Persze az idő múlásával minden megszépül! " (Fotó:) juszuf66, az időké kommentelője a '87-es nagy havazásról: "Az 1987. január 12-13-i havazás csak egy állomása volt a télnek és nem csak erről volt emlékezetes. Az időjárás figyelése már ekkor érdekelt és erről a télről több esemény megmaradt az emlékezetemben. A tél már 1986 decemberében elkezdődött. 1986. december végén már mértek -20-25C fokos hideget. Mint említettem a tél egy állomása volt a 1987. január 12-13-i havazás. Ez azért volt emlékezetes, mert -10-12C fokos hőmérséklet mellett hófúvással 30-35 cm-es hóréteg alakult ki. Ez után Pakson mértek -30C fokot is. Az enyhülés esőt hozott a Dél-Dunántúlra -13C fok mellett. Pécsen még a nyári időszakban rendszeresített jégrakétákat is bevetették. Havazás magyarországon. Ez után állt el a csapadékhullás. 1-2 cm jégpáncél alakult ki a hó tetején, amely az őszi kalászosok, szőlő és füge pusztulását okozta. Január végén ismét jelentős havazás volt a Dél-Dunántúlon (kb. 20-25 cm). A téli idő február végéig kitartott.
Egy kisebb szünetet követően délutántól többfelé várható eső, zápor. A kora esti óráktól északnyugat felől hideg levegő áramlik be, aminek a hatására egyre nagyobb területen halmazállapotot válthat a csapadék, emiatt havas eső, elsősorban a hegyekben havazás is előfordulhat. Sokfelé élénk, az Észak-Dunántúlon erős, viharos lehet a légmozgás. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 6 fok között alakul. A maximumhőmérséklet plusz 5 és 13 fok között várható, nyugaton lesz a hidegebb, délkeleten pedig a legenyhébb az idő. Vasárnap reggelig több helyen lehet vegyes halmazállapotú csapadék: eső, havas eső, hó (vizes, tapadó), majd napközben egyre kevesebb helyen lehet zápor, néhol hózápor. Több helyen erős, néhol viharos lesz a szél. Hajnalra mínusz 2 és plusz 3 fok közé hűl le a levegő, majd a délutáni órákban általában plusz 4 és 9 fok közötti értékeket mérhetnek – olvasható az előrejelzésben. Nyitókép: MTI / Archív. Havazás magyarországon ma vie. Szimpatikus számodra a Biztosító Magazin? KÉRJÜK, HOGY TÁMOGASD A MUNKÁNKAT!
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Kende Péter 80. születésnapjára; szerk. Gábor György et al. ; Pallas, Bp., 2007 Utak és démonok. Hankiss Elemér kérdez. Kende Péter (szociológus) – Wikipédia. Szilágyi Ákos, Romsics Ignác, Lengyel László, Kende Péter, Csányi Vilmos, Gombár Csaba, Várhegyi Éva, Standeisky Éva, Nova Eszter, Hankiss Elemér válaszol; szerk. Standeisky Éva; Kossuth, Bp., 2016 Életútinterjú: Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 7392209 OSZK: 000000011328 NEKTÁR: 2105 LCCN: n82161715 ISNI: 0000 0001 0866 4862 GND: 118045326 LIBRIS: 193317 SUDOC: 026947498 NKCS: jx20080506007 BNF: cb11909583x
Köves rabbi mindenhez ért, csak visszafogja magát, hogy a nemzetközi történész-stáboknak is jusson némi munka. Mi pedig a ruhaárusokkal vagyunk. Köves Slomó vidám interjút adott az egyik izraeli lapnak, amelyben tudatja, hogy idegen tőle a személyeskedés. Amikor azonban arra a kérdésre kellett volna válaszolnia, honnan lesz az EMIH-nek elég tudástőkéje a Sorsok Háza létrehozásához, azzal vágta ki magát, hogy ő történész, Heisler pedig "ruhaárus". Igaz, aztán kegyesen hozzáteszi, hogy nem akarja ő egymaga berendezni az egész Sorsok Házát, hagy némi munkát a hosszú sorokban várakozó hazai és nemzetközi szakértőknek is. Gyász: elhunyt Kende György, az FTC egykori kézilabdázója - NSO. Ez bíztató. Mi elégedettek vagyunk Köves Slomó kategorizálásával, mert a zsidó hagyomány – szemben a vezető rabbival, aki természetesen történész is – nem nézi le az iparosokat és a kereskedőket. Rabbi Johánán például, a Misna bölcseinek egyike, suszter volt, és a magyar zsidóság több derék és becsületesen dolgozó ruhakereskedőt, handlét, ószerest és iparost adott Magyarországnak, mint amennyi kiváló történészt – pedig velük sem kell szégyenkeznünk.
Mint akkor közölte, a tények értelmezésének lehetséges módjairól a bíróság dönt majd.
Újabb Kende Péter dolgozatot közölt az ÉS Martonyi János ügynök múltjáról. Az "Egy polgár vallomásai II. címet viselő cikk szerint az egykori külügyminiszter Magasdi fedőnéven még 1989-ben is élő kapcsolata volt a Belügyminisztérium III/II-es főcsoportfőnökségnek. Martonyi szerint egy szó sem igaz az újabb tényfeltárásból. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökéről, Martonyi Jánosról április végén jelent meg Kende Péter első írása. Az ÉS-ben közölt dolgozat szerint Kende egy munkadossziéban talált adatokat Martonyiról, majd az egykori külügyminiszter életrajzi adatait is egybevetette a fedőnevek alatt talált jelentésekkel, amelyekről Martonyi elismerte - Kende szerint -, hogy róla szólnak. A per - Rainer M. János, Kende Péter, Dornbach Alajos, Somlai Katalin - Régikönyvek webáruház. Az első cikk után Martonyi számos interjúban beszélt a 60-as években történtekről, és azt állította, hálózati személy soha nem volt, hálózati tevékenységet nem végzett, ilyen tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozatot sem szóban, sem írásban soha nem tett. M-2 Kende Péter most egy második cikket jelentett meg, amelyben igyekszik cáfolni Martonyi több, időközben tett kijelentését, és egy második munkadosszié alapján -, amit a szolgálati jelzéssel M-2-ként emleget -, azt állítja, hogy Martonyi János közvetlenül a rendszerváltás előtt is együttműködött a titkosszolgálattal.
Az azóta nyilvánosságra került pártiratokból azonban tudjuk, hogy még ez a mentség sem állja meg a helyét. A magyar kormányzati irányt ugyan Moszkvából szabták meg, sőt Nagy Imréék elrablása is elsődlegesen a szovjet katonai-rendőri szervek műve volt, 1958 tavaszára azonban Kádár János és kormányzata már elég mozgásteret kapott ahhoz, hogy maga határozza meg, miként rendezi meg a pert, és mi legyen annak személy szerinti kimenetele. A Nagy Imre-per véres kimenetele és mindaz, amit ez az eljárás a megtorlásban jelképezett, évekkel hátráltatta a Kádár-rendszer megbékélését is a magyar néppel. Holott a megbékélés nyilvánvaló politikai okokból, de a hatvanas évektől kezdve kibontakozó új vonal tanúsága szerint is, része volt a Kádár János-féle MSZMP politikai terveinek. Miközben gazdaságilag intézkedések egész sora szolgálta a társadalom megnyerését, a Nagy Imre-ügy politikailag eltávolíthatatlan súly maradt a rendszer lábán. A hatvanas évek elejétől lehetett ugyan az elnyomás csavarjait lazábbra fogni, még politikai amnesztiákat is lehetett hirdetni, az ötvenes évek utolsó harmadában lefolytatott politikai pereket azonban tartalmilag felülvizsgálni és hatálytalanítani nem lehetett: egyrészt azért, mert az ötvenhatos népforradalom ördögi beállítása ezeknek során visszavonhatatlan hittétellé emelkedett, másrészt pedig, mert nem volt mit kezdeni a megtorlás temetetlenül hagyott holtjaival.
Europe de l'Est 1989-1990; szerk. Pierre Kende, Aleksander Smolar; Presses du CNRS, Paris, 1990 (Sociétés en mouvement) Sztálinizmus és desztálinizáció Magyarországon. Felszámoltuk-e a szovjet rendszert? Politikai tanulmányok; szerk. Balla Bálint, Kende Péter; EPMSz–Századvég, Bern–Bp., 1990 A párizsi toronyból. Válogatott politikai írások, 1957-1989; Cserépfalvi, Bp., 1991 Miért nincs rend Kelet-Közép-Európában? ; Századvég, Bp., 1994 A fogoly Bibó István vallomásai az 1956-os forradalomról; összeáll., bev., jegyz. Kenedi János, előszó Kende Péter, dokumentumvál. S. Varga Katalin; 1956-os Intézet, Bp., 1996 ( '56) Bibó nyugatról – éltében, holtában. Külhoni magyarok írásai Bibó Istvánról; vál., bev. Kende Péter; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel–Bp., 1997 Az én Magyarországom; Osiris, Bp., 1997 Írások nehéz időkből. Válogatás a MÚOSZ örökös tagjainak cikkeiből; szerk. Boross Imre, Barabás Tamás, Kende Péter; MUOSZ Omni Media, Bp., 1999 A köztársaság törékeny rendje. Államiság a kommunizmus után; Osiris, Bp., 2000 Még egyszer a párizsi toronyból.