Johannes Vilhelm Jensenhez hasonlóan Nexø eleinte a fin de siècle (magyarul századvégi) pesszimizmus jegyében alkotott, ám nézőpontja fokozatosan kifelé fordult, majd a szociáldemokrata mozgalomhoz csatlakozott. Ettől kezdve legtöbb regénye valamiféle társadalmi feszültséget hordozott magában. Minden bizonnyal legismertebb és legtöbb nyelvre lefordított műve a Hódító Pelle (Pelle Erobreren), melynek utolsó kötete 1910 -ben készült el. A regény első részét 1987 -ben Bille August rendezésében filmesítették meg. Másik fontos műve az 1917 és 1921 között íródott Ditte, az ember lánya (Ditte Menneskebarn), mely egy munkásnő anyai önfeláldozásáról szól. A regény első részének dán filmváltozata 1946 -ban jelent meg. A sokat vitatott 1929 -es Midt i en Jærntid az első világháború dán földműveseinek szatírája. 1944 -től kezdve Nexø egy (el nem készült) trilógián dolgozott, mely részben a Hódító Pelle folytatása, részben egy álcázott önéletrajz. A trilógia részei: A vörös Morten (Morten hin Røde), Elveszett nemzedék (Den fortabte generation) és Jeanette.
Száznegyven éve, 1869. június 26-án született Martin Andersen Nexö dán író, a Hódító Pelle és a Ditte, az ember lánya című regények szerzője. | 2009. június 24. Az emberi nyomorúság krónikása saját tapasztalataiból merítette világhírűvé vált könyveinek történetét: Koppenhága egyik nyomornegyedében, sokgyermekes, mélyszegénységben élő családban született, apja útkövező munkás és alkoholista volt. 1877-ben a család Bornholm szigetére, Nexö városkába költözött: innen későbbi írói neve. Kamaszként volt pásztorfiú és cipészinas, majd 1889 és 1893 között – egy pártfogója támogatásával – elvégezte az Askov Népfőiskolát. Ezt követően egy odensei iskolában tanított, de súlyos tüdőbetegsége miatt fel kellett hagynia vele. Baráti kölcsön segítségével húsz hónapig Olaszországban és Spanyolországban utazgatott, majd a koppenhágai állami tanítóképző egyéves tanfolyamát látogatta. Ennek elvégzése után a frederiksbergi iskola tanára lett. Ekkortájt írta első műveit; többnyire éjszaka alkotott, és ez annyira megviselte szervezetét, hogy ismét le kellett mondania a tanításról.
Durovicovában, Nataša; Newman, Kathleen E. Világszínházak, transznacionális perspektívák. New York és London: Routledge. ISBN 978-1-135-86998-4. Külső linkek Pelle a hódító az IMDb-n Pelle a hódító a dán filmadatbázisban Pelle Erobreren a Svéd Filmintézet adatbázisában Pelle a hódító a Box Office Mojo-nál Pelle a hódító a Rotten Tomatoes-nál Pelle a hódító a Gutenberg projektnél
A regény egyben a proletár, a városi munkásember szimbólikus értelmű nagykorúvá érését is nyomon követi. A Hóditó Pelle, mely csaknem negyedszázada jelent meg utoljára magyarul, a realista szépprózának, a realista írói stílusnak is egyik igen szép példája. Thomas Mann mondta Andersen Nexöről: "A szív szocialistája, s így Dánia büszkesége és az egész világ morális... Tovább Tartalom I. KÖTET Gyermekkor 5 Tanulóévek 291 II. KÖTET A nagy küzdelem 5 A hajnal 339 Állapotfotók A védőborítók kissé elszíneződtek, foltosak. Állapotfotók A borítók és a lapélek enyhén foltosak. A borítók belső oldalai és az előzéklapok kissé elszíneződtek. Védőborító nélküli példány. A példány ISBN száma: 963-09-1398-4
The Works of Martin Andersen Nexø. 1984 Henrik Yde: Martin Andersen Nexø. An Introduction. ( Nordica, vol. 11. 1994) További információk [ szerkesztés] Martin Andersen Nexø művei a Project Gutenberg honlapján Martin Andersen Nexø életrajza Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 42041948 LCCN: n79104386 ISNI: 0000 0001 2129 9310 GND: 118502816 LIBRIS: 79827 SUDOC: 028026888 NKCS: jn19981228104 BNF: cb11994516f ICCU: MILV171199 BNE: XX1642683 KKT: 00462278 BIBSYS: 90051677
A fiatal Per a mélyen hívő lelkész édesapjával szembeszegülve elhagyja a tenger mellett álló, roskadozó házikót, hogy a mérnöki pályát válassza Koppenhágában. A szegény, tékozló fiú ambiciózus terveket szövöget: a természet erejét felhasználva, szélmalmok építésével szeretné Dániát a világ ipari nagyhatalmává tenni. A film aktualitása épp ebben ragadható meg, hiszen a klímaváltozás elleni harc manapság az egyik legfontosabb topik a világban. Míg a filmben a szélenergia túl forradalmi ötletnek számított és csak egy férfi hóbortos álmát jelentette, ez a ma emberének evidencia, a világ energiatermelésének egyik környezetbarát alternatívája. A film ennek a célnak a megvalósításáról, vagy épp ennek lehetetlenségéről szól; arról, hogy milyen kompromisszumokat tudunk vagy képtelenek vagyunk meghozni ahhoz, hogy elérjük a hőn áhított célt. Esben Smed átlényegülten és jól felépített színészi játékkal, ígéretesen kelti életre a vásznon Szerencsés Pétert, aki radikális ambiciózusságával, csökönyös büszkeségével, megbocsájtani nem tudásával és alázat nélküliségével kevés néző szimpátiáját fogja megnyerni.
2020-ban Emma Goldman Snowball díjat kapott feminizmus aktivista és tudományos tevékenységéért; 2021-ben pedig a Háttér-díjjal jutalmazták az LMBT+ közösségért végzett munkáját a Budapest Pride megnyitóján. Jelenlegi kutatási érdeklődési körébe tartozik nemek közti egyenlőség az oktatásban, a gyermekvédelmi szakpolitikák, az anti-gender szakpolitikák, az LMBT+ jogok korlátozása és az antidemokratikus rendszerek térnyerése Kelet-Közép-Európában. "A CEU számomra intellektuális otthont jelent, szellemileg élénk és izgalmas környezetet, hasonló gondolkodású és támogató kollégákat, akik nagyszerű munkát végeznek a saját szakterületükön. Az egyre ellenségesebb magyarországi anti-gender propaganda korszakában a CEU biztonságos hely, ahol a témákat, amelyeken dolgozom, mindig is relevánsnak tekintetették és elismerték" – fogalmazott Rédai. Rédai Dorottya a Közép-európai Egyetemen (CEU) szerzett MA és PhD fokozatot a Társadalmi Nemek Tanszéken. Kutatóként és koordinátorként számos uniós projektben dolgozott a nemek és a munka, valamint a nemek és az oktatás területén, valamint tanított a CEU Roma Access Programjaiban, valamint a CEU Társadalmi Nemek Tanszékén.
26. 14:30 Balog Zoltán: a genderelmélet fontos hiányt próbált pótolni Már majdnem jót mondott a miniszter a társadalmi nemek mesterképzésről, de gyorsan pontosított. A családtudományoknál a demográfiai kérdést tartja fontosnak a kormány, például annak kutatását, mi befolyásolja a gyermekvállalási kedvet - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A Friedrich Ebert Alapítvány Budapest és az Új Egyenlőség 2020 őszi Egyenlőtlenségek Magyarországon sorozatának második beszélgetésén a nemi egyenlőtlenségről osztották meg gondolataikat szakemberek. Bevezetőjében Malomvölgyi Csilla, a FES tudományos munkatársa elmondta, a társadalmi egyenlőtlenségek egy sajátos metszetét járja körbe a beszélgetés, hiszen az, hogy a társadalomban hogyan vagyunk jelen, milyen helyet foglalunk el, sok egyéb tényező mellett attól is függ, férfinak vagy nőnek születtünk. A beszélgetést Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője moderálta, a vendégek pedig Fodor Éva, a CEU és Gregor Anikó, az ELTE szociológusai voltak, s mindketten a társadalmi nemek kutatói. Az első nagy témakör, melyet körbejártak, az nem más, mint hogyan írható le a férfiak és nők közötti különbség Magyarországon jelenleg? Miben lehet ezt mérni? Nemi egyenlőtlenségek Fodor Éva elmondta, abban állapodtak meg, elsősorban a nemek munkahelyi egyenlőtlenségéről beszélnek. Kifejtette, Magyarországon – ahogyan a világ legtöbb országában –, komoly egyenlőtlenségek léteznek e téren.
Egyrészt azt próbálják elérni, hogy a nők egyre több gyereket szüljenek, másrészt rögtön utána szaladjanak vissza dolgozni egy olyan munkaerőpiacra, ahol a munkavállalási formák elképesztően rugalmatlanok. Gregor Anikó szerint a NER nőpolitikája meglehetősen álságos. Felidézte, néhány éve látott napvilágot az az eset, miszerint eu-s fejlesztési pénzeket MOL-hoz köthető csoportok toltak bele abba a weboldalba, amit neveznek. E platform kifejezetten arról szólt, hogy fiatal lányok ezeken az oldalakon keresztül kiközvetítésre kerültek idősebb, számukra valamilyen ellenszolgáltatást nyújtó férfiaknak. Kérdés, hogy ez mennyire férhet össze azzal a fajta családpolitikai alátámasztással, amivel például indokolja a saját, mostmár miniszteri szinten reprezentált ideológiáját az Együttműködési Rendszer? S azt a leosztást sem feltétlenül igyekszik megszüntetni, hogy a nők végzik a fizetetlen, háztartási munkát a fizetett mellett, a férfiak pedig főként fizetésért dolgoznak. Sőt, a kormány érdeke inkább ehhez fűződik.