A szerzőről BAGDY EMŐKE művei Bagdy Emőke (Tiszafüred, 1941. augusztus 18. –) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita. 1941-ben született Tiszafüreden, Bagdy István református lelkész és Fóris Julianna gyermekeként. Gyermekkorában többször költöztek. Miskolcon érettségizett a Vámos Ilonka, későbbi nevén Zrínyi Ilona Gimnáziumban. Tatabánya látnivalók - 15 ajánlat véleményekkel - Szallas.hu programok. 1961-ben feleségül ment Császár Gyula orvoshoz, akitől 1969-ben születtek az ikergyermekei: Császár Zsolt és Császár Noémi. Érettségi után – származása miatt – nem folytathatott rögtön egyetemi tanulmányokat, ezért először gyógytornász képesítést szerzett a budapesti Gyógytornászképző Szakiskolában (1961). 1963-ban nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK pszichológia szakára, ahol 1968-ban kapott diplomát. 1972-ben védte meg bölcsészdoktori disszertációját ("A szenzitivitás-paranoiditás Rorschach diagnosztikai skálája"). Később a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen (HIETE) klinikus szakpszichológus (1982), szupervízor (1996), pszichoterapeuta (2001) végzettséget szerzett.
Egy nagyon hasznos és tanulságos részletet hoztunk Prof. Dr. Bagdy Emőke "Hogyan lehetnénk boldogabbak? " című könyvéből. Manapság globális problémává, már-már népbetegséggé vált a negativitás, az önbizalomhiány, a kishitűség. A napi mókuskerék során egyre nehezebben vesszük észre a körülöttünk lévő jó dolgokat, a mindennapi csodákat, pedig ezek sokat segíthetnének a hangulatunkon, közérzetünkön. Köztudott, hogy a gondolatnak teremtő ereje van, így bármilyen élethelyzetben is vagyunk épp, a megfelelő hozzáállással segíthetünk magunkon. Index - Belföld - Meseország mindenkié: elhatárolódnak a pszichológusok Bagdy Emőkétől. Ebben segít nekünk Bagdy Emőke, a pszichológus tanácsait jó szívvel ajánljuk mindenki figyelmébe: "Minden reggel, amikor felkelünk, állítsuk be az agyunkat, az elménket a pozitív dolgokra. Egyszerűen határozzuk el, tápláljuk bele az agyunkba, hogy ma csak jó dolgok fognak történni velünk. Mondjuk el magunkban ezt a pár mondatot ébredés után: "Jó reggelt kívánok magamnak, minden szerettemnek, és azoknak is, akikkel ma találkozni fogok. Egy fénycsóvát vezetek végig a testemen, minden alkotóelemem, a legapróbb sejtjeim is mosolyognak, örülnek a mai napnak.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Azt is leszögezik, hogy hamis az a kép, amely szerint a gender-szemlélet család-, heteroszexualitás-, anyaság- vagy férfiellenes lenne. "Sokkal inkább arról van szó, hogy ezek a szerepek, orientációk és identitások nem lehetnek másokhoz képest elsődlegesek, illetve fölérendeltek" – írják. Prof. Dr. Bagdy Emőke előadása Szegeden - Belvárosi Mozi | Jegy.hu. Az állásfoglalás aláírói leszögezték: ha a problémák forrását a "genderőrületben", a hagyományos nemi szerepek megszűnésében keresik, azzal nem vesznek tudomást azoknak az embereknek a tapasztalatáról, akik az irántuk támasztott előítéletek, a társadalmi kitaszítottság, a "vélt normálistól" való eltérés miatt küzdenek önértékelési problémákkal, depresszióval. Nagyon gyakran ők fordulnak a pszichológusokhoz segítségért. "Pszichológusokként és segítő szakemberekként tanácsadói és terápiás helyzetben egyértelműen azt képviseljük, hogy a kliensnek kell meghoznia saját döntéseit, meghatároznia saját céljait azon a közösségen, társadalmi közegen belül, amelyben él.
Mit tehetnénk korunk digitális forradalmában, a gyors generációváltással és értékkrízissel jellemezhető korban annak érdekében, hogy gyermekeink egészséges, boldog felnőttekké válhassanak? Milyen hozzáférési utak és kapcsolati lehetőségek maradtak még nekünk, szülőknek és nevelőknek, hogy életre szóló értékeket és boldogító képességeket segítsünk kibontakozni? Ebben a könyvben a "mit tehetnénk? " kérdésére a "hogyan tegyük? " szemszögéből, gyakorlatközpontúan, a pozitív pszichológia értékvilágára alapozottan válaszolunk. Testi-lelki-kapcsolati egyensúly, etikus-humánus viselkedés, kulturált kommunikáció, pozitív viszonyulás és életszeretet elérése alkotja gyermekeink pszichofitnessének célkitűzéseit. Fontos a testi edzettség, de a mentális erőkkel való kiegyenlítésre, lelki edzettségre is szükség van. A szülők és pedagógusok számára felkínált gyakorlatcsoportok gyermekeink fejlődési, fejlettségi szintjéhez, korosztályonkénti szükségleteihez igazodnak. Részint mozgásos, részint mentális irányvétellel hatolnak be a változásokat szervező belső folyamatok világába, tanuláslélektani törvényeket követve.
A szakember azt is elmondta, hogy a mesékkel azért érdemes kiemelten foglalkozni, mert ezeknek köszönhetően "bejuttathatók olyan üzenetek is, amelyeket a gyerek kritika nélkül fogad, mivel neki még kritikai érzéke és viszonyítási alapja sincsen". Például ha arról hall egy történetet, hogy két herceg egymásba szeret, akkor ezt a gyerek megjegyzi, és számára már evidencia lesz, hogy a fiúk egymásba szerethetnek – nyilatkozta a szakterapeuta, aki hozzátette azt is, hogy "minden szülő és pedagógus feladata az, hogy az egyértelműségek és ne az elhajlások, azaz a devianciák irányába szocializáljanak". A felháborodott pszichológuscsoport tagjai közleményben hangsúlyozzák, hogy nem létezik olyan, hogy túl korai érzékenyítés, ha a történet és a szöveg az adott korosztálynak megfelelő. A könyv ezek alapján kiváló érzékenyítő eszköz lehet a gyermekeknek, hiszen az ő nyelvükön mesél olyan emberekről, akik velünk élnek, de nem feltétlenül találkoznak velük a mindennapokban. Kiemelik azt is, hogy LMBTQI+ embernek lenni nem deviancia.
Pályája első 20 évében az oktatási rendszer minden rétegében tanított az általános iskolától az egyetemig. Szívügye a szülői tudatosság fejlesztése, a fejlődési szemléletmód alkalmazása és célja, hogy a Boldogságóra program a határokon túlra és kiterjedhessen, angol nyelven minél több helyen elérhetővé váljon. A Jobb Veled a Világ Alapítvány fejlesztői csapatának tagja és Boldogságóra tréner Pedagógus, önismereti tanácsadó, tréner. Játékosságával, kreativitásával, újszerű látásmódjával gazdagítja a csapatot. Az élménypedagógia elkötelezett híve és aktív gyakorlója. Boldogságóra trénerként fontosnak tartja, hogy segítséget nyújtson a pedagógusoknak és a gyerekeknek egyaránt az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Képzésein nagy hangsúlyt fektet a szemléletmód váltásra, az önismeretre, az érzelmek, a saját megélések, tapasztalatok elmélyítésére.
Interjúsorozatunk folytatódik, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál... Miért szeretem a matematikát? ─ Juhász Péter Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatunkban fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Juhász Péter az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos... Rényi Zsuzsanna: Ars Mathematica Angol nyelvű könyv jelent meg Rényi Alfréd születésének 100. évfordulójára, amelyet lánya, Rényi Zsuzsanna írt korábbi, magyar nyelvű interjúkötete (Dialógusok egy matematikusról, Polygon, 2013) nyomán. A Rényi házaspárról szóló életrajz címe Rényi kutatói és pedagógusi hitvallását idézi: Ars Mathematica. A könyvet Szász Domonkos mutatja be. Szeretettel várjuk a Budapest Graduate Seminaron! Fiatal diplomás matematikusoknak indult egy új, a matematika különböző érdekes ágait bemutató szeminárium.
70 éves a Rényi Intézet 1950. augusztus elsején alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézete. Sajnos, a hetvenéves évforduló megünneplésére tervezett nemzetközi konferenciát a járványhelyzet miatt nem lehetett megtartani. Ebben a cikkben az intézet történetének néhány fontos, illetve érdekes mozzanatát mutatja be Pálfy Péter Pál, a kutatóintézet korábbi igazgatója. Bár a hét évtized alatt született tudományos eredmények gazdag tárházába most nem nyerhetünk... Az Erdős Központ 2021-ben a Rényi Intézet újraindította a Bolyai Társulat által 1998-ban alapított, de – forrás hiányában – évek óta nem működő Erdős Központot. A Központ célja tematikus szemeszterek, konferenciák és workshopok szervezése, lebonyolítása. Az első ilyen félév 2022 februárjában indul. Így a következő években a nemzetközi matematikai kutatásokban az eddigieknél is nagyobb szerep juthat hazánknak. Tovább... Matematikus portrék: Abért Miklós Abért Miklós az MTA Rényi Alfréd Matematikai Intézete Algebra osztályának tudományos főmunkatársa, a Csoportok és gráfok kutatócsoport vezetője, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium egykori diákja.
Az intézetet kormányzati rendeletre hozták létre 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Kutatóintézeteként, amelyet alapításától 1970-ig dr. Rényi Alfréd vezetett. Az intézetnek körülbelül 70 tagja van, de ebből 20-30 külföldön végez tudományos munkát, más egyetemen vagy kutatóintézetekben. 1970 után a kutatók kutatócsoportokat formálnak, különböző matematikai témakörökhöz. A tudományos munkáikat számos nemzetközileg elismert folyóiratban publikálják. Emellett az intézmény tagjai komoly szerepet vállalnak a Bólyai János Matematikai Társulat rendezvényeiben, amelyek szintén nemzetközileg elismertek. 2001-ben az intézet megkapta a Centre of Excellence of the European Union címet. Ez a hálózat az EU-n belüli, illetve USA-beli kutatást támogatja. Az Intézet a kutatás mellett az oktatásban is szerepet vállal, például egyetemi kurzusok tartásával, vagy phd hallgatók oktatásával; 2001-től a Közép Európai Egyetemmel doktori képzést is indított.