Jeruzsálem bizonyos értelemben a pusztulása által lehetett azzá ami. Időszámításunk szerinti 68-ban, vagy 70-ben – attól függ melyik dátumot fogadjuk el mérvadónak – a város elpusztult, akkor egy oylan szinte megoldhatatlan feladat elé álltak Izrael vezetői, ami talán azóta sem történt, " ilyen nehéz helyzetbe még nem került a zsidóság, egészen mondhatjuk a holokausztnak az idejéig " – tette hozzá. Egyik pillanatról a másikra ki kellett találni azt, hogy hogyan lehet a zsidó életet folytatni, a szentélynek a hiányában, hiszen ez volt a kultusznak, az Istennel való kapcsolattartásnak a központja. Erre megoldásként a bölcsek megpróbálták azt sulykolni a tanításaik által, hogy ez csak egy átmeneti időszak, és ez az átmeneti időszak azt a célt szolgálja, hogy a felépült Jeruzsálemben tudják ismét a teljes módon szolgálni az örökkévaló Istent. " Adtak egy olyan álmot, amit a nemzedékekről nemzedékre évezredeken át sikerült megőrizni, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 20. században a semmiből újjá tudott születni egy ország, Medinat Jiszráél " – mondta Darvas István.
Amit a legjobban szeretek, az a hagyomány átadása oly módon, hogy az nyomot hagyjon az emberek viselkedésében és az élethez való viszonyában – mondja a Mazsihisz vallási vezetőit bemutató sorozatunkban Darvas István főrabbi, a Bét Jehuda (OR-ZSE) zsinagóga rabbija. Mikor és miért határozta el, hogy rabbi lesz? Már egy éve a rabbiképzőbe jártam szociális munkás szakra, amikor váratlan inspiráció hatására azt éreztem, hogy el kell kezdenem tanulni rabbinikus tudományokat. De ennek semmilyen alapja nem volt korábban, váratlan döntés volt számomra és a környezetem számára is. Mit jelent, hogy semmilyen alapja nem volt? Nem volt vallásos? Azt, hogy az egész ifjúságom erős zsidó öntudattal, de a vallási élettől távol eső felfogásban telt. Nem tudom, hogy mi váltotta ki bennem azt a bizonyos inspirációt a vallási életre, hiszen nem kerültem krízishelyzetbe, nem szenvedtem hiányt semmiben, hanem egyik pillanatról a másikra azt éreztem, hogy nekem a rabbiképzős órákon a helyem. Jelentkeztem Schőner Alfréd professzornál, aki nagy szeretettel fogadott, és 1998-ban el is kezdtem a tanulmányaimat.
A kritika helye és ideje Darvas István rabbi a hetiszakaszról beszélt. A héten olvassuk a Dvárim hetiszakaszt, de mit is kell tudnunk róla? Azt kell róla tudnunk, hogy egybeesik Áv hónap 9-vel, Tisa Beávval, ami a zsidóság legnagyobb gyásznapja. Bár Sabatkor a Szombat törvényei lesznek érvényesek, de vannak megkötések a Tisa Beáv miatt. Azt tudom javasolni, ha valaki kíváncsi ezekre, akkor ezt mindenképpen beszélje meg a rabbijával, hiszen a meg kell tartani a szombatot, de közben a gyászünnep is itt van. Maga a böjt az vasárnap lesz. Dvárim, Mózes V. Könyvének az első hetiszakasza. Ennek a könyvnek a másik neve a Tóra megismétlése. Gondolhatják, hogy ennek alapján sok új dolgot nem olvashatunk ebben a könyvben, ám ennek azért ellentmond, hogy a 613 tórai micvából 200-at találhatunk meg ebben a könyvben. Amennyiben csak ezt a tapasztalatot próbáljuk meg összegezni valamilyen módon, akkor mondhatjuk: a törvényeknek, a zsidóságról való ismereteinknek az átismétlése az már önmagában hordoz magában újdonságot.
Ez egy speciális út Darvas István rabbi a Heti Tv Pirkadat című műsorában eddigi munkásságáról, terveiről beszélt Darvas István magáról azt mondta, 2005-ben végezte el a Rabbiképzőt, a tanulmányai alatt az egyetem akkori rektora kérésére a székesfehérvári közösségben volt sokszor, például itt vezetett először őszi nagyünnepeket. Mellette sokat volt a budapesti Hunyadi téri zsinagógában, itt a Talmud-Tóra oktatást szervezte, valamint szombatonként Tórát olvasott. Hozzátette, nagy szerencse, hogy itt nagyon sokat tanulhatott Domán Istvántól, aki ekkor volt a zsinagóga főrabbija. Az ORZSE befejezésével a Nagyfuvaros utcában kezdte meg rabbinikus tevékenységét, innen öt év után ment el a Dózsa György úti zsinagógába, ahol három évig volt. Ezen idő alatt sikerült egy jó, összetartó közösséget kiépíteni, amelynek a tagjai követték rabbijukat, amikor az felkérést kapott az OR-ZSE zsinagógájának a vezetésére. Hét éven át szolgált itt, amikor is 2020 őszén úgy döntött, egy nagyobb váltásba vág bele.
Az elsődleges feladatunk az lesz, hogy a zsidó hitéletet erősítsük és meg stabilabbá tegyük, de legalább annyira fontosnak tartom azt is, hogy híd szerepet tudjunk betölteni Székesfehérváron belül a zsidó és nem-zsidó közösség között. " – mondta Darvas István rabbi, majd hozzátette, a zsinagógák és az imaházak mindenki számára nyitva állnak, akik kíváncsiak a zsidó vallásra. Előremutató a hitélet fellendülésének szempontjából, hogy a rabbi beszámolója szerint egyre több család és fiatal érdeklődik a vallás iránt. Darvas István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség rabbija kéthetente a hétvégéken, valamint a zsidó közösség jelentős ünnepein és rendezvényein vesz majd részt. Kapcsolódó cikkünk: Várhatóan már augusztustól lesz rabbija Székesfehérvárnak – Kibic Magazin A rabbi személyére már van jelölt, a Mazsihisz egyik fiatal rabbihallgatója. Mint azt néhány napja megírtuk hosszú idő után ismét lesz rabbija a fehérvári zsidó közösségnek. Cser-Palkovics András polgármester javaslatára Székesfehérvár Közgyűlése úgy döntött, támogatást biztosít a MAZSIHISZ-Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége részére, hogy hosszú idő után ismét legyen rabbija a fehérvári zsidóságnak.
Nem tudok a zsidóságra vallásként tekinteni, mert a vallás definíciója számomra az, hogy a vallás nem más, mint rendszeres időközönként, esetlegesen hetenként egy vagy több alkalommal végzett spirituális tevékenység az Örökkévalóval való kapcsolatkeresés kifejezéseként. A zsidóság azonban ennél több, hiszen nem heti egy vagy két alkalmat, hanem folyamatos jelenlétet követel. Zsidónak lenni heti 168 órában kell vagy lehet, és ennek a folyamatos zsidóságnak az élet minden területén van – vagy lehet – olyan megnyilvánulása, amely a hagyományból táplálkozik, vagy amely a hagyománnyal összeér. Kétségtelen, hogy vannak a zsidó életnek rituális elemei, de az ember akkor is zsidó, amikor a civil életben közlekedik, amikor meccset néz, amikor tanul, szóval a zsidó ember mindig zsidó. Ennek az átadása fontos nekem annak érdekében, hogy a zsidó emberek örömmel, és heti 168 órában éljék meg a zsidóságukat. Az elmúlt húsz évben érték emlékezetes, nagy csalódások a zsidósággal kapcsolatos ítéleteiben?
Míg mi nők mindenféle trükkhöz folyamodunk, hogy szebbek legyünk, addig a férfiaknak nincs szükségük sminkre, sőt nem érzik égető szükségét annak sem, hogy fessék a hajukat. Arra azonban nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk, hogy saját színeiket, bőrük, hajuk, szemük színét kiemeljék öltözékük színeinek helyes kiválasztásával. Mint ígértem, négy, már nem fiatal színész példáján szeretném bemutatni, hogy ősz hajjal sem változik meg az ember típusa. Ez persze hölgyek esetében is így van, de most essék szó az őszülő férfiakról. Az egyes színtípusok nem őszülnek egyformán. A tavasz és az ősz típus eredeti hajszíne általában meleg árnyalatú. Amennyiben a hajszín szőke, akkor arany szőke, ha barna, akkor meleg, aranyló barna. A születetten vörös hajúak csak tavasz vagy ősz típusok lehetnek. A nyár és a tél típus hajszíne születésétől fogva hamvas árnyalatú, ezért ők azok, akiknek kifejezetten jól áll az őszülés. Tavasz típus Michael Douglas igazi szépfiúként kezdte pályafutását, korábbi filmjei romantikus kalandfilmek, mint például: A smaragd románca és a Nílus gyöngye.
Láthatjuk, hogy a tél típushoz illik az ősz hajszín, mivel az ezüstös szürke eleve benne van a típus színpalettájában. A tél típushoz illő öltözékszínek idősebb korban is ugyanolyan jók lesznek, nem változnak. Továbbra is jól áll a fekete, a szürke, az élénk kék. Akár viselhetné a Casinoban hordott öltönyeit, ingeit, nyakkendőit! Remélem, hogy férfi olvasóimat meg tudtam győzni arról, hogy nem kell változtatniuk öltözködésükön, azért mert hajuk megőszült. Bátran lehet viselni a fiatalkori színeket! Author Info Pirityi Éva
Van, aki már a húszas éveiben megőszül, és van, akinek a fején még hatvanasként is csak elvétve látni egy-egy ősz hajszálat. A mai napig nem egyértelmű, hogy pontosan miként veszíti el a haj a festékanyagait, de a folyamat hátterében mindenképpen genetikai okok állnak. A haj és a bőr festékanyagát melaninnak hívják, amelynek két típusát különböztetjük meg: a sötét, barnás-feketés színű eumelanint, és a világosabb, vöröses-sárgás feomelanint. Mindkét festékanyagot melanociták, azaz pigmentsejtek alkotják, és ezek elsősorban a hajhagymában és a külső hámrétegben helyezkednek el. A melanociták a pigmenteket a hozzájuk csatlakozó hámsejtekhez, a keratinocitákhoz továbbítják; utóbbiak termelik a haj fő alkotóelemének számító fehérjét, a keratint. Amikor a keratinociták elhalnak, "megőrzik" a hozzájuk kapcsolódó pigmentet, azaz a haj és bőr színét adó festékanyag ilyenkor ezekben az elhalt sejtekben található. Az őszülés kezdeti fázisában a melanociták még jelen vannak a hajban, de már inaktívak.
A fodrászüzletben sokszor két különböző festékkeveréket használunk, eltérő hidrogénperoxid koncentrációval, vagy eltérő arányokkal dolgozunk, esetleg csökkentjük, vagy növeljük a hatóidőt. Gyakran teszünk a hajba finom, harmonizáló világos melírt, mert így kevésbé látványos a lenövés. Ne legyenek túl erős kontrasztok, mert azok inkább felhívják a figyelmet arra, amit palástolni szeretnénk. Az ősz haj nehezen kezelhető, sokszor sprőd, száraz, vagy a másik véglet, amikor a kor előrehaladtával egyre vékonyabb szálú, selymes. Mindkét esetben legyünk körültekintők, mert a vegyszerekre sok ősz haj érzékeny, mindig a lehető legkíméletesebb festéket használjuk és ne feledkezzünk meg az ápoló termékekről! Az arcunk körül egy jól megválasztott szín éveket fiatalíthat rajtunk! Molnár Joli bemutatófodrász, Hair-Line Kft.
Minden ember egy szín az élet palettáján - szokták mondani, ez az életbölcsesség pedig kiváltképp igaz azokra, akik egyedibb külső vonásokkal rendelkeznek, mint a legtöbben. A szépség sokrétű, a különlegesebb külső jegyeknek, a bizonyos génhibáknak vagy rendellenességeknek köszönhetően is lehet csodás és gyönyörű valaki. Ma már Sara Sophia Eisenman is ezt vallja, aki sokáig nem tudta megszeretni önmagát, mára azonban sikerült elfogadnia azt, amit a tükörben lát. 21 évesen, egyik napról a másikra őszült meg Sara elmondása szerint 21 éves volt, amikor egyik napról a másikra szinte teljesen megőszült. Az egyik nap még dús, sötétbarna hajkoronával élte a fiatal egyetemisták gondtalan életét, majd egy csapásra barna tincsei fehérré váltak. A lány orvostól orvosig járt, hogy megtudja, mi állhat a hirtelen őszülés hátterében. Megállapították, hogy egy nagyon ritka rendellenesség okozta a hirtelen átalakulást. A fiatal, arizonai nő annyira kétségbeesett a visszafordíthatatlan jelenségtől, hogy 15 éven keresztül kéthetente festette a haját: szégyellte ősz tincseit, és nem akarta azt, hogy bárki is megláthassa, milyen az eredeti hajszíne, még a férje sem láthatta soha így.
A betegség jellemzően 10 és 30 éves kor között jelentkezik.