A sok éves gyakorlati tapasztalatok alapján, a kora őszi (október második felétől - november első fele) ültetésű tőkék azok, amelyek a legjobban fejlődnek és ezek élnek a legtovább is. Ajánlatos kerülni a dugványokkal, gyökeres vesszőkkel való kísérletezést, mert a gyökeres vesszőket jó eséllyel megtámadja a filoxéra, a sima vesszők megeredése és megmaradása pedig igen-igen csak bizonytalan. A legjobb választás tehát inkább a gyökeres oltvány, mivel ennek a megeredése és megmaradása a legbiztosabb. Érdemes azt is előrelátóan megfontolni, hogy a szőlőt milyen céllal szeretné telepíteni (étkezés, borkészítés, eladás) és ennek megfelelően kellő gondossággal érdemes a fajtákat kiválasztani. Amennyiben csak az a cél, hogy a gyerekek, unokák és persze a felnőttek is finom csemegéhez juthassanak akkor érdemes egy lugasban gondolkodni, és ebben az esetben csemegeszőlő-oltványt választani, mégpedig olyan fajtákat, amelyek különböző időben érnek egymást szépen követve egy terméssort alkotva. Az Izabella szőlő méltatlanul elfeledett gyümölcsünk - Egészségtér. Ültetés módja A szőlő igen csak igényes növény, ezért kellő körültekintéssel, gondosan kell megválasztani a tőkék ültetési helyét.
Az az oka, amire itt már pár hozzászóló nagyon okosan rájött vagy jól informáltságát bizonyítja inkább, hogy abban nincs az európai Unió-nak semmi haszon hogy direkt termő fajtákat termesszenek az emberek amit nem kell permetezni, így nem kell szennyezni a környezetet. Egy másik ok ami itt-ott csak csendben suttognak hogy: sok a magyar(-ok létszáma nem baj ha hullunk mint ősszel a falevél) ezért is permetezik az országunkat nehézfémekkel. Ha szennyezzük a környezetet ráadásul mérgezett ételeket eszünk annak egészségkárosító hatása van hosszútávon jóval több mesterségesen előállított problémát generálunk magunk körül és ennek következményeként rengetegféle vegyszer fogyasztóivá válunk pl: gyógyszerek (amiknek 99%-ban semmi hatásuk csak még több gyógyszer szedésére kényszerülünk. Idős korunkra ez több maréknyira bővül a nem kíván mellékhatások miatt) permetszerek, mosószerek, élelmiszer ipari adalékanyagok és egyéb nyalánkságok, pl. Szőlőoltvány, szaporítóanyag, oltvány, szőlő, termelő, Abasár, Dér Gyula. : majdnem mindent Nátron Benzoáttal tartósítanak. Csak mellékesen jegyzem meg hogy ez az anyag felhalmozódik a sejtekben.
A kék és a vörös csemegeszőlő-fajtáknak magasabb az antioxidáns-tartalma, a sárgák mézédesek, így ajánlatos mindkettőt ültetni. Magyarországon fajta található meg. Ősz végi gyümölcs, ami hűvös, száraz helyen tárolva, akár a hűtőszekrényben is tavaszig eláll. Ha lehet, akkor eltevésre válasszuk a minél keményebb, világos sárga színű darabokat, amelyek sérülésmentesek. Ha ugyanis akár csak egy kicsit is sérült a gyümölcs felülete, szinte biztosan megrohad rövid időn belül. A birs gyümölcsét nyersen ritkán fogyasztjuk, a feldolgozóipar számára viszont értékes nyersanyag. Borszőlőoltvány kettős hasznosítású növény. Gyors növekedésének köszönhetően hamar lugassá nevelhető, terméséből finom must, bor és oltványlé méregtelenítése más készíthető. Borszőlő színét tekintve van fehér és vörös. Ezt a fajtát is csemegézhetjük, sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Méregtelenítő, vértisztító, vérképző hatásuk van. Körte oltványok Érdemes mindkét színűből telepíteni és megfigyelni hogy az adott talajon melyik faj érzi jól magát.
Az 'Izabella' csemegeszőlő főbb jellemző Jellemzői: Az 'Izabella' egy több, mint kétszáz éves (1816) nemesített, amerikai eredetű kék csemegeszőlő fajta. Elsősorban házikerti nevelésre alkalmas. Eperszőlőként is ismert, hazánkban is régóta nevelik. Erős növekedési eréllyel rendelkezik, hajtásai közepesen erősek, kissé elfekvők, ezért könnyen a támaszrendszerre illeszthetők. Közepes hozamú fajta. Gombás betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. A levelei háromkaréjúak, középzöldek, kissé hólyagos felületűek és simák, merevek és vastagok. Termése szeptember végén, vagy október elején szüretelhető. Fürtjei kisebb méretűek, rövidek, a bogyók lazán állnak a fürtben. A bogyók közepesen nagyméretűek, kissé megnyúltak, vöröseskék színűek, felületük hamvas. Húsa lédús, olvadó, édes. Érésidő: Szeptember vége – Október eleje Talajigény: A szőlő talajjal szemben nem támaszt nagy igényeket, mivel viszonylag jól alkalmazkodik. Így a szerkezet nélküli homoktalajoktól a kötöttebb nyiroktalajokon is sikerrel termeszthetjük.
). Nagy (m. gyök. 286) a kaldej ur — ország és király jelentéssel, s a lat. vir, a gót. var, agsz. vair, ném. herr -vel veti egybe. Élénkebb világot vethetnek szavunkra, mythosi név és értelem hasonlatok. A legrégibb hindu cosmogoniai tanok — melyek nyomai ismét a többi mythologiákban is észrevehetők — szerint, a teremtés első műve a tiszta szellemi fényelemek voltak, kikkel a teremtő ek-isha ― a főlény, mint világossággal a leget betölté. Orvosi latin szavak magyar. Ezek neve pedig a shastakban: az-ura ― a világosság, ők a többi teremtés prototypjai, főnökük: mahaishaz-ura – azaz: a nagy, a fővilágosság. Ezen magasztosb, mintegy clarificalt világossági, szellemi dicsőült lét, volt a teremtés első állapota, és az által hogy mahaishazura az istentől elpártolt, fejlődik ki a további mytho-cosmogoniai tan, az eredeti világosságnak a testbe való átmenete, s azáltal történt megromlásával (Nork myth. 5. 58). Hasonlón hangzik a nyugatariai v. zendparzi mythos. Ormuzd kezdetben mint zervane akarene, azaz: a kezdetnélküli idő — Bohlennál: határnélküli mindenség — midőn a szellemeket és világosságot megteremté, miután már kivüle más lények is léteztek, magát Ormuzda, Chormuzda, vagy: (mint Bournouf com.
s. l. yasna 90, nevét visszaállítá) ahuro - mazdao -nak nevezte, Bohlen szerint, a nagy világosság, mahat ― nagy és ahuro v. hur ― világosság, Norknál (10. 185) egyenesen: a nagy úr fordítva. Ezen: úr ― dominus sajátlagi értelemben, látjuk már ama őseredeti szellemi fény és világosság, tehát előkelő lét s állapolróli fogalmat, elszármazva nevekben, mint a zend nép: arya és airija neve, melyen egyiránt nevezi Herodot (7. 62) és Strabo (15. 2) a méd népséget, — Röth (i. Orvosi latin szavak es. h. 82) értelmezése szerint, jelentése: az urak — die herrn, Bournoufnál (i. 460, 325) mester és úrral magyaráztatik; nyilván hogy az ős előkelő lét fogalma, a még mindig kitünőbb, jobb, uralkodó és hatalmasb elnevezésére vitetett át, mit még Otrokócsi saját szavunkban is keres származtatva a fénytől: urak, um. kik méltóságuknál fogva fényesbek a többieknél. Hasonló értelem forog fen mint láttuk a kaldej-héber: ur, hur, az egiptomi Horus, a gör. οδρανός, lat. aurora; sőt a gör. lat. ῆρως v. ερος, heros és herusban, melyek Zeus és Juno ερα mellékneveiben is ugyanazonosak a: hös, úr, istenifény, előkelő lét, a többiek feletti kitünés fogalmával (Creuzer.
1. 293) a héber אור - or — lucere-től származtatja, urak um. kik méltóságuknál fogva a többieknél fényesebbek, honnan már rokonnak véli a hellen Ήρα ῆρως, az egiptomi Horus, a germ. herr -vel. Pázmándy (schediasm. 8, 129) úr szavunk, sőt a magy. uraság régiségét a ném. : ur, ursprung, urheber s többiben akarja feltalálni, figyelmeztetve a vezérek Anonymnáli nevei úrrali ragozása vagy összetételére (sajátlag csak Anon. 32: Ursuur, a többi csupán u-val, mint: Borsuu, Lelu, Usubuu), hasonlón um. a Vilkina saga hősei: Sigundur, Sigmundur, Konungur neveihez. Jankovics (szón. 139) azt a legrégibb azsiai hangnak (? ) nevezi, kiemelve különösen férj jelentését, mint: az örm. air, gör. ανήρ, lat. vir. Dankovszky (völk. ung. 32) a hellen ούρ-ος-val magyarázza, Homer II. 8. Növények/O/Orvosi kálmos – Wikikönyvek. 80: ούρος `Αχαιῶν-t achájok urának fordítván. Szerinte az attilai húnmaradékok ― Cutriguri és Utriguri nevében is, ezen szó forog fen, kik um. kutig-ur és utig-ur, ekkép kijelelt uraságaik határánál fogva, neveztettek így el (!?