2019. 04. 29. Rövid útmutató hangszóróvezetékek-hangsugárzókábelek méretezéshez és az alapvető összefüggésekhez. ▶ Vezeték vagy kábel? ▶ Vezeték-keresztmetszet meghatározása ▶ Áramterhelés ▶ Induktivitás és csillapítás Vezeték vagy kábel? Hangszóróvezeték: szigetelt vezetőpár külső szigetelő köpeny nélkül. Olyan helyen érdemes használni, ahol a vezeték nincsen nagy igénybevételnek kitéve és az erősítő maximális kimenő feszültsége kisebb mint 50 Volt (~300 Watt @ 8 Ohm, kimenetenként). Például otthoni audió rendszereknél. Hangsugárzókábel: a szigetelt vezetékeken egy külső köpeny is található. Mechanikai (kopó, hajlító, csavaró) hatásokkal szemben ellenállóbb. Kábel keresztmetszet táblázat - AWG táblázat - mm2. Vezeték-keresztmetszet meghatározása Táblázat ajánlott maximális vezetékhosszakhoz A hangszóróvezeték méretezés lényege: mekkora keresztmetszetű legyen egy adott hosszúságú hangszóróvezeték adott impedanciájú hangsugárzóval, ha a megengedett csillapítás X decibel (dB)? A méretezéshez használt táblázatok azonban nem keresztmetszeteket, hanem fordítva, a keresztmetszetekhez tartozó maximális vezetékhosszakat adják meg.
A csillapítás mértéke a kábel induktivitásától (azaz a hosszától) és a magassugárzó névleges impedanciájától (pontosabban az impedanciamenetétől) függ. Hosszúság Csillapítás 20 kHz-en (dB) (méter) 4 Ohm 8 Ohm 5 0, 45 0, 23 10 0, 9 0, 45 15 1, 4 0, 7 20 1, 9 0, 9 L kábel = 700 nH/m R kábel = 0 Ohm (a táblázat csak az induktivitás csillapítását tartalmazza) A táblázat kéteres hangszóróvezetékre ill. legtöbb kéteres kábelre érvényes (kéteres hangszóróvezetékek, kábelek fajlagos induktivitása: 600 nanoHenry/méter - 700 nanoHenry/méter). Nem érvényes koaxiális, star quad, fonott CAT5, szalag stb. kábelekre. Szerencsére az azonos névleges impedanciájú magassugárzók impedanciagörbéje 10 kHz és 20 kHz között hasonló viselkedésű, tehát az azonos hosszúságú hangszóróvezetékek csillapítása is hasonlóan alakul. Az eltérés két 8 Ohm-os 25 mm-es dómsugárzó között 10 méter alatt gyakorlatilag nulla, 20 méteren pedig 0, 1 dB. Kábel méretezési táblázat – Hőszigetelő rendszer. A táblázatból látható, hogy nincs értelme kis induktivitású kábelekkel vesződni, főleg 8 Ohm-os rendszereknél.
A talajt főleg egy regolit nevű kőzet építi fel, ennek jelentősebb része bazaltból és mikrometeoritokból á szerint leginkább Si-t tartalmaz, meg egy két köznapi fémet. Szintén csak egy hazugsággal volt dolgunk. "◾A legnagyobb kiterjedésű kráterek is alig pár kilométerre hatoltak csak be a Hold felszínébe, és a a holdi kráterek mélye nem konkáv - homorú - hanem konvex - domború. " Ez nem csak a holdi kráterekkel van így. A Földön is kialakul nagyobb meteorit becsapódásoknál központi csúcs a kráter közepén. "◾A Holdnak - egyetlenként a Naprendszerben - majdnem tökéletes kör alakú pályája van " Nem ismerem a naprendszer mind a 174 holdját, de valószínűsítem hogy akár még szabályosabb pályájú holdak is vannak a Holdnál. "◾A Hold saját tengely körüli forgási ideje és a Föld körüli keringési ideje pontosan megegyezik. Hold forgási ideje teljes film magyarul. " Nem egyezik meg pontosan megegyezne akkor elérné a fizikai törvények szerinti legkedvezőbb keringést, a kötött keringé annyit tesz hogy csak a Föld egyik oldaláról lehetne látni.
Mindez azonban csak elméletileg igaz. 5-6 milliárd év múlva ugyanis a Nap vörös óriássá fog alakulni, így feltételezhetően a Földet és a Holdat is elnyeli majd. (Kiemelt kép: NASA)
A Hold napjainkban messze nem szabályos gömb alakot mutat: két fontos eltérése van az "ideális" formától. Egyrészt az imént már említett lapultság, másrészt az árapályerő miatt a Föld felé néző oldalán és ezzel átellenben enyhe kidudorodás van az egyenlítői vidékén. Ezt a szabálytalanságot Pierre-Simon Laplace matematikus mutatta ki elsőként, még 1799-ben. Hold forgási ideje live. A fentiekből következik, hogy amikor a Hold élete elején még sokkal közelebb volt hozzánk, lényegesen lapultabb lehetett az alakja, hiszen a rövidebb keringési periódushoz rövidebb forgási időtartam és így gyorsabb tengelyforgás tartozott. Az erősebb árapályhatás miatt pedig a bolygónk felőli és az átellenben lévő egyenlítői dudora is nagyobb lehetett. Mivel ekkor az összeállásából visszamaradt hő miatt anyaga még képlékenyebb volt, könnyebben tudott kialakulni a két dudor. Ugyanakkor mindez még mindig nem elég az alakjában megfigyelt szabálytalanságok magyarázatához. Garrick-Bethell (MIT) és kollégáinak számításai alapján az a legvalószínűbb, hogy a kialakulását követő közel 100 millió évben lényegesen elnyúltabb pályán mozgott, mint napjainkban, és emiatt alkalmanként erősen megközelítette bolygónkat.
de igaz egyszerű logika ha nem forogna akkor kellene látni a másik felét. köszi 5/18 anonim válasza: 100% Ezért eretneknek fognak tartani, és meg akarnak majd kövezni vagy máglyán elégetni, de szeretném hozzátenni, hogy vonatkoztatási rendszer kérdése. Például a Földhöz képest nem forog. (Vagy például a Föld az "álló" csillagokhoz képest gyorsabban forog, mint a Naphoz képest átlagosan – ugye a 23 óra 56 perc és a 24 óra különbsége. ) És hogy miért nem az valóban egy jogos és érdekes kérdés. (Csak ezt illik úgy megfogalmazni, hogy miért mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. A középkorban azokat üldözték, akik szerint nem a Föld a világ közepe, ma azokat, akik szerint lehet ez is. Csodálatos, hogy milyen vallásosak és vak hívők tudnak lenni az emberek, miközben azt mondják, hogy "gondolkoznak". ) Ha tudsz angolul, akkor itt utána olvashatsz: [link] 2013. 20:22 Hasznos számodra ez a válasz? 6/18 anonim válasza: "Vagy például a Föld az "álló" csillagokhoz képest gyorsabban forog, mint a Naphoz képest átlagosan – ugye a 23 óra 56 perc és a 24 óra különbsége... Hold forgási ideje rezultati. " Ne beszélj már hülyeséget.
5, 4 naponta kel fel és ezután 2, 7 napig látszik az égen. Felszíne tele van kisebb kráterekkel és világosabb foltokkal. A világos foltok meteorit becsapódáskor a felszínre hullt finomabb anyagok lehetnek. A másik holddal ellentétben kőtömbök is vannak rajta. Két jelentősebb krátere a felvilágosodás két neves írójáról, Voltaire -ről és Swift -ről kapta a nevét. Maga a felszín sötét színű, néhány 10 m vastag regolitból áll, ami meteoritok becsapódásakor létrejött kő és portörmelék. A hold magas széntartalmú kőzetekből áll, sűrűségük hozzávetőleg 2 g/cm 3. Így a szemes kondoridok csoportjába tartozik, amely a meteoritok egy fajtája. Lehetséges, hogy a "Hold mint űrhajó" elmélet helyes?. Hasonló szerkezetűégitestek a Jupiter kisbolygóövének külső részében találhatók. Ebből kifolyólag valahavalamelyik másik bolygóból kiszakadt meteor lehetett, de a Mars gravitációs mezejének csapdájába került. Érdekesség A Mars felszínén is tapasztalható jelenségek a napfogyatkozás és a holdfogyatkozás. Holdjai azonban kis méretük miatt nem tudják eltakarni a Napot a felszínről nézve.