Pázmány Péter Katolikus Egyetem Emberközpontú minőségi oktatás, klasszikus tudás és innováció - ezt kínálja hallgatóinak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az intézmény 1635-ös nagyszombati alapítása, majd 1992-es újraalapítása, Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő egyetemének sarokköveit jelentik. Sokrétű képzési rendszerével egyaránt szolgálja a teljes emberi személyiség kibontakoztatásához szükséges hagyományos ismeretek és értékek közvetítését, valamint az információs társadalom formálását, az emberi kiteljesedéshez történő igazítását. Oktatóink saját szakterületükön ismert és elismert kutatók, szakemberek. Pázmány péter catholic university ranking. Kedvező oktató-hallgató arányunk minden képzésünk esetében lehetővé teszi az egyéni teljesítmények támogatását, az oktatókkal való közvetlen, segítő kapcsolat kialakítását. Intézményünk hírneve jó esélyeket ad a munkaerőpiacon való helytálláshoz. Alapvetően a hétköznapi életet elősegítő képzésre törekszünk, miközben fontos cél számunkra az ezzel összefüggő elméleti ismeretek és összefüggések hallgatói elsajátításának és felismerésének elősegítése is.
Kezdőlap Köszöntjük az 1635-ben alapított Karunkon! A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara 1635 - Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által történt megalapítása óta folyamatosan végzi oktató és kutató munkáját a katolikus teológia elmélyült, magas szintű művelésével és átadásával. A teológia elnevezés Istenről való beszédet jelent, amely a teremtett világra és az isteni kinyilatkoztatásra reflektálva fejti ki álláspontját. A katolikus teológia mint szenttudomány, nemcsak a kinyilatkoztatásból felismert igazságok logikus kifejtésére törekszik, hanem szorosan kötődik az egyházi Tanítóhivatalhoz. A Karunkon folyó különböző képzések és szakok sajátos célja, hogy hallgatóink a kinyilatkoztatásból származó teljes katolikus tanítást - saját hitük alapjait, összefüggéseit, kérdéseit - mértékadó módon, rendszerezett formában megismerjék, és mindezt lelki életük számára is - egyéni és közösségük javára - tudják hasznosítani. A Karunkon elsajátított ismeretek alapvető segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a diploma megszerzésével - életállapotuknak megfelelő módon - hallgatóink gazdagítani tudják a katolikus egyház mindennapi életét, tudásuk és lelki felkészültségük legjavát nyújtva akár a plébániai, egyházmegyei, akár a világegyház hívő közösségének, miközben az egyház céljáért, a lelkek üdvösségének az előmozdításáért fáradoznak.
Képzési palettánkon a hittudományi, a jogtudományi, a bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint az információtechnológiai és a bionikai irány évtizedek óta jelen vannak. A tradíciók megőrzése mellett a folyamatos megújulásra törekszünk. Hazai és nemzetközi együttműködéseink, a külföldön is elismert kutatásaink, partneriskola-hálózatban való részvételünk komoly lehetőségeket kínálnak e téren, mobilitási programjaink egyre népszerűbbek. Budapesti központú egyetemünk szellemiségét katolikus kötődésünk és az ebből fakadó emberi és közösségi értékek alapvetően meghatározzák. Az egymás iránti tisztelet, a generációkon átívelő szakmai és baráti közösségépítés – a középiskolától az öregdiákokig – ugyanúgy, mint az egymásra figyelés és az egymást segítés alapvető fontosságúak a számunkra. Közösségi programjaink évről-évre több hallgatót vonzanak. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kínálata – a pszichológiától és a pedagógusképzéstől a különböző nyelveken át a politikatudományokig – a társadalmi ismeretek széles körét öleli fel.
Balázs Béla: A fából faragott királyfi (M. Kir. Operaház, 1917) - Bartók Béla táncjátékának szövege Grafikus Kiadó: M. Operaház Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1917 Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés Oldalszám: 40 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 17 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Gróf Bánffy Miklós fekete-fehér rajzaival illusztrálva. Színpadokkal szemben kézirat. Nyomatott Kner Izidor könyvnyomdájában Gyomán. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A szinpad. Groteszken primitiv kép. A háttérben három kicsi dombocska domborodik szépen, egyformán, egymás mellett. A két szélsőn egy-egy váracska áll. :: A népmese napja 2016 Ugocsa utcai könyvtár - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Kis tornyos játékvárak. A baloldalinak külső... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A Királyfi ezután elhagyja a misztérium terét, visszatér megszokott környezetébe, ahol beavatásának jutalmaként elnyeri párját. Persze fel kell figyelnünk arra, hogy a Királyfiéval párhuzamosan a Királykisasszony beavatása is lezajlik. Ebben a tekintetben – amint arra a mű egyik elemzője, Tallián Tibor hívja fel a figyelmünket – a bartóki-balázsi dramaturgia a Varázsfuvoláéra, Taminó és Pamina történetére emlékeztet. Wagnerre visszautaló romantikus természet- és lélekzenék, a korabeli közép-európai komponistákra oly jellemző groteszk és ironikus hangvétel (fabáb), másfelől a mesei hang megalapozását szolgáló népdalszerű melódiák (pataktánc, botfaragás): a Fábólfaragott zenéje talán nem indokolatlanul juttatja eszünkbe az 1900-as évek eleje Gödöllőre kivonuló képzőművészeinek "nemzeti szecessziós" stílusát. Irodalmi kuckó: Ujgur népmese: A fából faragott hajadon. A fából faragott királyfi bemutatójára 1917-ben, a budapesti Operaházban került sor, Egisto Tango vezényletével, Bánffy Miklós díszleteivel és Balázs Béla rendezésében. Bartók a hangversenyszerű előadások számára utóbb egy Szvitet, illetve egy Kis szvitet állított össze az egyfelvonásos táncjáték zenéjéből.
2016-09-12 18:15:32 Mesefoglalkozás és kézműves programok az Ugocsa utcai könyvtárban 2016. október 1-jén. A népmese napjáról - a hozzá legközelebb eső szombaton - idén is megemlékezünk az Ugocsa utcai könyvtárban. 2016. október 1-jén (szombaton) 10-12 óráig A fából faragott hajadon című ujgur mesével ismerkedhettek meg, és fakanálbábot készíthettek hozzá. A program ingyenes, szeretettel várunk! Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ugocsa utcai könyvtár Budapest, 1126 Ugocsa utca 10. + 36 1 225 1228,
Sóhajtott egyet a négy vándorlegény, a kán kettőt sóhajtott, de ez már nem segített rajtuk. Ott áll ma is az a hajadon formájú fa a kán udvarán, láthatjátok, ha arra jártok. /Átdolgozta: Rab Zsuzsa/
Ez a vegyes érzés elindít egy táncot, mely elűzi a szexualitás és az elmúlás rejtélyeiből eredő kezdeti félelmeket. Morelli koreográfiájának szereplői saját tiszta valóságukból szépen lassan a szemünk előtt válnak egyfajta szimbolikus beavatási szertartás részeseivé. Az egész emberiség beavatási szertartása ez, mely a különleges örömtáncban megpróbálja elfeledni az esemény szomorúságát, hiszen az alkalom alapvetően az örömnek rendeltetett. Lépésről lépésre, a koreográfia előrehaladtával, növekszik a hevület és a szenvedély. A szereplők közötti távolság fokozatosan csökken, egészen addig, amíg a félelmek és a kétségek lassan eltűnnek, és így már át lehet lépni azon a folyamatosan megnyíló ajtón, mely az új életbe vezet. Táncolják: Bocsi Petra – Czár Gergely Kiss Róbert – Szigyártó Szandra Graziano Bongiovanni – Heim Boglárka Nier Janka, Adam Bobák, Vincze Lotár, Marie Vilette, Nyeste Adrienn, Liszkai Zsófia, Hudacsek Hanna, Mészáros Fanni Zene / Music: I. Stravinsky Fény / Lighting: Stadler Ferenc Díszlet / Sets: Enrico Morelli Jelmez / Costumes: Bianca Imelda Jeremias Koreográfus: Enrico Morelli
autográf fogalmazvány (Bartók Péter gyűjteménye: 33TFSID1); és 4 pp. autográf tisztázat (fotokópiája: ifj. Bartók gyűjteménye). Héttételes Suite, 1932: "Preludium", "Die Prinzessin", "Der Wald", "Arbeitslied des Prinzen", "Der Bach", "Tanz des holzgeschnitzten Prinzen", "Postludium", 2 pp. autográf instrukció (Bartók Péter gyűjteménye: 33TFSC1) az UE partitúra montírozott példányához, UE kölcsönanyag (Bartók Péter gyűjteménye: 33TFSFC2). Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Kroó György: Bartók-kalauz. 3. kiad. Budapest, 1980. Zeneműkiadó. pp. 84–91 ISBN 9633303346 Pónyai Györgyi: Fabábtánc. Az első Bartók-premier a korabeli sajtó tükrében in Operamagazin 3. évf. (2010) 2. sz. pp. 52–55 Vályi Rózsi: Balettok könyve. átd. bőv. Gondolat K. pp. 357–368. ISBN 9632806565 Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap