2022. április 6. 21:41 Az országgyűlési választással párhuzamosan zajló gyermekvédelmi népszavazáson az érvényes voksok száma ugyan nem érte el a szükséges 4, 1 milliós határt, mintegy 3, 3 millió magyar állt ki a kormány által is osztott álláspont mellett. Vágvölgyi Gergely írása a Mandiner hetilapban A kormánypártok és az ellenzék nagy része eltérően látta és láttatta a népszavazás hátterét. A Fidesz–KDNP a magyar gyermekek védelmét és az lmbtqi-lobbi feltartóztatását ajánlotta figyelmünkbe, a baloldali szivárványkoalíció tagjai a hatalomgyakorlás manipulatív eszközét vélték felfedezni mindebben. Márki-Zay Péter döntött: Nem veszi fel a mandátumát. Hamar akcióba lendültek az ngó-k és a lobbiszervezetek is: elsősorban a virtuális térben és Budapest, illetve az egyetemi városok közterein folytattak aktív kampányt, és érvénytelen szavazatok leadására szólítottak fel. Április 3-ához közeledve egyre inkább az volt a kérdés, hogy a gyermekvédelmi tematika képes lesz-e a Fidesz–KDNP szavazóbázisán túl is érdemi támogatottságra szert tenni. Vasárnap késő éjjelre aztán kiderült: a válasz egyértelmű igen, ez mégsem elegendő a győzelemhez.
A Montpellier hazai pályán nyolc góllal felülmúlta a Portót, ezzel bejutott a nyolc közé a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában. A Montpellier biztos győzelemmel ment tovább (Fotó: EHF) Az első meccsen látott 29–29-es döntetlen után a visszavágón is kiélezett küzdelemre lehetett számítani, ehhez képest 5–5 után a Montpellier a szünetig nyolccal elhúzott, eldöntve a párharc sorsát. A Veszprémmel is hírbe hozott Hugo Descat hét gólig jutott, míg Kevin Bonnefoi az első félidőben majdnem ötven százalékkal védett. Míg a hazaiak 86 százalékkal lőttek az első harminc percben, addig a vendégek mindössze 41 százalékkal. A Montpellier láthatóan visszavett az iramból a folytatásra, de megtehette, mert a továbbjutása nem forgott veszélyben. Szon hu balesetek online. A 2003-ban és 2018-ban a csúcsra felérő francia csapat négy év után jutott be újra a legjobb nyolcba, ahol a Kielcével találkozik. FÉRFI KÉZILABDA BAJNOKOK LIGÁJA A NEGYEDDÖNTŐBE JUTÁSÉRT, VISSZAVÁGÓ Montpellier (francia)–Porto (portugál) 35–27 (19–11) Továbbjutott: a Montpellier, 64–56-os összesítéssel KORÁBBAN JÁTSZOTTÁK TELEKOM VESZPRÉM–RK VARDAR 31–31 Tj: a V eszprém, 61–53-as összesítéssel
Borítókép: Karim Benzema (balra) és Vinícius Júnior gólöröme (Fotó: GLYN KIRK)
Nem akartak családot alapítani A legtöbb, hozzájuk hasonló pár esetében a legsarkalatosabb pont a babavállalás kérdése, ők ketten viszont ebben is egyetértettek: nem vágytak közös gyermekre. Bár Ádám sosem törekedett arra, hogy apai szerepet töltsön be Kata két gyermekének életében, mégis erős bizalmi köteléket alakított ki velük, Jankával és Samuval barátok lettek az évek során.
A választási eredmények számainak ismeretében még nem lehet tudni, hogy sikeres volt-e sokezer hívő embernek az az imamozgalma, amely hónapokon keresztül azért fohászkodott, hogy a most megalakuló magyar parlamentbe olyan képviselők kerüljenek be, akik ismerik az Úristent, annak parancsolatait és annak betartásán igyekeznek a közösségért végzett szolgálatukban. Ezt Surján László, a mozgalom egyik résztvevője fogalmazta meg a Karc Fm reggeli hírműsorában. A KDNP tiszteletbeli elnökének magyarázata szerint az imalánc nem egyik, vagy másik párt győzelméért szólt. A zsidóság ősi hagyományából a kereszténységbe is átívódott 10 parancsolat alapelvei ugyanis benne vannak az emberi természetben, azokéban is, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a Feljebbvalóval. Az ugyanis olyan erkölcsi érték, olyan iránymutatója az emberi együttműködésnek, amelynek valamiképpen érvényesülnie kellene egy ország vezetésében. „A mi hősünk” – nyilvánosságra hozták az elhunyt búvár fényképét - Metropol - Az utca hangja. A kereszténydemokrata politikus hozzátette azonban, hogy mindenkinek, aki keresztényként nézi az ország dolgainak az alakulását, érdemes lenne végiggondolni: mi minden állhat egy ilyen választási eredmény mögött?
A német válogatott mindenre képes lehet a katari labdarúgó-világbajnokságon - véli Jürgen Klopp, az FC Liverpool német vezetőedzője. "Amit Hansi Flick előad, az nagyszerű. Jó csapata van, amelyben jó a játékosok korának eloszlása is. Érdekesnek néz ki" - nyilatkozott Klopp a Sport Bild szerdai számában. A tréner szerint a sorsolás nem volt túl szerencsés, de a csoport - Spanyolország, Japán és a Costa Rica - Új-Zéland párharc továbbjutója - "megoldható" feladatot jelent. Egy ilyen tornán fel kell venni a ritmust, meg kell találnia a csapatnak a helyét. Ha ez sikerül, akkor lehet harapni, harcolni - fogalmazott Klopp. Hozzátette: jelenleg talán más válogatottakat előbb neveznének meg favoritnak, de a német együttes helyzete egyáltalán nem rossz. A világbajnokságot november 21. és december 18. SZON - Klopp szerint a német válogatott mindenre képes lehet. között rendezik Katarban. Forrás: MTI
Halottak Napja November 2 A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház ( ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben "lölkök napja" (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe.
Halottak napja-Holtak napja Halottak napja, az elhunytakról való megemlékezés napja Ideje november 2. Rituálé temetőlátogatás, gyertyagyújtás Kapcsolódó ünnep Mindenszentek (katolikus), Halloween (angolszász) A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a »szenvedő egyház« (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. Mikor van a halottak napja: November 2. az év 306. (szökőévben 307. ) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 59 nap van hátra. A fent jelölt szavak értelmezése alább: Katolikusok: A ( Római) Katolikus Egyház a világ legnagyobb keresztény közössége.
A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a »szenvedő egyház« (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, abban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai – amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket. Halottak emlékezete a nem keresztények körében
Mindenszentek vagy mindenszentek napja a keresztények ünnepe, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén tart. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. A még élők a "küzdő egyházat" (ecclesia militans), a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők. A halottak napja ünnep története Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját Az ókori rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát. A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében. Kapcsolódó ünnepek: Ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben "lölkök napja" (lelkek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak. November 1. Mindenszentek napja Az ünnep vallási szempontból a katolikus egyház összes üdvözült lelkének emléknapja. Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) ünnepe feltehetőleg a IV. századból ered, de időpontja akkor még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnapon volt. (Ezt a napot a görög egyházban ma is a Szentek Vasárnapjának nevezik. ) Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV.
Egész héten mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat. Halottak napján sok helyen nem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy gondolták, beteg lesz, aki ezt megszegi. A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, és ezzel riogatták egymást. Különösen varrni tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes. Kiss László – Ekkor viszont mindenhol rendbehozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. Mások szerint azért kell gyertyát gyújtani, hogy az erre a napra kiszabadult lelkek visszataláljanak nyughelyükre. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékére régen még máglyát is gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.