Donáth László Született 1955. december 5. (66 éves) Budapest [1] Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Gyermekei Donáth Anna Júlia Szülei Donáth Ferenc Foglalkozása lelkész, publicista, politikus, országgyűlési képviselő Tisztség magyar országgyűlési képviselő Kitüntetései Tekintet-díj (1992) Budapest díszpolgára (2010) Radnóti Miklós antirasszista díj (2012) Donáth László ( Budapest, 1955. december 5. Szemtanú: Donáth László erőszakosan lépett fel egy nő ellen | hirado.hu. –) evangélikus lelkész, publicista, politikus. 1994 és 2010 között a Magyar Szocialista Párt jelöltjeként országgyűlési képviselő. Közéleti pályafutása mellett az Aranyág Alapítvány kuratóriumának elnöke. Donáth Ferenc (1913–1986) politikus, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának fia. Életpályája [ szerkesztés] 1974-ben kezdte meg teológiai tanulmányait az Evangélikus Teológiai Akadémián, ahol 1979-ben szerzett diplomát. Ezt követően 1981-ig a kelenföldi, majd a budavári evangélikus gyülekezetnél lett segédlelkész. Ekkor került Miskolcra, végül egy-egy évre Ózdon és Sajókazán dolgozott helyettes lelkészként.
Voltak olyan pletykák, hogy az intézményvezetőség jutalmakat utalt ki bizonyos dolgozóknak, akiket erre méltónak találtak, de nekik adományként vissza kellett fizetni egy a tulajdonában álló alapítványnak. Így mosták a pénzt. Azóta is nap mint nap látom, hogy ápolókat, takarítókat keresnek, ugyanis ilyen körülmények között senki nem tud ott dolgozni huzamosabb ideig. A lakók közül többen vannak akik istenként tisztelik, semmilyen körülmények között nem hinnék el ezeket a dolgokat - még ha látnák sem. Viszont van egy réteg, aki biztosan tudja, meg is veti ezért ezt az embert, de ahogy az előttem szólók írták: hogyan és hova lépjenek 70-80-90 évesen tovább? Donáth lászló felesége edina. A hozzátartózók közül is sokan tudták, hogy egy zsarnok, ezért nem is vegzálták a nővéreket, ha a túlhajszolás miatt mulasztottak. Politikai szempontból pedig annyit muszáj vagyok hozzátenni a történethez, hogy egyáltalán nem érdekel, hogy ki mikor hol volt képviselő, hogy jelenleg a lánya a momentumban tag, hiszen attól valaki nem lesz rossz ember, hogy az édesapja ilyen.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része.
greenfo/MTI Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben; a ma hatályba lépett jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek. A jogszabályra a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény miatt volt szükség. Az alaptörvény szerint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A törvény tehát a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg. A jogszabály – indoklása szerint – véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak.
Ám hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő szabályként nem koncesszió köteles a hasznosításuk (vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet stb. ). A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. Ezen kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára tekintettel ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része. Korlátozás a cégalapítás tekintetében A törvény az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításaira vonatkozóan korlátozó szabályokat vezet be. Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek valamely tagja nem átlátható.
A koherencia megteremtése érdekében módosított az Országgyűlés egyes ágazati törvényeket is, egyebek mellett a közúti és vasúti közlekedésről, a vízgazdálkodásról, a víziközmű-szolgáltatásról, a bányászatról, az állami vagyonról, a felsőoktatásról és az önkormányzatokról szóló jogszabályokat is.