Dánia legújabb kulináris szentélye Koppenhágában a Malus. Az éttermet egy házaspár viszi, Maggi antropológus, akinek különleges érzéke van az ételekhez és remek ízléssel rendezi be az éttermet. Férje, Carsten népszerű és elsőrangú séf, aki virtuóz módon dolgozik a konyhában. Családi életük példás, két csodálatos gyerekük van, szeretik egymást, szinte mindenük megvan. A következő elérendő álom az étteremben a rangos Michelin csillag minősítésének megszerzése. Fáradhatatlanul dolgoznak és mindent feltesznek a vágyott cél elérése érdekében, miközben nem veszik észre, hogy az egyre növekvő feszültség és stressz már a magánéletüket veszélyezteti. A boldogság ice cream. A film író-rendezője, Christofer Boe (A 64-es betegnapló, Rekonstrukció, Minden rendben lesz) a dán film kiemelkedő, rangos nemzetközi filmfesztiválokon is több díjjal elismert alkotója. Írótársa Tobias Lindholm, akinek olyan filmek forgatókönyvei fűződnek a nevéhez, mint az Oscar-jelölt A vadászat vagy az Oscar-díjas Még egy kört mindenkinek. A filmben a főszereplő házaspár érzékeny megjelenítői Katrine Greis-Rosenthal (Kurszk, Fácángyilkosok) és a világsztár Nikolaj Coster-Waldau (Trónok harca, Fejvadászok, A csajok bosszúja, Feledés, Egyiptom istenei).
A film kiemelkedő képi világát Lars von Trier egyik állandó alkotótársa, Manuel Alberto Claro (Melankólia, A ház, amit Jack épített, A nimfomániás) teremtette meg. A film még nem található meg a műsoron.
feliratos dán-svéd romantikus film, 104 perc, 2021 Rendező: Christoffer Boe Szereplők: Katrine Greis-Rosenthal, Nikolaj Coster-Waldau, Flora Augusta, Charlie Gustafsson Dánia legújabb kulináris szentélye Koppenhágában a Malus. Az éttermet egy házaspár viszi, Maggi antropológus, akinek különleges érzéke van az ételekhez és remek ízléssel rendezi be az éttermet. Férje, Carsten népszerű és elsőrangú séf, aki virtuóz módon dolgozik a konyhában. A boldogság íze (16) feliratos előzetes - #2 - YouTube. Családi életük példás, két csodálatos gyerekük van, szeretik egymást, szinte mindenük megvan. A következő elérendő álom az étteremben a rangos Michelin csillag minősítésének megszerzése. Fáradhatatlanul dolgoznak és mindent feltesznek a vágyott cél elérése érdekében, miközben nem veszik észre, hogy az egyre növekvő feszültség és stressz már a magánéletüket veszélyezteti.
A filmben a főszereplő házaspár érzékeny megjelenítői Katrine Greis-Rosenthal (Kurszk, Fácángyilkosok) és a világsztár Nikolaj Coster-Waldau (Trónok harca, Fejvadászok, A csajok bosszúja, Feledés, Egyiptom istenei). A boldogság ile rousse. A film kiemelkedő képi világát Lars von Trier egyik állandó alkotótársa, Manuel Alberto Claro (Melankólia, A ház, amit Jack épített, A nimfomániás) teremtette meg. A film hamarosan a mozikban! Előzetes: Hirdetés
Kézikönyvtár Magyar néprajzi lexikon CS Csörsz-árka Teljes szövegű keresés Csörsz-árka: széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan, némely szerzők római vagy avar maradványnak, mások kiszáradt folyómedernek tartják. A Csörsz-árkához fűződő mondakör elsősorban a Jászságban ismert. Eszerint Csörsz királyfi – mai változataiban egy cseh főúr vagy más nagy úr – árkot építtet, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel megy hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jöhet a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tart. Egy fiú, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, valamilyen jelről megismeri apját. Megüli az árkot építtető zsarnok urat. ( → még: Ördög-árok, → Rapsonné vára, → helyi monda) – Irod. Réső Ensel Sándor: Csörsz-árka (Nyíregyháza, 1875); Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok (Régészeti füzetek, Bp., 1961. II. Lehel kürtje (monda), A thermopülai hősök sírfelirata ( epigramma), Csörsz.... 9. ) Dobos Ilona
Rengeteg monda öleli körül a Tiszát. egyik kevésbé közismert mondája a Csörsz Árkáról szóló mendemonda, több mint 1300 éves népi elbeszélés. A Tisza mielőtt szabályozták volna nagyon gyakran medret váltott, több száz, vagy ezer évvel ezelőtt teljesen más meferben folyt. A monda szerint - az árok a mai Jászárokszállás mellett található; a névadó Csörsz, aki avar király volt beleszeretett a longobárdok lányába, Délibábba. Csörsz árka - Mondák. A longobárdok királya csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön érte és vízen viszi el. A monda szerint csörsz parancsot adott egy árok építésére a Tisza és a Duna közt. A nászból azonban semmi sem lett, mivel Csörszöt agyoncsapta egy villám. A monda szerint nyaranta a szerelmes Délibáb keresi szerelmét az árokban. Valójában azonban az árok egy feltételezett védmű része volt ami a Duna kanyartól indulva az Alföldet mitegy körbekerítve Debrecenig, majd onnan dél felé fordulva az Al -Dunáig húzódik. Nyomai most is fellelhetőek, bár az ipari forradalom előtt jobban látszottak.
Csörsz-árka: széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan, némely szerzők római vagy avar maradványnak, mások kiszáradt folyómedernek tartják. A Csörsz-árkához fűződő mondakör elsősorban a Jászságban ismert. Eszerint Csörsz királyfi – mai változataiban egy cseh főúr vagy más nagy úr – árkot építtet, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel megy hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jöhet a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tart. Egy fiú, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, valamilyen jelről megismeri apját. Csörsz árka monde 2014. Megüli az árkot építtető zsarnok urat. ( → még: Ördög-árok, → Rapsonné vára, → helyi monda) – Irod. Réső Ensel Sándor: Csörsz-árka (Nyíregyháza, 1875); Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok (Régészeti füzetek, Bp., 1961. II. 9. ) Dobos Ilona
Legrégibb nyomát a XVI. sz. Székely István Világkrónikájában találjuk, ki a 718-ik évnél megemlíti, hogy Seita, Pannónia királya megvítta a Csersz árokját, melyet - folytatja tovább -nem azért hívtak Csersz árokjának, hogy azon Csersz király feleséget hozott magának, hanem azért, mert az árkot ő készítette még az Attila előtti időkben. Csörsz király személyisége sok fejtörést okozott régebbi történetiróinknak. Csörsz árka monde entier. Voltak, kik Caesar nevének valami elferdített alakjára gondoltak; mások (köztük Katona István s ujabban Szabó Károly) a honfoglaláskori Curzan vezérben, Kund fiában vélték föltalálni a mondai Csörszöt, ámbár ugy Anonymus (Curzan), mint az egykoru bizanciak (Kurszan? sz, Kursz? sz) ortografiája szerint csakis Kurzánnak, Kurzának olvashatni Árpád ezen vezértársának nevét, melynek alighanem a mai Karsa helynév felel meg. A monda eredetére a «Csörsz-», «Csersz-» vagy «Csörsz-árka» név vezet, mely - tekintve, hogy több magyar vidéken «ördög-árok»-nak, «ördög-borozdá»-nak nevezik a hasonló barbárkori erődítményeket vagy határárkokat - nem egyéb a szláv «csertovszky-jarek» (szószerint: «ördög-árok») elnevezés átvételénél.