Jónéhány film készült már a Gonoszról, ilyen-olyan célzattal, rémisztgetve, lényegét kutatva avagy megidézve személyét. Ám ezek közül a legtöbb a puszta pusztítást ábrázolja csupán a maga nyersességében, s magát a Sátánt is patásan, szarvakkal. A kilencedik kapu azonban elrejti az Ördögöt. A Vele való találkozást ki kell érdemelni, a róla szerzett tudás nem elég. Egy gazdag amerikai könyvgyűjtő különös szenvedélye a Gonoszról való könyvek halmozása. S ez az úr, Boris Balkan nem csupán gyűjt, hanem hisz is a Sátánban. Birtokába kerül a rejtélyes XVII. századi könyv, Az árnyak királyságának kilenc kapuja, amiből már csak három darab van az egész világon. Balkan megbízza Dean Corso new yorki könyvneppert, hogy hasonlítsa össze a példányokat, s lehetőség szerint szerezze is meg őket. Dean egyre mélyebben ássa magát a könyvekbe, bejárja Európát, s hátborzongató "kalandokba" keveredik. Kiderül, hogy a titkot és találkozást Balkanon kívül többen is akarják. Deannak pedig egy titokzatos lány siet segítségére, mindig a legváratlanabb pillanatokban felbukkanva.
A kilencedik kapuban is a sátánizmus témakörét járja körül, és szintén a főszereplő karakterének változása áll a középpontban. Corso az elején tényleg csak a pénz miatt vállalja el a munkát, a körülötte zajló szörnyűségek mellett csak azért nyomoz tovább, mert Balkan növeli az összeget, azonban ahogyan megyünk előre a cselekményben, úgy változik meg Corso hozzáállása is a könyvhöz. Egyre jobban kezdi izgatni az eredete, és egyre inkább a magáénak érez egy olyan világot, amiért egyesek ölni is képesek. Ő azonban más szempontból közelíti meg a dolgokat. Elvégre Corso sosem volt semmilyen szektának a tagja, nem is köteleződött el a Sátánnak, és nem vár busás jutalmat a felfedezéséért. A puszta kíváncsiság és hit kezdi el felváltani a pénz iránti vágyait. Polanski pedig nyitva hagyja a kaput, és pontosan annyit mutat meg nekünk a film végén, amennyi kell, a többit pedig a fantáziánkra bízza. A film tempója nagyon gyors és zaklatott. Sosem tudhatjuk, éppen mi vár Corsóra a következő jelenetben.
És ugyan emberek halnak meg ebben az alkotásban is, de ez esetben minden halálnak súlya van. Komoly dolog, nem csak legyintünk egyet, hogy eggyel kevesebb. Polanski filmje elég jelentőségteljes, felnőttnek nevezhető a sok hollywoodi misztikus thriller között, amik egy-egy sóhajnál többet nem igen tudnak már kierőszakolni a jártasabb filmnézőkből.
- (Bánhidi László) - DVD - EREDETI MTV kiadás - Új!
EZEKET TUDJUK ELFOGADNI BEGYŰJTÉSKOR Női, férfi és gyerek ruhadarabok Összepárosított cipők (ezeket kérjük cipőfűzőjüknél vagy más módon összekötni) Kézitáskák Sapkák, kalapok, sálak Fehérnemű, zokni Lepedő, függöny, törölköző EZEKET NEM TUDJUK ELFOGADNI BEGYŰJTÉSKOR Paplan, takaró, párna Szőnyeg, fürdőszobai szőnyegek Szakadt, lyukas, koszos, nedves darabok Munkaruházat Textil darabok, anyagdarabok Nem kész ruhák További információk a Sulizsák honlapján
Kosztolányi 1908-tól, a Nyugat indulásától a lap állandó szerzője volt, Babits, Tóth Árpád, Karinthy és Füst Milán társaságában. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai című versciklusa, amely meghozta számára az igazi sikert. Ekkor ismerkedett meg Harmos Ilona színésznővel (akit Görög Ilonának nevezett el), s 1913-ban összeházasodtak. Mindez nem gátolta meg a költőt abban, hogy más nőkkel folytasson szerelmi viszonyt, sőt rendszeresen kereste a pénzért megvásárolható nők kegyeit is. Mint oly sok művész, az első napokban támogatta az 1919-ben kikiáltott Tanácsköztársaságot, de a proletárdiktatúrával nem értett egyet, a kommün bukása után a szélsőjobboldali Új Nemzedék című lap Pardon rovatába írt vitatható értékű cikkeket. Szimpatika – A család szerepe a fogyókúra alatt. Egy ideig Szabó Dezső oldalán részt vállalt az Írószövetség munkájában, de 1920-ban viszonyuk megromlott, személyeskedő hírlapi vitába torkollott. A vitát Kosztolányi a Nero, a véres költő című regényével zárta le, amelyben Néró alakjában állítólag Szabó Dezsőt írta meg.
Boldva két és fél ezer lakosú község Miskolc kö-zelében, a Bódva mellett – a folyó és a helység neve közös gyökerű. A település régmúltjáról több forrásból is meríthetünk. Szerepel Anony-mus krónikájában – "iuxta fl. Buldua" –; Árpád-kori okleveleit Györffy György dol-gozta fel Bor-sod vármegye történeti adattárában. Eszerint a Bódva folyó partján Keresztelő Szent János tisz-teletére emelt bencés monostorról az első tudó-sítás 1203-ban történik, amikor az épületet tűz-vész rongálta meg. A Szent János-egyház 1332-ben már a falu plébániájaként szerepel, papja az 1335-ig terjedő években átlag 12 garas pápai tizedet fizet. Ennél fontosabb, hogy Boldva vásáros község, ahol várme-gyei törvényeket hoztak és hirdettek ki 1293-ban és 1322-ben. Szent imre e napló belépés. A sok zajos esemény közül kiemelkedik az 1285. évi újabb tatárbetörés, a-melynek következtében a bará-tok elhagyták kolostorukat, és áttelepültek a so-mogyvári apátságba. A megrongálódott szerzetesi templomot a XIII. század végén kijavították, attól fogva a faluközösség egyházául szolgál.