Nagy-Britanniában négy szetter fajta alakult ki: az angol, a gordon, a vörös-fehér és a vörös ír szetter. Mivel Írországban nem volt bőségesen sok vad, ráadásul az időjárás is igen zord olykor, a helyi vadászkutyák munkája sokszor fárasztóbb és nehezebb volt társaikénál. Így az ír szetternek kitartónak és erősnek kellett és kell lennie, s gyors, vágtázó tempóját akkor is meg kell tartania, ha kevés a vad illetve csak nagy távolságban, szétszórtan helyezkedik el. Az Irish Red Setter Club 1882-ben alakult, s úgy három évre rá született meg az első hivatalos fajtaleírás, melyet vadászok állítottak össze és fogalmaztak meg. A vörös szetterek első ismert tenyésztője de Freyne volt, aki 1793-tól hetven éven át foglalkozott a fajtával, s kutyáiról saját törzskönyvet vezetett, az egyes egyedekre vonatkozó külön feljegyzéámtalan más – nemcsak vadászkutya – fajtához hasonlóan, napjainkban igen eltérő a vadászatokon és a kiállításokon látható ír szetterek külleme. Szinte két különböző típusról lehet beszélni, pedig alapvetően csak egyetlen típus létezhet, az, amelyet a fajta standardje meghatároz.
Mozgásigénye A megbízható engedelmességre a szetterek nagy mozgásigénye miatt is szükség van, hogy kutyánkat kellőképpen, szabadon megmozgathassuk. Ír szettert csak sportos gazda válasszon, mert egy ilyen kutyának legalább napi egy-két óra alapos mozgásra van szüksége. Egy kert, akármilyen nagy is, önmagában nem elég, hiszen kutyánk bolond lenne egyedül körbe-körbe szaladgálni. Egy kis biciklizés, gyaloglás, kocogás azonban nemcsak a kutyának hasznos. De nemcsak fizikai, szellemi elfoglaltságra is szüksége van egy szetternek. Tegyük le vele az engedelmes vizsgát, vagy járjunk vele agility-edzésre, hiszen nem minden szetter-tulajdonosnak áll módjában vadászni kutyájával, de a szetter illetve vadászkutyaklubok hobbi-kutyásoknak is kínálnak vadászkutya-tanfolyamokat. Akár vadászkutyát, akár családi kedvencet akarunk faragni szetterünkből, a kutya alapvető engedelmességéhez tartozik a behívás és fektetés megbízható végrehajtása. Egy vadászkutyánál elengedhetetlen követelmény a parancsok feltétlen végrehajtása, de a hétköznapokban is felettébb hasznos, ha legalább a fenti két feladatot biztosan végrehajtja kutyánk.
Ének a csodaszarvasról A címben jelzett, nép- és honalapítást "megéneklő" monda rajzfilmes feldolgozása. A történet alapjául a csodaszarvas-mondák különböző változatai szolgálnak, kibővítve a rokonnépek mítoszainak ideillő elemeivel, őstörténetünk és korai történelmünk kapcsolódó eseményeivel. A film kísérőszövegei, párbeszédei, de dalszövegei is egykorú források, krónikák, fennmaradt mítoszok és énekek idézetei, vagy azok szövegein alapulnak. Nyelvezete a történet előrehaladásának sorrendjében a magyar nyelv változását, gazdagodását követi.
Ének a csodaszarvasról (Teljes rajzfilm, 2002) CD1 - video Dailymotion Watch fullscreen Font
E sziszifuszi alkotói folyamat 1999-ben mintegy két évre megszakadt, de csak azért, hogy elkészülhessen egy másik, hasonlóan monumentális animációs film, az Ének a csodaszarvasról. Bizonyos, hogy a mesternek nem okozott nagy fejfájást ez az intermezzo, hiszen mindenképpen az érdeklődési körébe és eddigi tevékenységébe szervesen beépülő, gond nélkül beleillő szép és nagy feladat az ősmagyar eredetmítosz és a honfoglalás mondájának rajzfilmes megjelenítése. Szép és nagy feladat. Míg a korábbi évek nagy nemzeti opuszain számon kérhetünk sok mindent, történelmi hitelességet, művészi felelősséget, tehetséget, miegymást, ez esetben ez nem merülhet föl. Jankovics Marcell tehetségét, művészi felelősségét, elhivatottságát nem lehet vitatni, a műfaj és a téma nagyfokú szabadságot enged meg, és ő ezzel él is, sajnos csak részben. Talán az elmesélendő mesefolyam irdatlan mennyisége volt túlzott, talán a film elkészítéséhez szükséges idő (vagy pénz, bár azt nem hinném) volt kevés, valami nagyon sántít.
Vadont s a Dont ők felverik A Meóti kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak Szigetére ők behatnak. Ott a szarvas, mint a pára - Köd előtte, köd utána - Míg az ember széjjelnézne: Szemök elől elenyésze. Hóha! hóha! hol van a vad?... Egy kiáltja: ihon szalad! Más kiáltja: itt van, itten! A harmadik: sehol sincsen! Minden zugot megüldöznek, Minden bokrot átaldöfnek; Gyík ha rezzen; fajd ha rebben: De a gímvad nincs ezekben. Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van, a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé - Anyám, anyám, meghalsz belé! Szóla Hunor: itt maradjunk! Tanyát verjünk; itthon vagyunk: Selyem a fű, édes a víz, Fa-odúból csöpög a méz. Kék folyam ad fényes halat, Vörhenyő vad ízes falat, Feszes az íj, sebes a nyíl, Harckalandon zsákmány a díj. Hogy elúntak otthon űlni, Halat csalni, őzet űzni: Új kalandra, szebb csatára Ereszkedtek a pusztára. Puszta földön, sík fenyéren Zene hallik sötét éjen, Zene, síp, dob, mély vadonban, Mintha égből, mint álomban. Tündér lyányok ottan laknak, Táncot ropnak, úgy mulatnak.