és hazatérve, nagy nevetésekkel tarkított élménybeszámolókat tartottak. Kati büszke volt lengyel származására: apja, Dretzky Félix lengyel katonatiszt volt, aki a katyni mészárlás elöl menekült Magyarországra százezred magával, és hazánk befogadta a százezer lengyelt.