Sőt mintha a modell egyre népszerűbb lenne a régióban. A többség zsarnoksága De valóban illiberális demokrácia jött-e létre Magyarországon, Horvátországban, Lengyelországban és Szerbiában az utóbbi években? Egy 2017 decemberében Zágrábban megrendezett konferencia résztvevői (különféle civil szervezetek, például a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) szerint nem egészen. Az illiberális demokrácia fogalma az 1990-es években keletkezett, amikor Fareeed Zakaria egy írásában úgy fogalmazta meg, hogy ezek az országok következetesen figyelmen kívül hagyják a hatalom alkotmányos korlátait és megfosztják az állampolgáraikat az alapvető jogoktól és szabadságoktól. Ennek értelmében Orbán Viktor kijelentése, miszerint az illiberális állam nem tagadja a szabadságot, ellentmondásos, ráadásul ő konzekvensen a konzervatív demokrácia szinonimájaként használja. Fareed Zakaria Fotó: Bryan Bedder/Getty Images A zágrábi konferenciahoz készült, magyarul is megjelent tanulmány szerzői inkább úgy gondolják, hogy mind Magyarország, mind a többi érintett ország esetében inkább a "beteg demokrácia" és az "illiberális kormány" vagy "illiberális hatóság" kifejezések használata lenne a megfelelő, mert az illiberális kormányok azok, amelyek egy korábban sikeres – vagy a rendszerváltás után sikeresnek induló – demokratikus országot beteg demokráciává változtatnak.
2020. 12. 03. Bár az illiberális demokrácia fogalma képlékeny, általában a trumpizmussal, a brexittel és az orbáni Magyarországgal azonosítják, Vajon helyes-e a diagnózis, hogy válságban van a nyugati típusú liberális demokrácia e jelenségek miatt? Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: Az "illiberális demokrácia" fogalom megjelenését az indiai–amerikai Fareed Zakariához szokták kötni. A CNN műsorvezetője és a Washington Post újságírója 1997-ben a Foreign Affairs-ben közölt tanulmányában figyelmeztetett az új típusú államforma terjedésére (The Rise of Illiberal Democracy). Röviden a lényeg, hogy azok a nemzetek, amelyek 1974 és 1990 között demokratizálódtak, ezt nem minden esetben az alkotmányos liberalizmus szilárd talaján tették, ezért a szabad választások ellenére az emberi jogok és a jogállamiság terén kifogásolható berendezkedések születtek.
Manapság a demokrácia fogalma a világ számos pontján megkérdőjeleződik, különösen a berlini fal leomlása óta kialakult értelmezéshez képest. A Közép-európai Egyetemet (CEU) azzal a céllal alapították, hogy tanulmányozza, mitől lesz egy társadalom nyitott, és felkészítse a vezetőket és az állampolgárokat a demokratikus társadalmi létformára a kommunizmus után. Jelenleg az a küldetése, hogy tanulmányozza a demokráciát, beleértve a világban működő demokráciák hiányosságait, és tudósokat, szakembereket, szellemi vezetőket és kritikusan gondolkodó állampolgárokat tanítson a nyitott társadalom elveiről. A demokrácia határai feltárja az olyan demokratikus alapelvek előtt álló kihívásokat, mint a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság és a sajtószabadság, a piacgazdaság, a jogállamiság, a hatalmi ágak elkülönítése, a bíróságok függetlensége, a kisebbségek védelme, a civil társadalom támogatása, valamint az egyetemek és a kulturális intézmények szellemi szabadsága. A demokrácia határai olyan messzire vezető, konferenciák, viták és egyéb események sorát magába foglaló kezdeményezés, amely a széles körű és nyílt vitába bevonja a nemzetközi tudósokat és szakembereket, hazai és nemzetközi kormánytisztviselőket, illetve fiatal hallgatókat a közép-európai régióból és azon is túl, és a demokráciát sok szemszögből megvizsgálva párbeszédet kezdeményez annak jelentéséről és jövőjéről.
Bár nem lehetetlen. Az illiberalizmus melegágya a hanyag állampolgári részvétel, mondja Vesna Pusić és így gondolták a horvát civilek is, akik 2016 januárjában, az új kormány beiktatását követő első napon tüntetést szerveztek a zágrábi Szent Márk térre "A véleménynyilvánítás szabadságának halála" ellen, a fasizmussal kapcsolatos revizionista álláspontjáról ismert Zlatko Hasanbegović szélsőjobboldali kulturális miniszter eltávolítását követelve. (A megbízatása 2016. őszig tartott, miután előrehozott választásokat tartottak, igaz, azt újra a pártja, a jobboldali HDZ nyerte meg. ) Júliusig a horvát civil társadalom legalább húsz különféle tiltakozást rendezett, például azért, hogy a kormány ne fogadjon el egy rendeletet fogadjon el, amely lényegesen csökkenti a civil társadalom fejlesztését szolgáló nemzeti alapítvány 2016. évi bevételét. Az is tiltakozást váltott ki, hogy megszüntették a Montirani proces szatirikus televízióműsort, a kormány sorozatos támadást indított a média és az újságírók ellene, átvette a HRT televíziót, és ezzel egyidejűleg tömegesen bocsátotta el annak munkatársait.
A miniszterelnök szerette volna egy, a nyugati politikai elemzők által 1997 óta ismert fogalommal elmagyarázni a különbségeket, de én ma is osztom azt a véleményt, hogy az illiberális demokráciába baloldalról sokkal többet látnak bele, mint amennyi valójában benne van. Ez nem valami új, ideológiai monstrum, ami kész meghódítani a világot és véget vethet a demokratikus alapelveknek, hanem pusztán annyit jelent csak, hogy az éppen divatos balliberális ideológiák nem kötelező elemei egy működő demokráciának. Ideológiának kevés, de politikai üzenetként akár sokat is jelenthet. Egy időben nagyon ragaszkodtam a "poszt-liberális" megfogalmazáshoz, de amióta a politikai ellenfelek is elkezdték használni ezt a kifejezést, azóta elbizonytalanodtam. A most a bécsi CEU-n dolgozó kanadai Dorit Geva a Theory, Culture & Society folyóirat poszt-neoliberalizmussal foglalkozó különszámában publikálta Orbán's Ordonationalism as Post-Neoliberal Hegemony című cikkét, amelyben Orbán Viktor rendszerét a már-már költői áthallású "ordo-nacionalista poszt-neoliberalizmusnak" nevezi.
nemzetközi konferenciájának részeként: A CEU 24. tanévnyitó ünnepsége: Nyitóbeszédet mond John Shattuck, a CEU elnök-rektora 2014. szeptember 19., péntek, 15:00, CEU Auditórium
Ebben a rengeteg erdőben, annak is a kellős közepén élt egyszer egy öreg medve. Vicces, tréfás mese - Gyerekmese.info. Ennek az öreg medvének volt… Tovább » Miről álmodik a sündisznó rövid mese Miről álmodik a sündisznó? November elején, amikor komolyra fordul az idő, és a fagy megcsípi a füveket, a sündisznó aludni tér. Előbb megveti az ágyát, meghemperedik a sárga levelekben, és becipeli magának a puha… Tovább » Mese a legokosabb nyúlról rövid mese Mese a legokosabb nyúlról rövid mese Egyszer volt, hol nem volt, túl a hegyen, túl a réten, egy kis erdő közepében, az erdőben egy tisztáson, fűszálakból vetett ágyon, ott, ahol sosem járt ember, s… Tovább » Az okos bárány és a buta farkas rövid mese Az okos bárány és a buta farkas rövid mese A farkasnak olyan hangosan korgott a gyomra, hogy a legtöbb levadászni szánt prédát már ez a korgás-morgás elijesztette a közeléből. Az egyébként gonosz fenevad most… Tovább »
Szerző: 2022. március 16. Forrás: A 3-5 perces meséket az az igény hívta életre, hogy a szülők fontosnak tartják a mindennapos meseolvasást, de nincs minden este sok idő, amit erre tudnak fordítani. A 3-5-10 perces mesék kétségtelen előnye, hogy igazodik a rohanó világunkhoz. Miért olyan népszerűek a 3-5-10 perces mesék? Rövid esti mese gyerekeknek rovid. Mit várunk tőlük? (fotó: Getty Images) "Régen egyáltalán nem volt szempont, hogy milyen hosszú egy mese, hiszen a mesét nem a gyerekeknek mesélték, hanem felnőttek mesélték egymásnak. Ezzel adták át azokat az értékeket, bölcsességeket, amelyeket a kultúrának része volt. A 19. században aztán módosult a mesélés: ekkor alakult ki a gyerekeknek szánt, sokszor okító, leegyszerűsítő mese, ekkor lett pl. az Ezópus mesék újrafelfedezése" - mondja Balázs Eszter Anna, a Central Kiadói Csoport Gyerekkönyvkiadói ágazat főszerkesztője. A 3-5 perces világ a mai olvasó igényére született. "Azt az igényt követik a kiadók, szerzők, hogy látjuk, hogy kevés idő van olvasni, de nagyon örül mindenki annak, ha legalább ezt a napi minimumot megkapja a gyerek, ami az egészséges fejlődéséhez szükséges.