Figyelt kérdés Alanyi adómentes KFT alapításnál mennyi az adózás? A saját bérem után befizetem a járulékokat, de ezen felül minden kiállított számla után mennyit kell adóznom vagy fizetnem? Tudtommal nem 27%. Pl. : kiállítok egy 100 ezres számlát, akkor 0% ot kell adóznom? Évi 12 millióig. Vagy hogy van ez? Tudom könyvelővel kellene ezt megbeszélnem, de még csak tervben vannak a dolgok. Egyik barátom csendestárs lenne, a törzstőke 20%-át beleadná a vállalkozásba. 1/6 anonim válasza: Többféle adózás van. Te csak áfában leszel alanyi mentes. Attól függetlenül a nyereségadót rendezni kell. De itt is több választás van, hogy milyen adózásba lépnél. És nem kiállított számlánként van ez megállapítva, hanem éves szinten a nyereségre. Valóban könyvelő fog neked pontos felvilágosítást adni a pontos infók ismeretében. 2021. szept. 14. 11:45 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: Most menj a könyvelőhöz, mert nagyon nagy a fogalomzavar nálad. Segít helyretenni, hogy mi micsoda és neked is könnyebb lesz kitalálni, hogy mit is akarsz.
Az adóhatóságnak mindenképpen meg kell vizsgálnia a teljesítés helyét is. A nem belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke az alanyi adómentes összeghatárba nem számít bele. Abban az esetben, ha alanyi adómentes adóalany nem belföldön teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke után általános forgalmi adót számít fel, akkor ez más megítélés alá tartozik, mivel az ügylet belföldön nem adóköteles. Ekkor az alanyi adómentes adóalany ugyanoly hibát követ el, mintha az általános forgalmi adó körbe tartozó adóalany számítana fel általános forgalmi adót nem belföldön teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke után. Ebből következően a számlabefogadó szempontjából azonos szabályok az irányadóak. A számlabefogadó jogosult a számlakibocsátó által áthárított adó levonására, mivel a számlakibocsátó a régi Áfa tv. § (6) bekezdése alapján adófizetésre kötelezett, attól függetlenül, hogy nem kellett volna a nem belföldön teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértéke után általános forgalmi adót felszámítania.
Ugyanis az a helyzet is előállhat, hogy a számlakibocsátó a számla nettó összegével meghaladta az alanyi adómentesség összeghatárát, de ennek ellenére ezt az adóhatóság felé nem jelenti be, s 1-es áfakóddal jogszerűen általános forgalmi adót számít fel a számlabefogadó részére. § (5) bekezdése alapján a számlabefogadó adólevonási jogát nem befolyásolhatják azok a körülmények, amelyekre ráhatással nem bír, többek között: bejelentette-e vagy sem az alanyi adómentesség összeghatárának átlépését; a számlában felszámított általános forgalmi adót bevallotta-e vagy sem, a számlákban felszámított általános forgalmi adót megfizette-e vagy sem. A fentieken túl az adóhatóság általános ellenőrzési gyakorlata sem tekinthető jogszerűnek, mivel az adóhatóság kizárólag a saját maga által vezetett adóalany-nyilvántartására alapozza az adólevonási jog elutasítását. Az Art. 97. § (4) bekezdése alapján az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.
E körbe tartozó ügyleteknél előleg fizetése fogalmilag kizárt, így a vevő (megrendelő) esedékesség előtti fizetése (fizetései) – akkor is, ha a teljes ellenérték megfizetésre kerül az esedékesség előtt – ellenérték fizetésének, ezáltal előlegnek nem minősül. § (1) bekezdése értelmében e jogszabályhely alapján adózó ügyletek ellenértéket nem kell tárgyévi teljesítésként kezelni, ha az esedékesség időpontja a tárgyévet követő évre esik, mivel az adófizetési kötelezettség nem az ügylet tényleges teljesítésének, hanem az esedékesség időpontjához kötődik. Ebből adódóan e körbe tartozó ügyletek ellenértékét az esedékesség időpontjában kell az alanyi adómentesség alkalmazására jogosító értékhatár számításánál figyelembe venni.
A KATA értékhatár átlépésének egyetlen következménye a keret feletti összeg után fizetendő 40 százalékos adó. Míg, ha az alanyi mentes vállalkozás átlépi a 12 millió forintos határt 2020-ban, abban az esetben azon számla kibocsátásának napjával, még a tárgyévben ÁFA fizetésre kötelezett adóalannyá válik, amely számla összegével átlépi ezt a határt. Ráadásul ebben az esetben a következő két adóévben sem választhatja újra az alanyi adómentességet a vállalkozó. Egy kevésbé jelentősnek tűnő, mégis láthatóan nagyon is fontos, technikai jellegű különbség a kezdő vállalkozások esetén az évközbeni arányosítás számítási módja az értékhatároknak. Míg a KATA esetében minden megkezdett hónapra vonatkozóan 1-1 millió forint vehető figyelembe az éves értékhatár számításánál, addig az ÁFA esetében a kezdéstől számítva naptári napokra kell arányosítani a mentességi értékhatárt. Ez pl. egy január 31-i kezdés esetén közel 1 millió forintos különbözetet jelent. (Ekkor az éves KATA keret 12. 000 forint, míg az ÁFA alanyi mentesség értékhatára 11.
Ha például már a választás időpontjában olyan megrendelések, szerződések vannak folyamatban, amelyek azt vetítik előre, hogy ügyfelünk át fogja lépni a küszöbértéket, akkor ne válasszuk az alanyi mentes státuszt, hiszen ebben az esetben nem is választhattuk volna jogszerűen ezt az adózási módot, amely szükségszerűen mulasztási bírságot fog maga után vonni. A tevékenységét év közben kezdő adóalany a várható bevétel valószínűsítése során napi arányosítást kell végezzen, ha például a cég május 3-án alakul, akkor a hátralévő napok arányában azaz 242 napra vetítve kell arányosítani a küszöbértéket: 242/365 * 8. 000. 000 = 5. 304. 110 Ft lesz az időarányos rész. Az az adóalany, aki túllépi az alanyi mentességre jogosító összeghatárt, elveszíti kedvezményes adózói státuszát. Arra az értékesítésre kell először alkalmazni a normál adózási szabályokat, amivel átlépi a 8 millió forintos küszöböt. Ha például ügyfelünk október 9-ig 6. 700. 000 Ft értékben teljesített termékértékesítést illetve szolgáltatásnyújtást, majd október 9-én 1.
A mai napon 2006. szeptember 30-ai hatállyal a Malév Zrt. megszüntette Csorba Attila második jogviszony alapján fennálló részmunkaidős munkaviszonyát. Ezzel egyidejűleg a vonatkozó jogszabály alapján megszűnik a Malév Zrt. Csorba attila 2006 toyota. felügyelő bizottsági tagsága is. A társaság közleménye a következőket tartalmazza: "Mindez természetesen nem érinti Csorba Attila a Malév Ground Handling Zrt-ben fennálló főállású munkaviszonyát, ahol egyébként az üzemi tanács delegáltjaként a Felügyelő Bizottság tagja. Jelen intézkedés Csorba Attilának az LDFSZ elnökeként betöltött szakszervezeti vezetői tevékenységét egyetlen munkáltatónál... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Kedves Látogatónk! A Zeneszö oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8. 0, illetve Mozilla Firefox 4. 0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok. Kuruc.info - Gyurcsány 2006-ról: "Emberek szemét [lőtték volna ki]? Hány ilyen emberről tud ön?". Google Chrome letöltése Mozilla Firefox letöltése Internet Explorer letöltése Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.