Csütörtökön fél tíztől választja meg az Országgyűlés az új köztársasági elnököt. Áder János második államfői mandátuma 2022. Mindenki Áder utódjáról suttog: új név került elő. május 10-én jár le, az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra, utódját a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal kell megválasztani. A Fidesz-KDNP államfőjelöltjét Orbán Viktor miniszterelnöke, a Fidesz elnöke nevezte meg december 21-i sajtótájékoztatóján, és akkor derült ki, hogy Novák Katalinra, a családokért felelős tárca nélküli miniszterre esett választás. Ő lehet az első nő, aki közjogi méltóságot tölthet be Magyarországon, és ha megválasztják, ő lehet az eddigi legfiatalabb is, aki betöltheti a posztot. A sikere borítékolható, hiszen a jelölt megválasztásához első körben kétharmados többség szükséges, és ezt a kormánypártok biztosítani is tudják. A rendszerváltás után öt köztársasági elnöke volt Magyarországnak: Göncz Árpád (1990–2000), Mádl Ferenc (2000–2005), Sólyom László (2005–2010), Schmitt Pál (2010–2012), Áder János (2012–2022).
A rendszerváltoztatáskor kialakult három fordulós választáson az eső két körben kétharmados támogatás kellett a hivatal elnyeréséhez és csak a harmadik körben volt elég a képviselők többségének szavazata. Ez a folyamat a pártokat arra ösztönözte, hogy kompromisszumot kössenek egymással és ne pártkatonákat, hanem a politikai fősodortól függetlenedni tudó, köztiszteletben álló személyeket jelöljenek. A választási folyamat 3 körösről 2 körösre rövidítése az elmúlt 10 évben a kormánypárt kétharmados többségének köszönhetően nem hozott jelentős változást, viszont hosszú távon a pártpolitikától független államfő megválasztását nehezítheti meg. Az elnöki juttatások megemelésénél jóval több figyelmet érdemelne a központi költségvetéssel kapcsolatos módosítás. Az államfő ugyanis feloszlathatja az Országgyűlést, ha az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. 2011 óta a költségvetésről szóló zárószavazáshoz viszont a három tagú Költségvetési Tanács előzetes jóváhagyása is szükséges, amelynek elnökét a köztársasági elnök nevezi ki és a másik két tagja pedig a MNB és az Állami Számvevőszék elnöke.
"A korrupt Fidesz helyett a nép válasszon köztársasági elnököt! " – írta csütörtöki közleményében az MSZP–Párbeszéd. Szerintük "a Fidesz jelöltje csak a mutyizást és a korrupciót képviselheti, a becsületes magyar emberekhez nem lenne semmi köze". Az ellenzéki nyilatkozatok ellenére ugyanakkor valószínűleg még a választások előtt a Fidesz–KDNP-s kétharmad dönt arról, ki legyen a köztársasági elnök a következő öt évben.
A helyi iparűzési adót szabályozó, helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az elmúlt években több alkalommal változott, az adó kiszámítása több ponton is összetettebbé vált. Az Adó Online oldalán megjelent cikksorozatunk célja, hogy a helyi iparűzési adó szövevényes rendszerét átláthatóbbá és követhetőbbé tegyük. Az iparűzésiadó-fizetési és -bevallási kötelezettség gyakorlatilag minden olyan személyt, illetve szervezetet érint, amely Magyarország területén vállalkozási tevékenységet folytat. Az adó kiszámításának és dokumentálásának megértése fontos, mert az önkormányzati adóellenőrzés ugyanolyan eséllyel előfordulhat egy vállalkozásnál, mint az állami adóhatósági vizsgálat. A szabályok vizsgálata során kitérünk a kapcsolt vállalkozások közötti adóalap megosztás lényegére és számítására is, melyre - a közelgő adófeltöltés miatt - fontos felkészülni, és érintheti mindazon vállalkozásokat, akiket a transzferárazás is érint. Miről szólnak a cikksorozat egyes részei? 1. rész: Bemutattuk az adónem lényegét, és emellett szó volt arról, hogy mit jelent az állandó és ideiglenes iparűzési tevékenység, kik válnak az iparűzési adó alanyává, mikor keletkezik, és mikor szűnik meg az adókötelezettség.
1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó – ide tartozik az egyéni vállalkozó is – az Eüsztv. -ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó ügyben is. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. 2021. január 1-jétől az adóalanyok – főszabály szerint – nem az önkormányzati, hanem csak és kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzésiadó-bevallásukat. Kizárólag az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) az iparűzési adóbevallási nyomtatványt papíralapon is benyújthatja, tekintve, hogy e minőségében nem kötelezhető elektronikus kapcsolattartásra. Amennyiben a magánszemély vállalkozó a papíralapú bevallás-benyújtást választja, akkor azt az önkormányzati adóhatósághoz teheti meg.
IPARŰZÉSI ADÓ A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 3 db hozzászólás Vissza az előző oldalra
| Iparűzési adó Iparűzési adóval kapcsolatos ügyintézés. Ügyintézés helye: 9400 Sopron, Fő tér 1. fsz. Az ügyintézés az ügyfél bejelentése alapján indul (lásd ügymenetleírás) Ügyintézési határidő: 30 nap Alkalmazott jogszabályok: 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28. ) ndelet 47/2009. 22. ) önkormányzati rendelet a helyi iparűzési adóról 2015. évi CCXXII. törvény - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól Helyi iparűzési adó ügymenetleírás Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. I parűzési tevékenység, ha a vállalkozás az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával, szűnik meg.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozók kizárólag bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek és helyi iparűzési adóelőleg -bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás -benyújtási kötelezettség nem terheli. Amennyiben a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2, 5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. A kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben: a) 12 hónap, akkor az iparűzési adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig, b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.
Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15. ) Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig). A befizetésére szolgáló számla neve és száma: Göd Város Önkormányzatának Helyi Iparűzési Adó Beszedési Számla (10700323-42056506-52800007). Az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap: Az adózónak az iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően május 31-ig) kell benyújtania. Az elektronikusan benyújtható adóbevallás elérhetősége: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján találhatók ÁNYK formátumban. Eljárás díja: Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli.
A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Az adó alapja általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania. Az adó mértéke Göd Városban iparűzési tevékenység esetén a Htv. -ben meghatározott adóalap 2%-a.