Kardos Zsolt szerint már a mostani inflációs adatokból is az látszik, hogy további emelkedés várható: Magyarországon is az MNB eddig mindig 3-assal kezdte az évi inflációs előrejelzését, viszont a legutolsó, márciusi gyűlésükön már 4, vagy annál magasabb százalékos inflációt jósoltak. Bármi, csak készpénz ne legyen - válaszolta az Aegon szakértője arra a kérdésre, hogy miben érdemes tartani a megtakarítást, vagyont hiperinfláció esetén. Mibe fektessem a pénzem? - avagy mi a legjobb befektetés?. Lehet ingatlan, egy aranytömb, egy zsák búza, bármilyen reál eszköz, csak készpénz nem - tette hozzá, majd elmondta, hogy hiperinfláció esetén a részvény sem a legjobb befektetés, mivel a részvény ára a cég árától, teljesítményétől egy idő után irrelevánssá válik. Amit az ember ráejt a lábára és fáj, azt vegyük meg, mert ha más nem, az értékálló - magyarázta a szakártő szemléltetésként, mivelhogy egy olyan rendkívüli helyzetben, amit a hiperinfláció teremthetne, nemcsak egy aranytömb, vagy egy zsák búza, hanem egy ásó vagy egy kapa is jobb befektetés, mint a készpénz.
Az S&P 500 hozama 2008 és 2015 között közel 44 ponttal szárnyalta túl a legjobbnak ítélt befektetési alapok teljesítményét! Buffett a befektetési tanácsadók legjobb tanácsaival szemben – nem először – a befektetni vágyók többségének azt ajánlotta, hogy válasszák az alacsony költségű S&P 500 indexkövető alapot. Ez az idők folyamán folyamatosan és könnyedén alkalmazkodik a piac változásaihoz. Ez izgalmas, ami most jön! Buffett ugyanis beszélt az egyik neves hedge funddal, a Protege Partners-szel kapcsolatos tapasztalatáról is. Felidézte, hogy a Vanguard S&P 500 Indexkövető alap tíz éves távlatban sokkal jobban teljesített, mint a Protege Partners által kiválasztott öt, általuk legjobbnak ítélt befektetési alapból álló csomag. Havi 20 ezer forint megtakarítás: mibe fektessem?. Csupán az 2008-as válság évétől 2015 végéig tartó időszakban az S&P 500 hozama 44 százalékponttal szárnyalta túl a Protege Partners eredményét. (Az S&P 500 65, 7%, a hedge fund 21, 9% hozamot ért el. ) Jobban jársz, ha passzív befektető vagy Buffett véleménye szerint a passzív befektetők általában véve jobban teljesítenek, mint a "hiperaktívok".
Jobbágy Sándor a Concorde Értékpapír Zrt. szenior makrogazdasági elemzője elmondta lapunk kérdésére, hogy a járvány utáni gazdasági nyitás okozta pozitív gazdasági sokk, a megtakarítások egy részének "felszabadulása" mindenképpen meglátszik majd az árak emelkedésében. A szakértő szerint ráadásul már most látható, hogy a kínálati oldal is több ponton erősíti az inflációs hullámot (számítógép chipek, ipari fémek, építési faáruk, illetve egyes szállítási szolgáltatások árai meredeken emelkednek) és a kínálati oldal alkalmazkodása várhatóan hosszabb időbe telik majd. Megugró infláció tehát rövidtávon szinte biztosan lesz - ennek mértéke és tartóssága vita tárgya a szakértő szerint. A legelterjedtebb vélemény, hogy egy a korábbinál magasabb, de nem extrém infláció lesz, ami rövid ideig marad velünk. A tartóssá váló magas infláció kockázata nem nulla, de fő forgatókönyvként azzal számolunk, hogy jövőre alacsonyabb lesz a pénzromlás átlagos üteme, mint idén, és az idei átlag is 4 százalék alatt maradhat, a kiugró hónapok (a nyitás ütemétől függően már a második negyedév, 4-5 százalék közötti headline CPI értékekkel) után alacsonyabb számok is jönnek majd.
Utóbbiakat a bankok menedzserei és befektetési szakemberek közvetítői díjaikkal alaposan megvágják. Hosszabb távon ezek a díjak több ezer dollárral csökkenthetik a hozamokat. Általánosságban igaz, hogy egy passzív S&P 500 indexkövető alapba befektető épp olyan jól teljesít, mint az amerikai gazdaság egésze, amely történetének során meglehetősen jó eredményeket ért el. Hosszú távon, évtizedek távlatában az S&P 500 átlagosan évi 10 százalékos hozammal működött. Warren Buffett a legtöbb befektető számára ezt a megoldást javasolja, különösen azoknak, akik befektetési tanácsadókat alkalmaznának befektetéseik kezelésére. Nem vonatkozik mindez azokra a kevesekre, akiknek idejük, igényük és megfelelő tudásuk is van ahhoz, hogy maguk fedezzék fel részvénypiaci befektetései lehetőségeiket, mint ahogy ő maga is tette az évek során. Nem tekinthetők passzív befektetőknek azok, akik hosszú távra vásárolnak részvényeket. Az ilyen befektetőknek megvan a lehetőségük arra, hogy megverjék a piacot, azaz nagyobb hozamot érjenek el, mint az S&P 500 indexkövető alap.
Tavaly év végén a magyar államadósság 42 414 milliárd forint volt, ami a múlt évi 55 256 milliárd forintos bruttó hazai termék (GDP) 76, 9 százaléka. Az GDP arányos államadósság 2020-ban még 79, 6 százalék volt, a válság előtt pedig 65, 5 százalék. A Pénzügyminisztérium (PM) által készített, de a KSH által publikált túlzotthiány-eljárás (EDP) jelentésből kiderül, hogy a kormány szerint év végére az államadósság 46 078 milliárd forintra nő, ez több mint a duplája annak 21 283 milliárd forintnak, amit 12 éve, 2010 március végén, az Orbán-éra kezdetén volt - írja a Népszava. Az EDP jelentésből az is kiderül, hogy idén az államadósság 2965 milliárd forinttal nő, vagyis közel erre az összegre tehető az államháztatártás idei eredményszemléletű hiánya a tavalyi 3736 milliárd forint után. Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten újságírók előtt arról beszélt, hogy a kormány sem úszhatja meg a költségvetési kiigazítást. Elszállt a magyar államadósság - Privátbankár.hu. A pénzügyminiszter a kiigazítás okaként nem az osztogatást és a megugró hiányt, hanem kizárólag az ukrajnai orosz agresszió és az arra adott uniós szankciók gazdasági hatásait említette.
Ez a 2010-es évek első felében felemás eredményeket hozott. Nagyjából 2016-ig mérsékelten csökkent az államadósság GDP-arányos szintje, így sem a Széll Kálmán tervben, sem a 2011-es konvergenciaprogramban kitűzött célokat nem sikerült teljesíteni (2014-ig 60-65 százalék és 2015-ig 64, 1 százalék). Az államadósság-ráta a leggyorsabban, 77, 5-ről 65, 5 százalékra 2015 és 2019 között ereszkedett, amikor a gazdasági növekedés átlagosan 4, 1 százalék volt. Ebben a helyzetben jött a koronavírus és azzal együtt járó gazdasági visszaesés, ami a 2020-ban és 2021-ben összehozott masszív költségvetési deficittel együtt újra hatalmasat dobott az államadósságon. A GDP-arányos ráta 2021 elejére csaknem 81 százalékra nőtt, nem sokkal elmaradva a 2009-es 82 és 2011-es 83 százaléktól. Magyar államadósság 2022. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar államadósság helyzete most ugyanolyan lenne, mint a 2008-as krízis utáni években. A 2020-as válság ugyanis teljesen más makrogazdasági környezetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as.
Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten újságírók előtt arról beszélt, hogy a kormány sem úszhatja meg a költségvetési kiigazítást. A pénzügyminiszter a kiigazítás okaként nem az osztogatást és a megugró hiányt, hanem kizárólag az ukrajnai orosz agresszió és az arra adott uniós szankciók gazdasági hatásait említette. A megugró államadósság és az emelkedő kamatok miatt rekordszintre emelkednek az állam kamatkiadásai is: a jelentés szerint idén már 1633 milliárd forintot költenek kamatfizetésre, ami történelmi rekord. Varju László, a DK politikusa, a parlament költségvetési bizottságának elnöke, egy tegnapi tájékoztatón történelminek nevezete Orbán pénteki rádiós interjúját, amelyben először ismerte el, hogy válság van és, hogy a kormánya megszorításokra készül. Brutális államadósságra és megszorításra készülnek Orbánék - derül ki egy EU-nak küldött kormányzati jelentésből – Nyugati Fény. Varju szerint a kérdés az, hogy a megszorítások árát az emberek, vagy a Orbán és NER kedvencei fizetik-e meg. Orbán korábban mindig biztosította a NER tőkeellátását az oktatás, az egészségügyi ellátások terhére. Ha hatalmon maradnának ez a politika folytatódna – hangsúlyozta a DK politikusa.
Az utóbbi másfél év korlátozásai bár más formában, de szintén kihatottak a gazdaságra, ráadásul a kialakult helyzetet tetézi a különböző területeken kialakuló nyersanyag és alkatrész hiány. A kormányok azonban részint a kieső bevételek pótlására, részint a gazdaság színvonalának fenntartása céljából kénytelenek kiadásaikat hitelből finanszírozni. Elsősorban a következő kiadások terhelik meg a költségvetéseket: Gazdaságot támogató hitelek. (Likviditás, bértámogatás) Kieső bevételek pótlása. (ÁFA, jövedelemadó, kiesett járulékbevételek) Egészségügyi többletkiadások. Ezek összessége már olyan hatalmas terhet jelent, amelyet nem lehet egyszerűbb eszközökkel finanszírozni, mint pl. az adóemelés, vagy az extra pénzkibocsátás. A kormányok tehát hitelt vesznek fel, vagy állampapír formájában vállalnak adósságot. A járványhelyzet kirobbanása után egy nagy mértékű államadósság növekedés az országok többségében megfigyelhető volt. Magyar államadósság 2020 video. Ebből a szempontból szerencsés helyzetben vannak azok azon nemzetek, amelyek igyekeztek alacsony szinten tartani adósságukat.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 65, 2 százalékát érte el 2020 első negyedévének végén (30 838 milliárd forint) – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett pénzügyi számlák statisztikájából. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 66, 8 százaléka volt (31 557 milliárd forint). Ez kis emelkedést jelent a 2019 végi szinthez képest (66, 3%). A koronavírus-járvány miatt kialakuló válság hatása ezekben az adatokban még csak mérsékelten látszik, a következő negyedévekben tovább emelkedhet a mutató, amihez hozzájárulhat az is, hogy az állam devizaadósság-kibocsátással emelte meg a tartalékait. Magyar államadósság 2020 full. Az év végi mutatókat figyelembe véve 2011 óta csökkenő pályán van az államadósság GDP-hez viszonyított aránya. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly év végén arról beszélt, hogy az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét. Kérdéses, hogy a koronavírus-válság miatt ez tartható-e. A KSH adataiból az is kiderült, hogy a háztartások nettó finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a negyedéves GDP 5, 3 százalékát tette ki (569 milliárd forintot).
A fenti ábrán egyrészt látszik, hogy a 2020-as gazdasági visszaesés az egész régióban komolyan eladósodást okozott, és ezúttal az átlagos uniós államadósság-mutató is magasabb volt magyarországinál. Akár 46 ezer milliárdos államadósság is lehet az év végére - Napi.hu. Ennek azért is van jelentősége, mert a 2008-as válság után az egész világban jelentősebben – ortodox és unortodox eszközökkel egyaránt – lazították a monetáris feltételeket a jegybankok, és az olcsó pénz időszakában az államadósság is "olcsóbbá" vált. Ez jól látszik az alábbi ábrán, amin a régiós országok államadósságainak kamatterheit ábrázoltuk. Habár az államadósság finanszírozása Magyarországon maradt a legdrágább 2020-ban, a hasonló mértékű, 80 százalék feletti adósságmutató GDP-arányosan jóval kisebb, csaknem feleakkora terhet jelentett, mint a 2008-as válság utáni időszakban. Adat államadósság államháztartás kamatteher Olvasson tovább a kategóriában
A magyar GDP mintegy 28 százalékát teszi ki a Gazdaságvédelmi Akciótervben mozgósított összeg, amely a koronavírus-járvány hatásait hivatott enyhíteni és a pandémia utáni helyzetre való felkészülést kívánja segíteni. A többletkiadások és a költségvetési bevételek terhére nyújtott kedvezmények nem hagyják érintetlenül a költségvetés egészét sem. A mostani válság a 2008-asnál jobb állapotban érte a magyar gazdaságot, ennek köszönhető, hogy saját forrásból tudja a kormány biztosítani a válságkezelés fedezetét – jelentette ki Varga Mihály a tárca YouTube-oldalán közzétett tájékoztatójában. Az eredmények között felsorolta, hogy az államháztartási hiánya, a maastrichti adósságráta a 2010-es 80 százalékos szintről 2019 végére 65, 4 százalékra csökkent. Az állam külföld felé fennálló, a bruttó hazai termék (GDP) arányában mért adósságát a 2010-es 56 százalék fölötti értékről 2019 végére 34 százalék alá csökkentették. A teljes államadósságon belüli devizaarány a 2010 előtti 50 százalékról 22 százalékra szorították vissza, ez az arány 20 százalék alatt van a központi költségvetés tekintetében.