Ennek megtörténtéig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan a jogalkalmazást jelen módszertani segédlet közzétételével kívánja elősegíteni. II. Szabadság esetén a munkavállalónak az adott hónapra járó munkabére két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. A sajtóban és az internetes portálokon megjelenő cikkek alapján a legnagyobb bizonytalanság a gyakorlatban azt övezte, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó alapbért. E szempontból fontos körülmény, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A munka törvénykönyvének szabályaiból és az eddig követett joggyakorlatból is következik, hogy a munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál a havi alapbért a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok (munkaórák) számával kell elosztani, és ezt kell megszorozni az ebből ténylegesen ledolgozott munkanapok (munkaórák) számával.
chevron_right Távolléti díj: kinek jár és mikor? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Széles Imre 2013. 01. 30., 12:59 Frissítve: 2013. 28., 16:18 2 2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat. Kezdjük azzal, hogy megszűnt az átlagkereset fogalma és a munkavállalót munkavégzés hiányában általában távolléti díj illeti meg. De melyek is azok az időszakok, amikor a munkavállaló számára távolléti díjat kell fizetni? Távolléti díj jár a munkavégzés alól mentesített dolgozónak a következő esetekben: • a jogviszonya megszüntetésével összefüggésben az Mt.
Az első ilyen eset, ha a várandós nőt a gyermeke egyéves koráig a munkáltató nem tudja olyan munkakörben alkalmazni, ami az egészségi állapotának megfelel. Ekkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére az alapbérét fizetni. A szabálynak általában a terhesség alatt van jelentősége, a baba megszületése utáni időszakban ugyanis az édesanya általában amúgy is fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. A másik eset pedig az állásidő. Ez olyan időszakot jelent, amikor a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Ha ez nem valamilyen elháríthatatlan külső ok következménye, akkor erre az időre is jár a munkavállaló alapbére. Mi több, ha a beosztás alapján a munkavállalót valamilyen bérpótlék illetné meg (pl. mert az állásidő az éjszakai időszakra esik), akkor az alapbéren felül ezt is ki kell fizetni. Ha munkavégzés hiányában jár díjazás a munkavállalónak, az főszabály szerint a távolléti díjat jelenti. Így például távolléti díj jár a szabadság idejére, a felmentési időre, illetve annak 70%-a jár a betegszabadság tartamára.
Jövedelem: A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része. Költségként mindig csak a bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el. A személyi jövedelemadó törvény alapján megkülönböztetünk:. 1. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek: önálló tevékenység (pl. : egyéni vállalkozó vállalkozói kiléte, megbízási jogviszony, mezőgazdasági őstermelő, bérbeadásból származó jövedelem) nem önálló tevékenység (pl. : munkaviszonyból származó jövedelem, tárasa vállalkozó tagi kivét, Gt. vezető tisztségviselőjének a tiszteletdíja, segítő családtag jövedelme, képviselők jövedelme) 2. Külön adózó jövedelmek (nem része az összevont adóalapnak) Egyéni vállalkozó adóalapja után fizetendő vállalkozói szja és az adózás után vállalkozói jövedelem után vállalkozói osztalékadót fizet. Vagyonátruházásból származó jövedelmek (Ingó25%, ingatlan 25%, öröklési szerződésből szárazó jövedelem 25%) Tőkejövedelmek (kamatjövedelem 20%, osztalék 25%, 35%, árfolyamnyereség 25%, vállalkozásból kivont jövedelem25%) Természetbeni juttatások 54% (magáncélú telefonhasználat) Vegyes jövedelmek: (kis összegű kifizetés 15 000 Ft-ig 36%, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha nem az összevont adóalap részeként adózik 25%, nyeremény 25%) Az adó mértéke: Az adótábla 2009. évben: A jövedelem összege: Az adó mértéke: 0 – 1.
§ szerinti bérpótlékokra. Fontos Az általános szabály szerint az Mt. 148-152. §-aiban foglaltaktól, továbbá 147. §-ától a felek megállapodása a munkavállaló javára, a kollektív szerződés pedig a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhet. Vissza a tartalom j egyzékhez
Lakás eladó Miskolc, a Könyves Kálmán utcában, 42 négyzetméteres | Otthontérkép - Eladó ingatlanok Otthon térkép Az ingatlan már elkelt archiv hirdetés 15 fotó Térkép 15 fotó Térkép Az általad keresett ingatlan már gazdára talált, vagy más okból törölte a feltöltő. Környék bemutatása Eladó lakások Miskolc Miskolc Eladó lakások Könyves Kálmán utca Kiemelt ingatlanhirdetések Nézd meg a kiemelt ingatlanhirdetéseket Böngéssz még több ingatlan között! Lakás eladó Miskolc, a Könyves Kálmán utcában, 42 négyzetméteres 42 m 2 · 1 és félszobás · tégla építésű · felújított állapotú Lépj kapcsolatba a hirdetővel Referens Fehérvári György
Biztosabbnak, kényelmesebbnek találják a virtuális térben elhelyezett irodalmat. De most, várhatóan szép őszi időben érkeznek a belvárosba az írók, költők, akikkel személyesen is találkozhatnak az olvasók. " Tavaly csak online volt Ünnepi Könyvhét, idén pedig Budapesten nagy találkozókra, nagy kötetbemutatókra van lehetőség, így az országos elismertségű írók-költők meghívása nehézséget okozott, de szerencsére Lackfi János József Attila-díjas író, költő, műfordító elfogadta meghívásunkat, és ő fogja megnyitni az idei Ünnepi Könyvhetet" – szólt az előkészületekről Tomasovszki Anita, a könyvtár igazgatója. A további vendégek általában helyi szerzők. Líra könyv - az online könyvesbolt. Béres Tamás, Karádi Zsolt, Sipos László, Siska Péter vagy Kertész Sándor, akinek ismét megjelent képregényes kötete. Ezen túl bemutatkoznak a helyi folyóiratok, a Vörös Postakocsi, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle és a Partium. Belelapozhatnak az Átutazók Művészeti Egyesület képzőművészeti albumába is.