A 85 ezer lakosú La Palma sziget egyike a hét szigetből álló, atlanti-óceáni szigetcsoportnak. Izzó lávát és hamufelhőt lövell ki a Cumbre Vieja tűzhányó a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén fekvő El Paso közelében 2021. szeptember 24-én Forrás: MTI/EPA-EFE/Carlos De Saa Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány keddi ülésén katasztrófa sújtotta övezetnek fogja nyilvánítani La Palmát, ezzel számos pótlólagos forrást szabadíthatnak fel a segítségnyújtáshoz.
A Teide vulkán, vagy egyszerűen csak Teide a Kanári-szigetek egyik legkedveltebb szigetének, Tenerfiének az egyik gyöngyszeme, és méltán talán legnépszerűbb látnivalója. 3718 m-es magasságával a Teide meghatározó látvány nem csak a sziget szinte minden egyes pontjáról, de már a repülőről is. Ráadásul a vulkán meglátogatása egy olyan élmény, ami szinte kihagyhatatlan akár itt nyaralsz, akár itt élsz. Kanári szigetek vulkánkitörés. Teide: Kényelmesen 3000 m felett A Teide vulkán nagyon könnyen megközelíthető. Egyrészt a sziget szinte bármely pontjáról 1-1, 5 óra alatt elérhető autóval de akár menetrendszerinti busszal is. Másrészt egészen 3555 méterig kényelmesen és egyszerűen fel lehet jutni a Teleférico – magyarul felvonó vagy lanovka – segítségével. A Kanári-szigetek elhelyezkedésének köszönhetően pedig még télen sem kell nagyon hideg időre számítani. Így azt kell mondani, hogy talán éppen a Teide az a lehetőség, ahol Magyarországhoz legközelebb és legkényelmesebben tudjuk kipróbálni az év bármely szakában, hogy milyen is 3000 méter fölött.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő hivatala vasárnap délután bejelentette, hogy a miniszterelnök még a nap folyamán a szigetre utazik. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Az összetett élet csupán viszonylag rövid időszakokra képes létezni, mielőtt a csillag elkezdi haláltáncát. Statisztikailag tehát, ha létezik földönkívüli élet, akkor az nagy valószínűséggel mikrobai, vélik a kutatók. Eddig bolygónkon kívül sehol nem sikerült bizonyítottan az élet nyomaira bukkanni, ezért is lenne szenzációs felfedezés akárcsak a mikrobai élet észlelése is, hangsúlyozta O'Malley-James, aki jelenleg a távoli jövő földi életének kémiai jeleinek felvázolásán dolgozik, melyeket akár élettelennek tűnő exobolygókon is felfedezhetünk. "Lehet, hogy halottnak tűnik egy bolygó, de az is elképzelhető, hogy csupán lakhatóságának vége felé közeledik" - mondta. Euan Monaghan az ugyancsak brit Milton Keynes-i Egyetem szakértője egyetért abban, hogy egy bolygó életére egy ciklusként kell tekintenünk az egyszerűtől a komplexen át visszatérve újra az egyszerűhöz. "A viszont szépen visszagondolunk az evolúcióra, akkor a mai ember kb 40. 000ével ezelőtt jelent meg... " -Megvan az 200 ezer is.
Önkényes Mérvadó 2021#130; A távoli jövő idővonala - YouTube
Míg a jövőt nem lehet biztosan megjósolni, a jelen megértése a különböző tudományterületeken lehetővé teszi néhány távoli jövő eseményének előrejelzését, ha csak a legszélesebb körben is. [1] [2] Ezek a területek közé tartozik az asztrofizika, amely a bolygók és csillagok kialakulását, kölcsönhatását és halálát vizsgálja; részecskefizika, amely feltárta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb léptékben; evolúcióbiológia, amely megjósolja, hogyan fog fejlődni az élet idővel; lemeztektonika, amely megmutatja, hogyan változnak a kontinensek évezredek során; és a szociológia, amely azt vizsgálja, hogyan fejlődnek az emberi társadalmak és kultúrák. Az itt megjelenített idővonalak a 4. évezred elejétől (amely 3001-ben kezdődik) a jövő idők legtávolabbi szakaszaiig terjedő eseményeket fedik le. Számos alternatív jövőbeli esemény szerepel a még megválaszolatlan kérdések megválaszolása érdekében, mint például, hogy az emberek kihalnak -e, a protonok bomlanak -e, és hogy a Föld túléli-e, amikor a Nap vörös óriássá válik.
A különböző méretű Nap-szerű csillagok különböző ütemben öregednek, ezért a csapat azt is megvizsgálta, meddig fejlődhet az egyszerű és a komplex élet a kisebb és nagyobb csillagok körül. "A lakhatóság nem is annyira a bolygótól függ, ez olyasvalami, ami saját élettartammal rendelkezik" - mondta O'Malley-James. A csapat lemodellezte a földfelszín hőmérsékletemelkedését különböző földrajzi szélességeken, figyelembe véve a bolygó keringési karakterisztikáinak hosszútávú változásait. Modelljük szerint a Nap öregedésével és egyre erőteljesebb hősugárzásával a komplex élet, a növények, emlősök, halak, majd végül a gerinctelenek fokozatosan eltűnnek. Az óceánok kiszáradnak és a lemez tektonika leáll a "kenőanyag" hiánya miatt. Végül csak a melegvizű üregek maradnak fenn nagyobb magasságokban, a menedéket nyújtó barlangokban, vagy mélyen a föld alatt. Az üregekben élő mikrobáké lesz az utolsó évmilliárdra a Föld, mielőtt ők is a kihalás sorsára jutnak. A modellt más méretű csillagokra kivetítve azt állapították meg, hogy egy Föld-szerű bolygón az első 3 milliárd évben csak egysejtű élet valószínűsíthető.
Egy cselekvés vagy esemény, amelyik azonnal vagy hamarosan fog bekövetkezni: The train is about to leave. Saját magunkat vetítjük a jövőbe, hogy egy befejezett cselekvésre tekintsünk vissza: A month from now he will have finished all his exams. Ezekből a példákból világos, hogy különböző igeidőket használunk, amikor a jövőre vonatkozunk. A jövő idő rész elmagyarázza ezeknek az igeidőknek az alakját és a használati módját. Négy jövő idő van az angol nyelvben: Egyszerű jövő (simple future) Folyamatos jövő (future continuous) Befejezett jövő (future perfect) Folyamatos befejezett jövő (future perfect continuous) Ugyanakkor, van számos más módja is annak, hogy a jövőről beszéljünk, anélkül, hogy egy jövő igeidőt használnánk. A folyamatos jelen (present continuous) használata arra, hogy jövőbeli tervekről beszéljünk Az egyszerű jelen (simple present) használata arra, hogy betervezett eseményekről beszéljünk A "going" szó segítségével beszéljünk a jövőről Jövőbeli kötelezettségek Az azonnali jövő