4 éves Shagya arab mén eladó. Alapszinten belovagolva. Terepen is nyugodt, kezelhető, 50 hektár legelőn nőtt fel. Ha szükséges, megoldható a bekocsizása. Jó patákkal, kitűnő mozgással. Szalaggal mérve 155 cm. Neve: O'Bajan Szikes Anyja: Shagya Melissza Apja: 4089 O'Bajan XX-6 Pagát Született: 2016. 05. 31. Tenyésztő: Lengyel Andor Tulajdonos: Lengyel Andor Tartási helye: 5340 Kunhegyes, Nyár utca 31. A tulajdonos elérhetősége: +36 30/ 919-46-12 O'Bajan Szikes származási lap Bármely más weblapon eladásra kínált lovak fajtabesorolásának helyességéről és a hirdetett ló adatainak valóságáról, – különös tekintettel pl. » (Magyar) Eladó lovak. a mének tenyésztési engedélyének érvényességéről – Egyesületünk készséggel nyújt felvilágosítást.
A Shagya-arab ló származási lapján a 4. ősi sorban a 16 ős közül nem lehet több mint 9 arab telivér. A tenyészcél jelenleg is egy nagyrámájú, nemes arab ló, mely hátaslóként, fogatlóként mindenki számára használható, rendkívül nemes megjelenésű, vérmérsékletében, teljesítőképességében kielégíti a szabadidő és lovassportra, a táv- és vadászlovaglásra alkalmas lóval szemben támasztott követelményeket. Bottal mérve 150-160 cm marmagasságú, legalább 18 cm-es szárkörméretű ló. A fej legyen ék alakú, száraz, szépen formált, melyet finom feszes bőr borít, széles homlokkal, kiugró szembolttal, kifejezett sötét színű, értelmet sugárzó szemekkel, finom orrcimpákkal, melyek izgatott állapotban szinte négyzetszerű alakot öltenek. A fülek kicsik és kecsesek, hegyük egymás felé görbül. A nyak magasan illesztett, mérsékelt hosszúságú és ívelésű, melyet vékonyszálú sörény díszít. A mar jól izmolt, a hát középhosszú, rugalmas, mely jó kötéssel kapcsolódik a jól izmolt farhoz, magas faroktűzés, zászlós faroktartás jellemzi.
[2] Az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításokon a shagya-arabok nagy sikert arattak. Az első világháború során az állomány szétszóródott a trianoni békediktátumot követően kialakult államokba. Ezeknek a lovaknak egy része visszakerült Magyarországra, azonban a szétszóródott lovakat külföldön fogták tenyésztésbe. A fajta virágkorát Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnoksága alatt élte 1932 és 1942 között. Akkor vált a shagya-arab világhírű fogatfajtává. A második világháborúban a ménes súlyos károkat szenvedett. A háború után Bábolnát "szocialista mintagazdasággá" alakították. De a baromfitenyészet hozott annyi pénzt, hogy mellette a ménest is fenntarthatták. Két változatot tenyésztettek, az arab telivéreket és az arabfajtát, azaz a shagya-arabot. Az 1967 -ben megalakult WAHO, az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége, amely csak azt a lovat fogadta el arabnak, aminek minden őse Arábiából származik. Ekkor kezdődött a jó hírű bábolnai arab lovak eladása külföldre. A shagya-arabot különálló fajtaként a WAHO 1978 -ban ismerte el.
Jóságáért halhatatlanságot is kap, nemcsak Ak-tól, de az emberektől is. Ki más lenne ő, mint maga a Mikulás! A kis gyufaárus lány, Hans Christian Andersen Ezt a történetet talán mindannyian ismerjük, fájdalmasan szép mese. Andersen gyönyörű meséjének alapján készült a bábjáték. A kis gyufaárus lány a téli hidegben, december 6-án, Mikulás-estéjén a város utcáin próbálja eladni az áruját. Durva beszédű apja magára hagyja őt ahelyett, hogy hazatérnének mindketten az otthonukba, pedig a lány ezen a napon ünnepli a születésnapját. A sötétedő utcán két suhanc jelenik meg, és otromba csellel megszerzik a gyufaárus lány facipőit, majd elszaladnak vele. Karácsony története - Oldal 2 a 2-ből - Karácsony Blog. Mezítláb a hóesésben, fázva-reszketve gyújtja meg a gyufaszálakat a lány, hogy a láng fénye a meleg és otthonosság illúzióját adja a számára. Meggyújtja az utolsó szál gyufát, hogy elűzze a kinti sötétséget és hideget s a szívében lakó árvaságot. Ekkor csengőszó hallatszik, és nagy zsákkal a vállán megjelenik a Mikulás. A lány boldog, hogy találkozhatott vele, csak azt fájlalja, hogy nincs semmije, nem adhat semmit neki, már egyetlen gyufája sem maradt.
Gondolataiból, emlékeiből kirajzolódik az olvasó előtt egy évekig tartó konok küzdelem olyan emberek ellen, akik jelenünk anakronisztikus "táblabírájaként" hitbizományként akarják kezelni az élet rájuk bízott területét. Források:, wikipedia,,,
A fagy megdermesztette a fákat, bokrokat, s tündérvirággá varázsolta az erdőt. A Kömöge alatt vitt az útja, aztán fel egy dombtetőre, majd végig a gerincen. Megismerte a helyet. Az ősszel itt kaszáltak egy réten, s már akkor látott egy kis fenyőfát. Arányos termete, dús ágai, tömött levelei, szürkészöld színe rögtön feltűnt neki, s képzeletében már látta is felöltöztetve a szoba sarkában. Ott is volt a fa egy kis beszögellésben, évszázados fenyők oltalmában. Két csapásra kivágta, majd kicsit megpihenve belakmározott tarisznyájából, amelyet anyám varrt neki, s elindult visszafelé. A megindult hóesés betemette a nyomokat, s bizony iparkodnia kellett, hogy sötétedésre visszaérjen. Baljós zúgással feltámadt a szél. Hóna alatt a fenyőfával ugyancsak különös látvány lehetett. De ismerte a tájat, hiszen itt gyerekeskedett, s a falut is alig hagyta el. S mikor arról beszélt az unszolásunkra, hogy volt egyszer Pesten is, teljes bizonyossággal gondoltuk, hogy apánk világlátott ember. Leért a völgybe, s már erőst szürkült az idő, mikor elérte a falu első házait.