A Balaton-felvidéken találtam rá erre az elhagyatott kis présházra. Csodálatos kilátás tárul elénk a háztól a Balaton felé. A ház ugyan teljesen elhagyatott, de szinte minden, a borászkodáshoz szükséges kellék még mindig érintetlen. Elhagyatott helyek balaton restaurant. Érthetetlen ki és miért hagyta magára… – nyilatkozza Jeszenszky Rita egyik olvasónk aki kifejezetten elhagyatott helyeket, építményeket szeret fotózni. További fotók Ritától IDE KATTINTVA megtekinthetőek
Hácsról vezet egy magányos földút a somogyi rengetegbe, amely egy letűnt korszak kapuját nyitja fel a kirándulók előtt: Béndek-puszta elhagyatott, szellemjárta falvát. Az utolsó ember 1983-ban hagyta el a települést. Házait és kastélyait egyaránt elbontották, de két templomának romjai ma is mementóként állnak a sűrű erdőben. Béndek-puszta a feltételezések, az itt talált római kori ezüstérmék és egy germán temető maradványai alapján már az ókorban is lakott lehetett, de a 13. században egészen biztosan működött itt plébánia. Szomszédos társaihoz hasonlóan sorsa meglehetősen hányatott volt, amelyet több elnéptelenedés, fosztogatás kísért és a török hordák sem bántak vele kesztyűs kézzel a 16. században. Elhagyatott helyek balaton es. A fákra felfestett jelzéseket követve lyukadunk ki a domboldalon, amelyen a klasszicista stílusban épült templom csupasz téglafalai állnak. Két nemesi családnak volt kastélya Béndek-pusztán és bár a körülményekről keveset tudni, valószínű, hogy egyikük építtette ezt a templomot 1857-ben.
Akinek viszont megjönne a kedve egy kis kiránduláshoz, az a közelben feltérképezheti a Festetics- és a Berzsenyi-kilátókat is.
Csak terveztük! Igaz két autós csapatnak sikerült egymásra találnia de a harmadikat hiába vártuk, kiderült hogy 2 csapattársunk elaludt és az egyik autó visszafordult értük, hiába várta őket Budapesten a Keleti pályaudvaron. Mi lassan lecsurogtunk Szentkirályszabadjáig és bevártuk őket a helyi kocsmában. Mulattatásunkra megjelent egy kissé ittas úr akin nagyokat nevettünk. Videóban majd ez a jelenet is látható. Haladjunk sorban az eseményekkel, megjött a várva várt csapat és mivel Szentkirályszabadján voltunk az volt tervben hogy még a Keszthelyi szállás elfoglalása előtt meglátogatjuk a laktanyát. Így is lett. A laktanya több mint 20 éve elhagyatott, sarkában egy cég dolgozik, így némi mozgás van de nem számottevő. Bejutás a területre egyszerű, nem őrzik és nem tiltják. Elhagyatott présház a Balaton-felvidéken | CsodalatosBalaton.hu. Az egész kísértetiesen hasonlít Pripjatyra, talán annyi a különbség hogy Pripjatyban még őrzik a házak a lakások a civilizáció nyomait, nem úgy mint itt, itt mindent szétloptak, szétszedtek. A panelházak csontvázként meredeznek, használati tárgyakat keresve is nehéz találni.
Ez a színrendszer a 2001-es hosszabb római tartózkodása idején szerzett erős benyomások hatására kezdett beépülni képeibe. - A meghatározó élményt a Sixtus-kápolna falfestményei adták, amelyek évekig tartó tisztításuk és az állványzatok lebontása után ragyogó színű új képekként jelentek meg a régóta ismert és csodált sötét bőrszínek, gomolygó szürkék helyén - közölte. Keserű ilona festmenyek . Keserű Ilona a kiállítás leporellójában azt írta erről, hogy Michelangelo újonnan feltárt elementáris színegyüttállásai "mámorossá" tették. De még hosszú kutatómunka kellett hozzá, hogy tényszerűen kiderüljön számára, a festőgéniusz azt a cangiante színrendszert alkalmazta a kápolna mennyezetén, amelyet korábban Cennino Cennini Libro dell'arte című könyvében fogalmazott meg először és amelyet nagy valószínűséggel az itáliai festők többé-kevésbé mind használtak. - Az optikai felfedezésekre, anyagismeretre és a képzőművészet minden ágának gyakorlatára épülő kézikönyv a saját korában kéziratos másolatokban terjedt és konkrét recepteket tartalmazott egyes festészeti feladatok megoldására - jegyezte meg.
1986-ban vendégtanár a Cergy Pontoise-i (FR) Képzőművészeti Főiskolán, 1988-ban részt vett a szöuli Művészeti Olimpián. A 80-as évek második felében készült műveken ismét feltűnnek korábbi alkotói korszakainak motívumai: a kalligrafikus gesztusok, a vászondomborítások és a szivárványszínek. Legutóbbi művein egymás mellett élnek az időben egymástól távoleső formák, színek és mozdulatok. Filmek B. FARKAS T. -KERNÁCS G. : Egy kiállítás anatómiája, MTV, 1989 B. : Egy falfestmény születése, MTV, 1994. Irodalom FRANK J. : ~ nál, Élet és Irodalom, 1967. április 8. PERNECZKY, G. : Die Malerin Ilona Keserü, Budapester Rundschau, 1968. január 5. TÖLGYESI J. : ~ festményei, Művészet, 1968/3. BEKE L. : The painter of the Tombstones, New Hungarian Quarterly, 1971/43. SZABÓ J. : ~, Művészet, 1973/5. SZABADI J. : ~ művészi pályaképe, Ars Hungarica, 1978/1. KOVALOVSZKY M. Cangiante színhasználat Keserű Ilona új festményein - Kiállítás Ajánló. : A líra - logika, in: Művészet Évkönyv ''''78, Budapest, 1979 HEGYI L. : A szín diadala, in: HEGYI L. : Utak az avantgárdból, Pécs, 1989 TANDORI D. : ~, Budapest, 1982 ZWICKL A. : Beszélgetés ~ val, in: (kat., 60-as évek, Magyar Nemzeti Galéria, 1991) FORGÁCS É. : Az árnyalatnyi különbségek fontosak, in: FORGÁCS É. : Az ellopott pillanat, Pécs, 1994 VÁRKONYI GY.
Pályafutása alatt számos külföldi tanulmányúton vett részt Lengyelországtól az Amerikai Egyesült Államokig. 1963-ban olasz állami ösztöndíjjal részt vett a római Accademia di Belle Arti szabad kurzusán. 1984-ben Munkácsy-díjat kapott, 1989-ben Érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1994-ben tagja lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2000-ben Kossuth-díj kitüntetésben részesült. Mesterei: Bencze László, Szőnyi István. Válogatott egyéni kiállítások 1963 - G. Keserű Ilona (1933) Magyar művész életrajza. Bars, Róma 1964 - Jókai Klub, Budapest 1967 - Budapesti Műszaki Egyetem Vásárhelyi Kollégium, Budapest 1969 - Fényes Adolf Terem, Budapest [Bencsik Istvánnal, Major Jánossal] 1972 - Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1973 - Csepel Galéria, Budapest 1975 - Művelődési Ház, Hajdúszoboszló 1976 - Kötelesség, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan 1977 - Gárdonyi Géza Színház, Eger 1978 - Csók Képtár, Székesfehérvár (gyűjt., kat. ) 1980 - Hang-szín-tér, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest [Vidovszky Lászlóval] 1981 - Dráva Múzeum, Barcs 1983 - Pécsi Galéria, Pécs - Műhely Galéria, Szentendre 1983-1984 - Műcsarnok, Budapest (gyűjt., kat. )
Festő. 1946-ban Martyn Ferencnél tanult. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, 1952-58 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult. Mesterei: Bencze László és Szőnyi István. Munkásságának szerves eleme a művészetpedagógia. Pécsett és Budapesten működik. Páratlan Chagall-tárlat nyitotta meg kapuit Budapesten. 1962-63- ban Itáliában járt tanulmányúton, olasz állami ösztöndíjjal látogathatta az Accademia di Belle Arti nyári szabadkurzusát. 1963-ban, Rómában önálló tárlaton mutatta be grafikáit és festményeit. Rómában készült alkotásaiból 1964-ben rendezett egyéni kiállítást Budapesten, a Jókai klubban. 1968-69-ben elkezdett foglalkozni a vászondomborítással. Díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott. A pécsi tanárképzőn 1983 óta rajzoktató, 1990-től a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola egyik alapítója, ugyanitt 1995- től a DLA program vezetője. 1983-84-ben a Műcsarnokban nyílt gyűjteményes tárlata, 1989-ban az Ernst Múzeumban. 1999-ben egyéni tárlata a Szinyei Szalonban volt, a Műcsarnokban pedig a Perspektíva kiállításon vett részt.
Ilona Keserü Ilona elmondta az MTI-nek, hogy hosszú ideje kutatja a színek jelentését a festészet legbelső berkeiben. Itáliában a XIV. századtól létezik a színrendszer, az akkor a színalkalmazásról leírtak terjedtek el a világban. Utólag nehezen kihámozható, hogy ennek a rendszernek a megalkotása kitől is származik. Az bizonyos, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum itáliai festészeti anyagában ez a színhasználat éppúgy föltűnik, mint a londoni Royal Academy of Arts kollekciójában. Ez a színrendszer időtől függetlenül aktuális, mert a színek az ilyetén használattal fölerősítik egymást, az egyik a másikba vált, fényesítik egymást, fokozzák a látvány hatását? magyarázta a művész. Keserü Ilona: Alkony Beszélt arról is, hogy a most kiállított képeinek többsége friss munka, ezekhez válogatott az elmúlt évtizedek műveiből és a maga számára is meglepő összefüggésekre derült fény a képek egymás mellé helyezéséből. Torlódó hangtestek című képe 2010-ben készült. Mindig is foglalkoztatta a zene és a színek világának együttes hatása, mert?
1966-ban kezd díszlettervezéssel foglalkozni (Peter Weiss: A vizsgálat, Nemzeti Színház), színházi munkái fontos szerepet játszanak tér- és tárgyformáló tevékenységében. 1967-ben fedezte fel a balatonudvari temető szív alakú sírköveit, amelyek hosszú időre festészetének központi motívumává váltak. 1969 körül művészetében vászondomborítás és textilapplikációk formájában a plasztikus alakítás jelent meg. A kezdetben festetlen műveket fokozatosan elborítja Keserü 70-es évekre jellemző koloritja: a geometrikus mustrákba rendezett szivárványszínek, majd az azokat kiegészítő semleges emberi testszín árnyalatai. 1971-től sokszorosított grafikákat készít, amelyeken a sírkőmotívum jellegzetes hullámvonallá alakított formáját variálja (Képződő tér). 1975-től 1979-ig a Budapesti Műhely tagja. 1974-ben kapta első monumentális megbízását, amelyet azóta több másik követett. 1982-től kezdődően új optikai problémák foglalkoztatják: a lecsukott szem recehártyáján megjelenő utóképek. 1983-tól a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán tanít, 1990-ben a pécsi Képzőművészeti Mesteriskola megalapításán kezdett dolgozni, amelynek 1991 óta professzora, 1995-től a Képzőművészeti doktori (DLA) program vezetője.