A Leövey Klára Gimnázium 2001 óta minőségbiztosított, 2003 júniusában tagja lett az európai innovatív iskolahálózat (ENIS) magyar csoportjának. 2004 októberében elnyerte "A hónap digitális iskolája" címet, 2005 októberétől 2011-ig koordináló iskolája volt egy hat ország nyolc iskoláját átfogó Comenius-projektnek. 2006 -ban - a HEFOP 3. 3 pályázat nyerteseként - megkezdte a kompetencia-alapú oktatás bevezetését. 2009 óta ECDL vizsgaközpont. 2011 ősze óta az ELTE Partneriskolája; 2015 novemberétől a PTE Partnerintézménye. 2011 októberében kezdte meg működését a gimnáziumban az ország egyik legkorszerűbb természettudományi laborkomplexuma, amely a TÁMOP-3. 3-10/1 pályázat keretében épült meg. Az iskola 2012 -ben elnyerte az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet. A Leövey Klára Gimnázium igazgatói [ szerkesztés] Dr. Dénes Jenőné (1956–1968) Radó János (1968–1974) Dr. Mónus Béla (1974–1984) Dr. Galló Andrásné (1984–1991) Bánhegyesi Zoltán (1991–2016) Sebőkné Orosz Katalin (2016–) Képzési rendszer [ szerkesztés] Gimnáziumi képzés [ szerkesztés] A nappali tagozaton 14–19 éves diákok öt és négy évfolyamos gimnáziumi képzésben vesznek részt.
Budapest IX. Kerületi Leövey Klára Gimnázium Alapítva 1875 Hely Magyarország, Budapest IX. kerülete Típus gimnázium Igazgató Sebőkné Orosz Katalin, címzetes igazgató: Bánhegyesi Zoltán OM-azonosító 035235 Elérhetőség Cím 1096 Budapest, Vendel u. 1. Elhelyezkedése Budapest IX. Kerületi Leövey Klára Gimnázium Pozíció Budapest IX. kerülete térképén é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 04′ 38″ Koordináták: é. 19° 04′ 38″ A Budapest IX. Kerületi Leövey Klára Gimnázium weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest IX. Kerületi Leövey Klára Gimnázium témájú médiaállományokat. A Leövey Klára Gimnázium Budapest IX. kerületének (Ferencváros) meghatározó oktatási intézménye. Az iskola napjainkban négy-, és ötosztályos gimnáziumként működik. Van felnőttoktatási tagozata is. Története [ szerkesztés] Az alapítástól 1914-ig [ szerkesztés] A mai Leövey Klára Gimnázium elődje, a Ranolder Intézet 1875 -ben nyílt meg. Alapítója – számos más leányiskoláéval egyetemben – Ranolder János veszprémi püspök volt. A pesti Ranolder Intézet a püspök halála után tizenhét nappal nyitotta meg kapuit.
Bemutatkozás Laborunkban a 2011/12-es tanévtől tartunk fizika, kémia, biológia laborfoglalkozásokat elsősorban gimnáziumunk természettudományos tagozatos és fakultációs, esetenként alapórán tanuló diákjainak és kerületünk mintegy 10 partneriskolája tanulócsoportjainak. A 2018/19-es tanévtől a tankerületünkhöz tartozó iskolák egyes tanulócsoportjai, tehetséggondozó kiscsoportjai igényelhetnek laborhasználatot az éves laborórarend egyeztetésével. Az éves Leövey-napokon, az októberi és novemberi nyílt napokon laborunk sok érdekes demonstrációs és tanulókísérlettel áll az érdeklődők rendelkezésére. Idén negyedik alkalommal rendeztük meg "A fizika mindenkié", az ELFT által kezdeményezett programot, mellyel minden évben elismerő oklevelet, díjat nyerünk el. Immár harmadik éve – mint partnerlaborunk – aktívan kapcsolódik programjainkba a csepeli Jedlik labor. A fizika mindenkié rendezvény 4. 0 A már hagyománnyá vált "A fizika mindenkié" rendezvény keretében ezúttal az elektrodinamika témakörében a kondenzátor és a tekercs tulajdonságait és antiszimmetriáját vizsgáltuk egyenáramú és váltóáramú körben.
Az "eredeti tekercs" legendája, az 1951 áprilisában, őrült alkotói rohamban, benzedrin-mámorban, a szentlélek által diktált szöveg legendája végigkísérte Jack Kerouac életét. A legendát maga is táplálta, meg a barát, Allen Ginsberg is, és kellett is egy ilyen legenda a "vert nemzedéknek" – a nemzedékeket az ilyen legendák formálják. Hallgasd meg Kerouac előadásában az Útont! - Könyves magazin. A valóság összetettebb, kevésbé illik filmre, de a legenda az, ami összefonódott a fogadtatással. "Egyszer talán az eredeti, őrült könyv is megjelenik" fogalmazott Ginsberg, nos, 2007-ig kellett erre várni. Kevesen gondolnák, de a megjelenés akadálya leginkább Kerouac kvázi dokumentarizmusa volt, amely az "eredeti tekercsben" minden szereplőt a saját nevén nevezett – a kiadó egyszerűen nem vállalta a jogi következményeit a megjelenésnek, amíg bárki is élt e nagyhatású könyv menazsériájából. Nem mintha nehéz volna hozzászokni Salvatore "Sal" Paradise, Dean Moriarty, Carlo Marx vagy Remy Roncoeur helyett az eredeti nevekhez, Neal Cassady-hez, Ginsberghez, Henry Cru-hoz, Burrougshoz, vagy a tényhez, hogy a szerző is a saját nevével vállalja emlékeit.
Az Úton valóságos mítoszt teremtett, mert leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott: a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, mindennemű deviancia létjogosultságáról. Magyarul először Déry György fordításában 1966-ban jelent meg az Úton, majd 1983-ban Bartos Tibor fordításában is kiadták 1983-ban, Az eredeti tekercset pedig 2011-ben M. Nagy Miklós fordításában ismerhettük meg. Bár a siker ráirányította a figyelmet, Kerouac nemigen tudott mit kezdeni vele. Egyre inkább befelé fordult, legszívesebben otthon ült és írt, és küzdött - nem sok sikerrel - alkohol- és drogproblémáival. Fontos, főként önéletrajzi ihletésű művei születtek ekkoriban: a Dharma csvargói, a Senkiháziak, a Magányos utazó, a Művésztelep. Élete utolsó éveiben érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult, életrajzot is írt Buddháról. Jack Kerouac 1969. Száz éve született Jack Kerouac – Pesti Hírlap. október 21-én, alig 47 évesen a floridai St. Petersburgben halt meg májzsugorban.
(5 idézet) Európa Könyvkiadó Jack Kerouac (1922–1969) az amerikai beatnemzedék egyik kiemelkedő alkotója és teoretikusa, a beatéletmód és a beatideológia modelljének megteremtője – egyben az 1950-es–60-as évek amerikai ifjúságának képviselője és prófétája, a tiltakozás, a menekülés hangjainak megszólaltatója. Lelkes követőket és ádáz ellenségeket szerzett, gondolatai a szexről, a kábítószerekről Európában tovább gyűrűztek akkor is, amikor hazájában már csillapodtak a beat körüli viharok. Könyvei lírai, vallomásos jellegűek, más-más néven majd' mindegyiknek ő maga a hőse. Úton - Az eredeti tekercs (új kiadás) | 9789634798095. Főműve, az Úton a nagy utazások, száguldások története. 1947 és 1950 között barátjával, Neal Cassadyvel beautózta az Egyesült Államok és Mexikó legkülönfélébb tájait, utána egy évig tervezte az erről szóló beszámoló formáját, szerkezetét, majd pedig befűzött az írógépbe egy negyvenméteres papírtekercset – és megszületett a "spontán próza" mű eredmény: a 60-as évek "ellenkultúrájának" beharangozása és majdani Bibliája, általános kritikusi értetlenség, valamint hatalmas közönségsiker.
Mindeközben írónak készült, azt remélte, hogy ez lesz a fő megélhetési forrása. 1950-ben meg is jelent a The Town and the City című regénye, amelyre a kritikusok felfigyeltek ugyan, mégsem lett sikerkönyv. Munkásságával valóságos mítoszt teremtett A kiugrásra 7 évet várnia kellett, ezalatt Neal Cassady társaságában beutazta az országot. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény, amely Ginsberg Üvöltése mellett a beatmozgalom egyik bibliája lett. Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve – foglalta össze az író az alapötletet. A könyvet egy 37 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítania. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem vesszőket, így 1951 áprilisában, 20 nap alatt be is fejezte művét, de a jócskán megkurtított kiadásra 1957-ig várnia kellett. Az Úton valóságos mítoszt teremtett, mert leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott, a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, mindennemű deviancia létjogosultságáról.
Nagy Soha nem lehet elégedett a nap végén az, akit munkaemailek várnak a telefonján Jenny Odell kérdései azzal kapcsolatban, hogy hogyan maradjunk emberek az általa figyelemgazdaságként is hivatkozott online kapitalista térben, a járvány után csak relevánsabbá váltak. Odellel videóchaten beszéltünk a munkakultúra átalakulásáról, a "hasznos" időtöltés problémáiról és avokádó székekről is. Nagy Ha sikerre vágysz, élj a kormányod erkölcse szerint – üzeni Stendhal a Vörös és feketében 180 éve ezen a napon halt meg Marie-Henri Beyle, akinek a Stendhal írói álnéven jegyzett regénye, a Vörös és fekete évtizedek óta a kötelező olvasmányok listájának egyik legnépszerűbb alkotása. Az évforduló alkalmából újraolvastuk a könyvet.