Debrecen - "Az élet és a halál annyira mégsem válik el egymástól, van közöttük átjárás, s a csodák is lehetségesek. " Debrecen - "Az élet és a halál annyira mégsem válik el egymástól, van közöttük átjárás, s a csodák is lehetségesek. " Ki hitte volna, hogy bő harminc év, azaz már egy emberöltő telt el azóta, hogy Sütő András egyik legelgondolkodtatóbb és a lelket talán leginkább megrázó drámáját, az Advent a Hargitánt a Nemzeti Színház bemutatta? Megyei Lapok. A fél órás állva tapsolással ünnepelt, 1986 januári előadás akkor nemcsak a kiváló rendezés és a színészek lenyűgöző teljesítménye miatt "szólt akkorát", hanem, a rendszerváltás szelét érezve, a szöveg politikai áthallásai miatt is "ütött". Ám azt, hogy egy dráma klasszikus, s az írója zseni, talán az mutatja a leginkább, hogy mindig tud a mához szólni. Az épp aktuális mához. A Külhoni Magyar Nemzeti Színház 2017 telén Debrecenben is játszott előadása az Advent a Hargitán című darabnak és a szerzőjének épp ezt az időn kívül és felül álló zsenialitását tükrözi.
Sütő András Advent a Hargitán című darabjának szombat este tartja a díszbemutatóját a Békéscsabai Jókai Színház. Mint ahogy Rubold Ödön, a darab rendezője elmondta, az előadás gondolatiságban és megvalósításban hű maradt az író elképzeléseihez és szándékaihoz. Rubold Ödön elmondta: Sütő András kiemelkedő drámája ma is aktuális gondolatokat közvetít, a világgá menekülés társadalmakat és közösségeket romboló hatásait Erdélyben, miközben a darab mondanivalója túlmutat a határokon, hiszen az elvándorlás Kelet-Európa egészét érinti. Rubold Ödön kiemelte: személyes és mély barátság fűzte Sütő Andráshoz, játszott és közreműködött a Nemzeti Színházban a nyolcvanas években bemutatott színműben. A dráma mostani színpadra állításának ötlete a Bánffy György Kulturális Szalonban, a Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület rendezvényén vetődött fel - jegyezte meg. Advent a Hargitán by Sütő András | Goodreads. "Az ügy mögé álltam, és a darab színpadra állításához kiváló partnerre találtam Békéscsabán. A Jókai Színház igazgatója, Fekete Péter nagy szeretettel fogadott, méltó helyszínt és környezetet ajánlott fel a munkához.
[1] " Életpálya [ szerkesztés] Magyar-történelem-francia szakos tanárként végzett 1957-ben, a Magyar Állami Népi Együttes egyik alapítója volt, valamint szólótáncosa, és vezette a tánckart. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. 1963 és 1965 között az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett. 1965-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek rendezője, 1975-től főrendezője lett. 1973-ban közreműködésével jött létre a Gyulai Várszínház, amelynek 1994-ig művészeti vezetője volt. Irodalom ∙ Sütő András: Advent a Hargitán. 1982 és 1995 között a Nemzeti Színház rendezője, 1991-től főrendezője volt. Mint vendég rendezett a szolnoki Szigligeti Színházban, a Békés Megyei Jókai Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Játékszínben, a Mikroszkóp Színpadon, a Thália Színházban, a Magyar Állami Operaházban, a Vígszínházban és a Rockszínházban. Rendezett külföldön is: Helsinkiben, Aachenben, Temesváron és Szabadkán. Özvegye, Sík Veronika 1995-ben emlékére létrehozta a Sík Ferenc Alapítványt, amelynek díja a Sík Ferenc-emlékgyűrű lett.
Árvai Réka és Zetelaki Gábor szerelme igenlésének, illetve tagadásának, létjogosultságának és hiábavalóságának megrendítő ábrázolásához az erdélyi miliő, azaz a Hargita, a zord hegyek, és a kitalált - Sütő szavaival élve: a térképen feleslegesen keresett, mert bennünk lévő - Nagy Romlás is szükségeltetik. Egy, a magyarországinál jóval archaikusabb, a környezeti tényezőket antropomorfizáló, az isteni elrendelésben megkérdőjelezhetetlenül hívő, ám az Úr döntéseivel mégis folyamatosan pörlekedő kisközösség s annak mindennapjaira való rálátás kell ahhoz, hogy először az írónak, majd pedig a hőseit megtestesítő színészeknek elhiggyük: az élet és a halál annyira mégsem válik el egymástól, van közöttük átjárás, s a csodák is lehetségesek. Egy kutya elvesztheti a hangját, de azt a gazdája megtalálhatja, s visszaadhatja neki, egy nő bizony lehet a saját anyja, de ha a sors úgy kívánja, a saját lánya is. Azt pedig, hogy a férfi a szemének vagy az eszének hisz-e inkább, csak a szerelmén, az érzése intenzitásán múlik.
A föld alatt is találkoztak volna. " Ezért a fiatalok utolsó estéjén – beengedvén őket az egyik szobájába – mit is tanácsolhatna mást nekik, mint hogy: "Egymás szívét ne sajogassátok! " A tragédia bekövetkeztével, a Zetelaki Gábor Nagy Romlás okozta hógörgeteg alá kerülésével véget érő első felvonás után éppen Réka és Vencel sorsának bonyolultsága, s az ezt visszaadni képes színészi teljesítmény miatt a második felvonás még jobban sikerül, szívfacsaróbb és lélekemelőbb is egyben. Gábor halála után húsz évvel, ismét szenteste járunk Vencel házában – az erdélyi faházépítés és szobabelső sajátosságait tökéletesen visszaadó díszletek közepette –, ahová a már felcseperedett Kisréka is beszalad a "nagytatának" köszönni, s ahová megérkezik a húsz év várakozásba belefáradt, húsz éven át a hótömeg alatt Gábort kereső, már asszonykorban lévő Réka is. Abba a házba, ahol a távol lévő Máriáért már huszonhat színes lámpa ég – szó szerint ennyi van a színpadon is, annyi, hogy Vencel már "nem is fér el tőlük"-, s ahol húsz éve minden karácsonykor Gáborról is megemlékeznek.
De ott is ügynökök nyomorítják és nehezítik a rég remélt nyugalmat. Féltem és mindig félek Sütő Andrást olvasni, mert tartok tőle, hogy nem kevés éveim ellenére nem vagyok elég érett hozzá és nem értem meg. "Nincs üresség, ahol várnak valakire. S mindenre válasz jön, ha megtanulunk várni. " (264. ) "Keressük egymást az élők között, míg élünk, és majd kutatni fognak bennünket halottaink, mert lassanként már csak ők beszélnek rólunk. Csak lenne elég mécsesünk a várakozáshoz. " (290. ) (Ádvent Hargitán) "Akár a gyümölcs: az ember is tömegében romlik. " () (Vidám sirató) Talán ezzel az olvasással és köszönhetően a @ madárka által indított Olvassunk Sütő Andrást! kihívással egy lépéssel kerültem hozzá. ParadoxH >! 2013. október 20., 13:20 "Keressük egymást az élők között, míg élünk, és majd kutatni fognak bennünket a halottaink, mert lassanként már csak ők beszélnek rólunk. " mohapapa I >! 2012. április 17., 19:50 Sütő nyelvezete rögtön és azonnal Wass, Nyírő mellett a legszebb magyar prózák egyike.
B. Priestley: Snuki (1978) - rendező Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér (1979) - rendező Gianni Rodari: Torta az égen (1984) - rendező Páskándi Géza: Csodatopán (1984) - rendező Díjai, elismerései [ szerkesztés] Érdemes művész (1975) Kiváló művész (1985) Magyar Örökség díj (2006) – posztumusz Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ablonczy László: Sík Ferenc szíve, Szoboravatás a Nemzeti Színházban, in: Magyar Nemzet, 2015. január 17., szombat, pp. 28., Budapest, 2015, ISSN 0237-3793 Sík Zoltán Nándor: Szemben az árral - Sík Ferenc, a Nemzeti Színház néhai főrendezője, in: Magyar Krónika 2015/1. szám. pp.
Szíves megértését köszönjük. A szolgáltatás adatai Intézmény: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regisztráció: Regisztrációt nem igényel Módosítás dátuma: 2015. 06. 17. Értékelje a cikket! A szklerózis multiplex-es betegek számára is fontos a tudatos, felelős állampolgári együttműködés az egészségügyi ellátórendszerrel. Az ún. betegéletúttal kapcsolatos ügyintézési lehetőségekhez kapcsolódó információkról írunk most. Volt egy kis változás. Ügyintézés - Társadalombiztosítási járulék. A 2006 óta elérhető személyes " kormányzati ügyfélkapu " segítségével bárki figyelemmel kísérheti saját személyes betegéletútját: vagyis az általa igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, gyógyszereket, támogatásokat. Ez a lehetőség úgy érhető el, ha az illető bármelyik hazai Okmányirodában személyesen nyit egy elektronikus, internetes fiókot, hogy később bárhonnan, bármikor, személyes felületén kövesse a hivatalos adatait. Ez nemcsak kényelmesebb ügyintézést, de tudatosságot, felelősséget is jelent. Az Ügyfélkapun keresztül az állampolgárok többek között a saját betegútjukat látják dokumentálva, a beszedett gyógyszereket, kapott kezeléseket, stb.
törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. Fizetés nélküli szabadság: a tb-járulékot fizetni kell - AzÜzlet. törvényben (Art. ) meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni.
Tb fizetés ügyfélkapu, Az OEP honlapján itt érhető el részletes tájékoztatás erről. Betegéletút lekérdezés az Ügyfélkapun Az Ügyfélkapu oldalán a lap legalján lévő, " Belépés után elérhető szolgáltatások " címszó alatt ki kell keresni a "TAJ-szolgáltatásokat", majd ezen az aloldalon keresztül a "Használom a szolgáltatást" sávra rákattintva lehet az Okmányirodában igényelt személyes jelszóval és saját névvel belépni az ügyfélkapuba, ahol megtalálható a "Betegéletút lekérdezése" opció. Tb Fizetés Ügyfélkapu. Változás az adatkezelésben Ez év -2014-január elsejétől változtak az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény orvosi adatkezelésre vonatkozó szabályai - olvasható az OEP honlapján közzétett tájékoztatásban. A módosított szabályozás értelmében a kezelést végző orvos jogosult áttekinteni az OEP adatbázisában, hogy az általa ellátott biztosítottak mikor, hol és milyen típusú egészségügyi ellátásokat vettek igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére. Ettől a szabályozástól csak abban az esetben lehet eltérni, ha a beteg írásban jelzi az OEP illetékes hivatala felé, hogy tiltakozik az ellen, hogy az orvosai ezekhez az adatokhoz hozzáférjenek.
Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Részletes leírás 1 2 3 4 5 Cikk: A kötelezettség keletkezését, annak megszűnését, a járulékfizetés átvállalását, az átvállalás megszűnését, a kötelezettség keletkezésétől, annak megszűnésétől, a járulékfizetés átvállalásától, illetve az átvállalás megszűnésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a 'T1011 számú adatbejelentő és változás-bejelentő lapon. Elektronikus úton történő benyújtás menete: Regisztráljon az Ügyfélkapun! Telepítse számítógépére az Általános Nyomtatványkitöltő ( ÁNYK) programot és az adott évre vonatkozó 'T1011 nyomtatványt a NAV honlapjáról! Töltse ki a nyomtatványt ( kitöltési útmutató), majd jelölje meg küldésre (titkosítás) a "Kapcsolat az ügyfélkapuval" / "Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre" menüpontban. Küldje el a titkosított dokumentumot az ÁNYK "Kapcsolat az ügyfélkapuval" / "Nyomtatvány közvetlen beküldése az ügyfélkapun keresztül" menüpontjából, vagy az ügyfélkapu dokumentumfeltöltő szolgáltatásának segítségével.
A 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a 82. § szerinti járulék különbözet szabályait alkalmazni nem lehet. A foglalkoztató írásban tájékoztatja a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont társadalombiztosítási járulékról, valamint az érvényesített családi járulékkedvezményről, illetve a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) társadalombiztosítási járulékról. A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba. A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.