A vendéglátó kisvállalkozások támogatása érdekében a polgármester engedélyezte a teraszok területének megnövelését. A cél érdekében az önkormányzat a Duna korzó nyári időszakra szóló egyirányúsítását, valamint a nyári hétvégi napokon történő lezárását kezdeményezi és készíti elő. Duna-korzó Archives - Szentendre Város Hivatalos honlapja. Ebben az időszakban – a kezdeményezés szerint – hétfőtől péntekig a Péter Pál utca és Lázár cár tér közötti szakaszon egyirányú forgalmi rend lesz érvényben délről északi irányban, hétvégén a Duna korzó belvárosi szakasza, a Péter Pál utca – Lázár cár tér közötti része pedig a gépjármű forgalomtól mentes lesz. A kerékpáros közlekedés természetesen megengedett. Ehhez az engedéllyel rendelkező közúti forgalom számára a korzó meglévő burkolatán egy 3, 5 m széles forgalmi sávot jelölnek ki az útpálya Duna felőli oldalán. Ezen a gépjármű forgalom egyirányú, míg a kerékpáros forgalom kétirányú forgalmi rend szerint közlekedhet. A forgalomtechnikai változások jelzésére a héten – szakemberek tervei alapján – a VSZ NZrt.
A lakószinten amerikai konyhás nappali, három hálószoba és egy fürdőszoba-WC lett kialakítva. Átadás: 2022 május-június. Az utolsó újépítésű ingatlan a Korzón, nagy zöld területtel.
A folyópart jobb megközelíthetősége érdekében, járda, lépcső és rámpa épül a Duna-korzón, hogy a szervizútra még a régi töltésre való feljutás előtt le lehessen menni gyalogosan és babakocsival is. A kivitelezés 2017. június 27-én kezdődött, A tereprendezést, a betonrámpa és a lépcső kialakítását, ill. Duna korzó, Szentendre szálláshelyek - 19 ajánlat - Szallas.hu. azok szabad oldalain leszerelhető korlátok elhelyezését végzik el. A munka várhatóan július 10-ig tart a Duna-korzó déli szakaszánál, a Kacsakőnél. Az érintett közterületen a kivitelezés nem akadályozza a közlekedést, a munkálatok a szervizúton folynak.
Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. Rendben Privacy & Cookies Policy
Az Zrt. hitelkalkulátora, a, az aktuális banki kondíciók alapján számol, az adatokat legfeljebb 3 munkanaponként ellenőrizzük. További részletek Kevesebb részlet Promóció Hirdetés Hirdetés
Alkotmánybíróként Handó Tünde azon dolgozna, hogy erősödjön a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság egymás iránti bizalma, megértése, mert szerinte ahhoz, hogy jogbiztonság, joguralom lehessen, ez a fajta kiegyensúlyozottság minden jogkereső számára fontos lehet. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke erről alkotmánybíró-jelöltként beszélt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt kedden. Meghallgatásán megtisztelőnek nevezte alkotmánybírói jelölését. Azt mondta, azért választotta a bírói hivatást, mert egy bírónak csak két főnöke van, a törvény és a lelkiismeret, és ez az ars poetica határozta meg eddig is a munkáját. Handó Tünde szólt arról is, hogy különös kihívás, hogy a rendes bíróságok legfelsőbb szerve, a Kúria ma már nem tekinthető a valódi bíráskodás legfőbb szervének, az Alkotmánybíróság negyedik fórumként működik. Az Alkotmánybíróság tevékenysége is átalakulóban van, többször foglalkozik bírói kezdeményezésekkel, alkotmányjogi panasszal – tette hozzá. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfőn, az alkotmánybírókat jelölő bizottság ülése előtt jelentette be, hogy Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli.
Fotó: MTI/Soós Lajos Varga-Damm Andrea (Jobbik) bizottsági tag szerint kizárólag azért ül a bizottság előtt Handó Tünde, mert ezzel az OBH elnökének az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) hosszú évek óta fennálló háborúja véget érhet. Azt mondta, a jelölt által elmondottak szimpatikusak lennének, ha nem ismernék elmúlt hét évi munkáját OBH-elnökként. A politikus kérdőre vonta Handó Tündét, hogy miért ment szembe az Alkotmánybíróság határozatával, amikor az alkotmányellenesnek mondta ki az ügyáthelyezési gyakorlatot. Arató Gergely, a testület DK-s tagja azt mondta, nem elegáns, ha Handó Tünde beül az Alkotmánybíróságba, mielőtt az döntene az OBH és az OBT közötti vitáról. Szavai szerint a jelölt elutasítására ad okot az is, hogy Handó Tünde szerint azok a bírók, akik igénybe veszik az uniós jog által biztosított fórumokat, nem elég hazafiak. Hozzátette, nem tudja támogatni a jelölte azért sem, mert bár Handó Tünde azt mondta, az a célja, hogy csapatát az első helyre vigye, kétséges, hogy ezalatt a jogállamiságot, a jogszolgáltatást értette-e vagy a Fideszt.
Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatási ideje - 2011 óta - tizenkét év, és nem választhatók újra, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választott újra. A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja Handó Tünde jelölését az alkotmánybírói posztra. Közleményük szerint a DK felháborítónak tartja a bírói függetlenség felszámolásában aktív szerepet játszó Handó Tünde alkotmánybírónak delegálását, ezért felszólítjuk a Fideszt, hogy haladéktalanul vonják vissza ezt a viccnek is rossz jelölést! Az MSZP is közleményt adott ki: "Handónak nem előléptetés jár, hanem bírósági tárgyalás és felelősségre vonás. Handó Tünde ugyanis nem előléptetést érdemelne, hanem bírósági tárgyalást az általa elkövetett sorozatos törvénysértések miatt" - írják.
Nyolc igen, két nem szavazattal támogatta Handó Tünde alkotmánybírói jelölését az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelenlegi elnökét a Fidesz jelölte hétfőn, alig két perccel a parlamenti albizottság, az alkotmánybírókat jelölő testület ülése előtt. Az ellenzéknek nemcsak a bizottság kormánypárti többsége, valamint több párt tiltakozó távolmaradása miatt, hanem idő hiányában sem volt lehetősége arra, hogy saját alkotmánybíró-jelölttel álljon elő. Handó Tünde alkalmasságát ugyanakkor rengeteg ellenzéki kritika érte már OBH-elnökként is, most pedig az Alkotmánybíróság (AB) tagjává jelölését bírálták az igazságügyi bizottság ülésén és utána. Meghallgatásán ugyanakkor Handó Tünde szándékosan kerülte az OBH-elnökként egy éve húzódó, az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) kialakult háborúskodásának témáját, hiába kérdezte erről a bizottság két ellenzéki tagja, nem akart erről beszélni, és nem reagált az idevágó kérdésekre sem. Sőt, Handót védelmében vette a bizottság kormánypárti elnöke, Vejkey Imre is, aki azzal hárította el az ellenzéki kérdéseket, hogy nem ez a téma, az OBH-elnök és az OBT közötti feszültségeket "többször megvitatták már a bizottságban".
Főoldal Belpol Pedig úgy tűnik, őt nézték ki Stumpf István helyére. "Idő előtt megszűnhet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének megbízása, és felfelé bukva alkotmánybíróként válthatja Stumpf Istvánt" – értesült a. A lap azt írja, a tervek szerint ezt még a parlamenti nyári szünet előtt megvalósítanák, ám Handó Tünde egyelőre ellenáll. Stumpf István alkotmánybírói megbízatása július 13-án ér véget, Handó Tünde OBH elnöki kinevezése pedig 2021-ig tartana, de a kormánynak más tervei vannak vele, amely tervek az Alkotmánybíróságon "nagy megütközést keltettek". Ami nem is csoda, hiszen Handó renoméja már jelenlegi pozíciójában is igencsak megfakult. A Magyar Narancs múlt heti címlapsztorija éppen ezzel foglalkozott annak kapcsán, hogy "különböző törvénytelenségekre hivatkozva a bírók választott tanácsa nemrég Handó Tünde menesztését kérte az Országgyűléstől, de a fideszes kétharmad megerősítette pozíciójában az Országos Bírósági Hivatal elnökét". A döntést a Narancsnak egy kúriai bíró úgy kommentálta: "Handó Tünde a bírói kar előtt szakmailag megsemmisült.
1986-tól fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991 május 1-jétől pedig kinevezett bíró volt, és 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lett. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén, 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró. 1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a testület tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte, de még nem töltötte be a 70. életévét. A jogszabály szerint az Országgyűlés - kétharmados többséggel - az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktorai), vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.