Sophie Marceau egy elgondolkodtató és érzelmes filmmel nyitotta meg a rendezői pályáját, ami a hiányosságai ellenére is arról győzött meg minket, hogy Marceau nemcsak remek színésznő, de ígéretes rendezőnő is. -ming li- 2003-04-25
Azt gondoljuk, ez a forgatókönyvíró-rendező Sophie Marceau személyes érintettsége miatt van így, de ez nem számít nagy hibának. Az persze elgondolkodtató, hogy a film végére sem értjük meg, mibe szeretett bele Justine, amikor megismerkedett Richarddal, mert Arestrup alakításában nagyon magánakvalónak és zárkózottnak ismerjük meg a férfit, aki persze odavan a feleségéért és a gyerekeiért, de mégis az az értelmiségi-művész típus, aki hosszabb távon nem tud elviselni egy családot. Felbukkan még egy "apakomplexus-os" magyarázat is, de az is látszik, hogy ez csak az egyik oldala Justine szerelmének. Beszélj a szerelemről. Bárhogyanis, a film elég erőteljes ahhoz, hogy ne érezzük unalmasnak (esetleg néhol csak kissé vontatottnak), és akkor még nem szóltunk az utolsó néhány percről, ami nemcsak megható, de szép is. Ezek az utolsó jelenetek a szerelemről szólnak, kedvesen és szívfájdítóan, úgyhogy ezek után egészen más hangulatban állunk fel a moziszékünkből, mint addig gondoltuk volna. Ezek a képek (és az alatta levő zene) a megbékélést mutatják, a főszereplőink megnyugvását, azt az érzést, amikor már mindenen túl úgy érezhetik, hogy mégsem volt hiábavaló a kapcsolatuk, és minden megéri egy nagy szerelemért.
Önéletrajzi ihletésű filmet készíteni talán a legnehezebb, valahol az adaptáció mögött kullog a műfaj kockázatosság tekintetében. Noha Sophie Marceau nem állítja, hogy filmje önéletrajzi ihletésű lenne, mégis, a vak is látja... Naná, hogy érdeklődve várjuk a házibulis kis Sophiet, vajon mivel áll elő. Nem először kell bizonyítania: a tinifilmek után gyors fordulatszámon váltott, a komoly műfajban is bizonyíthatta tehetségét, sőt, színészként igazán csak mára ért be, még rengeteg szerep előtt állhat. Nem feladatom Marceau karrierjének elemzése, de ez a rendezői munka példaértékű, több szempontból is. Beszelj a szerelemrol . Példaként szolgálhat színészből rendezővé avanzsáló ifjú törekvők számára. Meg első nagyjátékfilmes rendezők számára. És forgatókönyvírók számára. Különösen az utóbbi tényezőt emelném ki: a szkriptíróét, aki nem forgatókönyvet írt, hanem tizenkilencedik századi regényt. Abból a hosszú, "külső" - belső monológos fajtából. Író barátunk - jobban mondva barátnőnk - azonban mintha megfeledkezett volna arról, hogy ő most nem papírra ír, a hosszas olvasói merengés kiváltása végett, hanem celluloidra.
Nem vágyom adoniszi testű félistenre, sokdiplomás zsenire, újgazdag trendi yuppie-ra, "anyuci kedvence" szabályos jófiúra! Jogos a kérdés, hogy ha nincsenek ilyen magasröptű elvárásaim, miért vagyok még mindig egy szál magamban? Nos, nem tudom… Egy ideje már nem próbálok semmiféle ideálnak megfelelni. De nem váltam csalódottá vagy megkeseredetté! Szingli meg végképp nem vagyok! Beszélj a szerelemről!. Ugyanis nem hódolok be e furcsa-bolond, értékvesztett korunk gyártotta hamis ideológiáknak. Vannak, akik trófeaként gyűjtik a diplomákat, agilisan építik a karrierjüket, fényezik, izmosítják az egójukat. Erősnek, keménynek mutatják magukat, pózolnak a világ előtt, vastag "álarcot" vesznek fel. S ezek a fiatalok szívük mélyén ugyanúgy vágynak egy kedves, rendes társra, szép, igaz érzelmi kötelékre, mint te vagy én. Most élem az életet, tanulok, a barátnőimmel bulikba, koncertekre, színházba megyek. Nyitott szemmel és szívvel járok, de nem hajszolom a szerelmet, hagyom, várom, hogy rám találjon. Vadászszenvedély – Mit jelent nekem a szerelem?
A gumókat a kartondobozokba szimpla rétegekben helyezzük el, a rétegek közé tegyünk újságpapírt, de hagymahálóba téve is teleltethetjük a gumókat. Légáteresztó papírzacskókban is működik a teleltetés, de akár egy vászonzsák vagy leselejtezett nejlon harisnyanadrág is szóba jöhet. A lényeg, hogy a telelő gumók közvetlen környezetében megfelelő legyen a légáramlás. A gumókat tároljuk hűvös, száraz, fagymentes helyen, ahol a hőmérséklet jellemzően 4 °C körüli. Kardvirág (Gladiolus) gumók ültetése és gondozása - olvasói tanácsok. Vannak, akik a hűtőjük zöldségtartó rekeszét választják erre a célra, de a garázs is megfelelő hely lehet a kardvirág gumóinak az átteleltetésére. Egy fűtetlen alagsor vagy zárt terasz szintén ideális lehet. A teleltetés egészen a következő tavaszig tart, amikor a fagyveszély elmúltával a gumókat újra kiültethetjük a szabadba. Most, hogy már megismertük a kardvirággumók teleltetésének legfontosabb lépéseit, biztosak lehetünk abban, hogy tavasszal lesz mit újra kiültetnünk a kertbe, és ismét élvezhetjük majd a csodás kardvirágok páratlan szépségét.
Magas, karcsú termetű évelő hagymagumós növény, amelyek a nevét a gladiátorok kicsi kardjáról kapta. Őshazája Dél-Afrika, ma azonban már a világ minden táján termesztik a nemesítők által létrehozott szebbnél szebb fajtákat. Kerti virágnak és vágott virágnak is népszerű, bár ma már sajnos némileg kevésbé, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A kardvirág a nősziromfélék családjába tartozó nemzetség, amely kerek, részarányos hagymagumókból fejlődik, s felálló szárán illatos némileg fodros, kalászhoz hasonló virágfüzéreket nevel, amelyeket kard alakú, hosszanti barázdált levelek vesznek körbe. A bimbók fokozatosan alulról felfelé nyílnak ki, így az alsó virágok elhervadása után is gyönyörködhetünk még hibátlanul üde virágokban. Érdekessége, hogy a virága ehető. Magasságuk változó, 60cm és 120cm között van. Mivel a mi éghajlatunkon nem télálló, ezért a fagyok előtt fel kell szedni a hagymagumóit, és a következő tavaszig szellős hűvös helyen kell tárolni azokat. Napos fekvést, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kíván.
Clostridium, Bacillus stb. ), s vajsavas erjedés kezdődik. Ez a tünet főleg a tárolás során zajlik, de már a talajban is elkezdődhet. A "fekete-lábúság" a hajtásokon található, az alsó szárrészek elbarnulnak, elfeketednek, elnyálkásodnak, a fertőzött tő hervad, elhal, könnyen kihúzható a talajból. Az Erwinia -baktériumfajok polifág kórokozók, fakultatív anaerobok. Gram-negatívok, 1–3 μm-es pálcika alakúak, peritrich csillózottságúak, szerológiailag pozitívok, BDA-táptalajon szürkésfehér kolóniákat képeznek. Faji elkülönítésük csak laboratóriumi módszerekkel lehetséges. A baktériumok optimális hőigénye 18–26 °C között van, az Erwinia carotovora subsp. atroseptica a hűvösebb időjárástő kedvelő. Közös sajátságuk, hogy genetikailag determináltan olyan enzimjeik vannak (pektinmetilészteráz, poligalakturonáz stb. ), amelyekkel lebontják a növényi sejtfal elsődleges ragasztó elemét, a pektint. :Ez viszont a szövetek szétesésével jár, ami tulajdonképpen a rothadás. A baktériumok a talajban növénymaradványokon, vagy a tárolási helyeken a földmaradványokkal bevitt gumókon, a gumók lenticelláiban pedig látens formában (az export-import tevékenységek során, pl.