Ennek megfelelően az adott szakon a képzés gyakorisága: kéthetente péntek-szombat.
Az előadóterem alatt kapott helyet a kar tornaterme. Szte bölcsészet és társadalomtudományi karim. A kivitelezésért Berkes Dezső és Tápay Jenő feleltek. A Bölcsészettudományi Kar nagy előadótermében tartotta irodalomtörténeti előadásait Sík Sándor 1930 és 1944 között. Ugyanitt több neves magyar író szólt népes közönségéhez, köztük Illyés Gyula, Németh László és Veres Péter. A Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt jeles költőnk Radnóti Miklós 1930 és 1935 között.
SZTE TTIK Föld és Őslénytani Tanszézető: dr. Gulyás Sándor. Tanulmányutak, ösztöndíjak 2004–2007: Köztársasági ösztöndíj 2007: Szegedi Tehetségkutató pályázat ösztöndíja 2007–2008: Szeged városi ösztöndíj 2011, 2012: fiatal kutatói ösztöndíj a bécsi Collegium Hungaricumban 2015: Mainz, Römisch-Germanisches Zemtralmuseum (Campus Hungary) 2015: A Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett Egyedi fejlesztést biztosító ösztöndíj. Felsőoktatási tevékenység 2008 – 2015 Egyetemi előadások és szemináriumok tartása BA és MA szakos hallgatóknak az SZTE BTK Régészeti Tanszékén és a Segédtudományok Tanszékén (Kurzusok: Attilától Bajánig. SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – Wikipédia. A Kárpát-medence germán korszakának története és régészete (454–567); A VI. századi Kárpát-medence története és régészete; A népvándorlás kori germán történelem forrásai; Attila és hunjai; Bevezetés a népvándorláskor régészetébe; Germán hitvilág és mitológia; Kora középkori latin nyelvű krónikák olvasása; A kora avar régészeti kultúra germán és bizánci elemei; A népvándorláskor kutatásának vitatott kérdései; Bevezetés a régészetbe; Népvándorláskori fegyvertörténet; Az ásó és a toll.
Az Egyetem u. 2. szám alatt álló neoromán stílusú épület Szeged városának egyik meghatározó látványeleme, amely 1925 óta ad otthont a Szegedre menekült kolozsvári egyetem és annak mai jogutódja számára. 1925-ben az épület harmadik emeletén kapott helyet a Bölcsészettudományi Kar. A Földrajzi Intézet az első emelet egy részét vette birtokba. A földszinten az Állatrendszertani Intézet és a Fogászati Klinika került elhelyezésre. Az épület folyosói nem voltak mindig hangosak a nyüzsgő diákélettől, eredeti megrendelője az 1887-ben Szegedre települt, több száz alkalmazottat foglalkoztató Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt. Szegedi Tudományegyetem | Előkelő helyeken szerepel az SZTE a legújabb hazai rangsorokban. Az épület tervének elkészítésére 1911-ben jeligés pályázatot hirdettek, amelyen kizárólag Szegeden élő építészek vehettek részt. A pályázat kritériuma meghatározta, hogy az épület "komoly" stílusjegyeket kell hogy viseljen, a szecessziós stílus mellőzendő volt. További kitételként szerepelt, hogy az építési telket paralelogramma alakban körbezáró négy utcára eső épületrészek beépítésre kerüljenek − szükség esetén két udvari keresztszárny beépítésével.
Tanulmányait a Mintarajziskolában, Székely Bertalan és Lotz Károly növendékeként kezdte. Münchenben ismerte meg Ferenczy Károlyt és Csók Istvánt, s 1887-ben már együtt jártak a párizsi Julian Akadémiára. Münchenbe visszatérve csatlakozott Hollósy Simon köréhez, 1896-ban a nagybányai művésztelep alapítói, a festőiskola tanárai között volt. 1909-ben részt vett a kecskeméti művésztelep megszervezésében, 1911-től a telep vezetője lett. Tanítványai között volt Kassák Lajos, Kmetty János és Uitz Béla is. Irodalom: LÁZÁR Béla, Iványi-Grünwald Béla, (Az Ernst Múzeum Művész Könyvei, 2), Budapest, Ernst Múzeum, 1921. IVÁNYI-GRÜNWALD Béla, Tizenkilenc kép, Gyoma, Kner Izidor, 1932. SELINKO Géza, Iványi-Grünwald Béla (1867-1940), Novisad, Urania, é. n. [1940]. TELEPY Katalin, Iványi-Grünwald, (A Művészet Kiskönyvtára, 106), Budapest, Corvina, 1976. TELEPY Katalin, Iványi-Grünwald Béla, Budapest, Képzőművészeti, 1984. Önnek is van Iványi Grünwald Béla képe? Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is!
Magyar festőművész Somogysom, 1867. május 6. – Budapest, 1940. szeptember 24. Iványi-Grünwald Béla (Som, 1867. szeptember 24. ) magyar festőművész. A Somogy megyei Som határában levő Darázs-pusztán született. Apja, Grünwald Sámuel nagybérlő volt, aki addig maradt egy adott helyen, míg a szerződése odakötötte, anyja Morvai Mária. Itt járt az elemi iskola alsó osztályaiba. A középiskola alsó osztályait Székesfehérváron végezte, majd Budapestre került, s ott a művészeti szakközépiskola elődjébe, a Mintarajz-iskolába íratták szülei. 1882-1884 között a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Ennek elvégzése után 1886-ban a müncheni Akadémián Hackl-nál, majd Párizsban a Julian Akadémián tanult. Erősen hatott rá Bastien Lepage és Dagnan-Bouveret művészete. 1892-ben Ferenczy Károly társaságában visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott. 1893-ban festette a Nihilisták sorsot húznak című nagy feltűnést keltő realista festményét, mely ma a debreceni Déri Múzeumban van.
1899-ben kötött házasságából született 1902-ben Béla István fia Nagybányán, aki később ifj. dr Iványi-Grünwald Béla [8] néven jelentős történész lett és 1939. júniusától Londonban élt. 1965. január 22-én halt meg Colchesterben. A bekövetkező második világháború, Fia iránti aggódás megviselte Iványi egészségét és 1940. szeptember 24-én Budapesten halt meg, a Fiumei úti sírkert 41. parcellájában nyugszik. Felesége később Londonba ment és ott hunyt el 1958 tavaszán. Som község kiemelkedő szülöttének az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcák találkozásánál állított emléktáblát 1998. május 6-án. Emlékszobáját Somban 2007. június 30-án, míg új síremlékét 2007. szeptember 24-én avatták fel a Fiumei úti sírkertben. 2017. szeptember 24-én bronz mellszobrát adták át a község központjában, a Közösségi ház kertjében. Életét és munkásságát Somogy Megye Önkormányzatának Értéktár Bizottsága 2018. 09. 19-én "Somogyi Értékké" nyilvánította. Társasági tagság [ szerkesztés] 1894: A Nemzeti Szalon alapító tagja – 1896 Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János és Iványi-Grünwald Béla megalapította a nagybányai művésztelepet.
Bp., 1880. bővítve I–IV. 1889) [2] [3] [4] Kossuth és a megye. Válasz Kossuth Lajosnak (Bp., 1885) [5] A régi Magyarország, 1711–1825. Franklin Társulat, Budapest, 1888. REAL-EOD [6] Az uj Magyarország. Gróf Széchenyi István. Budapest, 1890 [7] Mocsáry Lajos: Régi magyar nemes. Észrevételek Grünwald Béla munkájára. (Mocsáry Lajos kritikája) [8] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ ↑ Nagyrőce 1874. VIII. 30. ; Znióváralja 1874. IX. 21. ; Turócszentmárton 1875. I. 8. – a szlovák kultúregyesület, a turócszentmártoni szlovák közművelődési egyesület, a Matica feloszlatása (1875. XI. 9. ), valamint a Svornost című magyarpárti szlovák lap megindítása (1876) ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 201. oldal Források [ szerkesztés] Ablonczy Balázs: Harc a magyar felvidékért, Európai utas, XI. évf. 1. szám, 2000. március Pók Attila: Állameszme-álom-eszme. Grünwald Béla útja, História, 1982/04 Életrajza, Múlt-kor, 2009. május 2. Életrajza az 1887-1892-es országgyűlés almanachjában Irodalom [ szerkesztés] Demmel József 2021: Szörnyeteg Felső-Magyarországon?
Ambrózy Ágoston, Ifj. Hegedűs Sándor, Ifj.
Stílusának áthangolásában azonban mégsem Róma és Rippl festészete jelentette a legfőbb impulzust. A Nemzeti Szalonban 1907-ben megrendezett Modern francia nagymesterek tárlata, Courbet, Cézanne, Van Gogh és főként Gauguin alkotásainak hatása igazi lavinát indított el művészetében; Iványi érezte, a nagybányai, közel tízéves impresszionizmus eredményein túl kell lépnie. Kivételesen nyitott szemléletét mutatja, hogy első generációs nagybányai alapítóként képes volt az új impulzusok hatására újraértékelni addigi festészetét: a látványelemek hangulati-atmoszférikus festőiségétől egyre inkább a stilizált vonalritmus felé mozdult el művészete. Az 1908-as első igazán fauve-os alkotásoktól az 1909-ben a gellérthegyi Révai-villa halljába készült Tavasz ( Vendégség) című, a második világháborúban elpusztult pannón keresztül vezetett az út. A fiatalok által felszabadított színvilágát ez idő tájt a kései szecesszió vonalkultuszából származtatott kontúrozása fogta míves keretek közé. A kecskeméti korszak kezdetén Már az utolsó nagybányai években erőteljesen foglalkoztatta Iványit a tájban elhelyezett női figura festői problémája.
A cikk lejjebb folytatódik.