Értékelés: 15 szavazatból Alapy Gáspár, Komárom polgármestere, a történelmi dokumentumok szerint az egyetlen polgármester volt, aki tiltakozott a zsidóság deportálása ellen. Ugyanarra a sorsra jutott, mint azok, akiket a védelmébe vett. Dachauba került, és ott is halt meg. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
"A nagy támadás a terv szerint június 15-én hatalmas pergőtűzzel és gázlövéssel kezdődött. Délig minden jól ment. Ekkor fordult a kocka. Az ellenség árulás folytán és telefonbeszélgetéseink lehallgatásából tudta a mi támadásaink időpontját. Előrenyomult csapatainkat a tüzérség a köd miatt nem támogathatta. A véres veszteség igen nagy volt. A döntő támadás frontján a csatát elvesztettük. " - olvasható Julier Ferenc katonai szakíró írásában. Itt esett el az a 639 Radetzky-huszár, akik a legnagyobb önfeláldozással és elszántsággal küzdöttek a magyar becsületért. 25 évvel a piavei csata után a volt ezredtársak emlékbizottsága úgy határozott, hogy emlékművet adományoz Komárom városának. Emellett báró Török Géza nyugalmazott ezredes Alapy Gáspár polgármesternek átnyújtott egy 2500 pengőt tartalmazó betétkönyvet azzal a kérelemmel, hogy a város minden év június 15-én mondasson gyászmisét és tartasson istentiszteletet, illetve hogy a város polgármestere vagy képviselője délelőtt 11 órakor, amikor a leghevesebben dúlt a piavei csata, koszorúzza meg a hősi emlékművet.
Én annak a híve vagyok, hogy ne búsongjunk azon, hogy mi történt velünk, ezzel nem lehet előremozdulni. Az a fontos, hogyan lehet értéket felmutatni, hogyan kell csinálnunk a dolgunkat, mert ha a történelem ad egy lehetőséget, lelkileg, szellemileg és fizikailag is felkészültnek kell lennünk, hogy éljünk vele. Van egy másik megszívlelendő tanulság, amit a műsorban szeretnék hangsúlyozni. Azt a világot éljük, hogy nap mint nap nagyon könnyen ugrunk el a felelősség elől, és nehéznek érezzük a terheinket – tele vagyunk konfliktusokkal, veszekedésekkel, ellentmondásokkal. Alapy Gáspár azonban olyan történelmi hős volt, aki felvállalta a sorsát: elmenekülhetett volna, ám ezt nem tette meg, vállalta a mártírsorsot, vállalta az üldözöttekkel való egyértelmű azonosulást. Olyan emberi értékeket mutatott fel, melyeknek mi, gyarló utódok olykor híján vagyunk. Ezeket a tanulságokat érdemes megfontolnunk, hogy életünket jobbá tudjuk tenni. Ezekhez az életművekhez hitért, feltöltődésért kell visszanyúlni.
Alapy Gáspár erre mind a maga, mind utódai nevében igent mondott. - Ezen intenciókat követve gyűltünk most össze, hogy emlékezzünk a Radetzky-huszárokra és azokra a tiszteletet érdemlő felmenőinkre, akik annak reményében küzdöttek az olasz frontokon, hogy a boldog békeidők visszahozhatók. Így emlékezem én is nagyapámra, aki két lövés következtében rokkantan, de hazatért. Ezért állhatok magam is itt - mondta emlékező beszédében Udvardyné dr. Mühlenkampf Erika, a Jókai Mór Gimnázium igazgatónője. A megemlékezés koszorúzással ért véget. Galéria: A Radetzky-huszárokra emlékeztek
Megtiszteltetésnek érzem, hogy Komárom díszpolgára, Alapy Gáspár portréja alatt én, mint Komárom másik díszpolgára beszélhettem a szerdai sajtótájékoztatón a műsorról. Remélem, hogy gyarapodni fog kötődésem a városhoz, és igyekszem egy méltó produkcióval megtisztelni Alapy emlékét. – Alapy városépítő volt, sorsát bátran vállaló városvezető, és mártír is. Melyik arca kapja a nagyobb hangsúlyt a műben? – Nagyon szeretném, ha a műsorban nem csak az életútjának 1920 és 1944 közötti negyedévszázada jelenne meg, hanem felsejlene a magyar történelem is. Mint minden jelentős történelmi személyiségé, az ő élete is összeforrt saját korával. 1920 után elindult egy bámulatos fejlődés az országban, és Komárom ebben élen járt, a híres klebelsbergi gondolat jegyében, miszerint nem karddal, hanem a szellem erejével erősödjünk. Gyarapodott és sokasodott a város, és mikor 1939-ben a történelem adott egy lehetőséget, két méltó város egyesült. Nagyon fontos, hogy június 4-én, a trianoni emléknapon lesz a műsor.
Már korábban is megszolgálta a bizalmunkat, hiszen a szintén mártírhalált halt Esterházy János gróf szobrát is ő készítette el. Az 1, 40 méteres Alapy-szobor 2, 50 méter magas talapzaton áll, bal kezében Komárom város kulcsát tartja". A szoboravató ünnepségen Disztl Antal, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa mondott ünnepi beszédet, majd a történelem viharai során kettészelt Komárom két polgármestere, Keszegh Béla és Molnár Attila közösen leplezte le az alkotást. "Mivel Alapy Gáspár Dél-Komáromban kezdte közéleti pályafutását, s elsősorban a túlparton végzett áldásos városépítő tevékenységet, továbbá főként magyarországi támogatóknak, így Tarlós Istvánnak, Budapest főpolgármesterének, köszönhető e tervünk megvalósulása, ezért Magyarország képviselőjét kértük fel az ünnepi szónoklatra" – árulta el a továbbiakban. A rendezvényen közreműködött Domin István, Izsa község polgármestere, valamint Korpás Éva Külhoni Magyarságért és Fonogram- Díjas népdalénekes, valamint a több hangszeren játszó Madarász András zenész.
A kis faluból várossá vált Dél-Komárom. Nagyon régóta foglalkozom Trianonnal, és foglalkoztatott, hogy Komáromban nem hagyták magukat, és hogy mindent megmozgattak annak érdekében, hogy felálljanak. Komárom kikerülhetetlen, hiszen a Duna kétfelé szakította – ez egy nagyon speciális szituáció. Érdekelt, hogyan lehet ezzel megbirkózni. – Milyen más kötődése van a városhoz? –Van a komáromi kötődésemnek egy egészen konkrét része is. Korábbi produkcióimban a Magyarock Dalszínház néven ismert, egyre izmosodó társulat is szerepelt. Ezek a srácok és lányok voltaképpen az én produkcióimban kezdtek el statisztálni, aztán egyre erőteljesebb formában járultak hozzá kifejezetten nagy produkciókhoz is, a margitszigeti szabadtéri színpadtól egészen a csíksomlyói nyeregtetőig bezárólag. Kicsit magaménak is érzem őket, a társulat az én közreműködésemmel is fejlődött. Többször jártam a városban, barátságok szövődtek itt, megismertem sok komáromi polgárt, vezetőt, így alakult ki a szoros kapcsolatom Komárommal.
Kiemelte, hogy egy olyan mozgalomról van szó, melynek hagyománya a városban megszakítás nélkül épül évről évre. A zsűritől azt kérte, hogy ne szigorúan, hanem szigorú szeretettel ítélje meg azokat a kórusokat, melyek minősítést kértek a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségétől (KÓTA). Mielőtt az iskolák kórusai egymást követve előadták műsorukat, Sárvár modernkori várossá avatásának 50. Aktuális - Sárvári Tinódi. évfordulóján elénekelték a városban elhunyt Tinódi Lantos Sebestyén Summáját írom énekének kezdő strófáit. Az idei Kórustalálkozón fellépett a sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola, a Nádasdy Tamás Általános Iskola, a Szent László Katolikus Általános Iskola, a Tinódi Gimnázium kórusai. Vépről érkeztek a Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai, Budapestről pedig az újpesti Homoktövis Általános Iskola tanulói. A műsorválasztás rendkívül széleskörű volt, a közönség hallhatta a népszerű Bodzavirág dalt ugyanúgy, mint József Attila egyik megzenésített versét, vagy Bárdos Lajos több művét, de népdalokat és vidám kórusműveket is.
21. 4. 2022 - Beiratkozás az első évfolyamba 22. 2022 - Beiratkozás az első évfolyamba 23. 2. 5501 - Gyurkovics Hetek A következő rendezvények és nyílt napok ITT.