Bolyki László (a Kegyelem és kalmárszellem című könyv szerzője, akinek idén ősszel jelent meg legújabb könyve Pedig mi azt hittük – Valláskárosultak evangéliuma címmel) november 19-én vasárnap a Kaposvári Metodista Gyülekezetben prédikált a hálaadó istentiszteleten. Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem. Az ünnepi alkalomra a hetesi metodista testvérekkel és számos vendéggel (Dombóvárról is érkeztek! ) együtt az imaterem és a folyosó is megtelt, több mint 80 fő gyűlt egybe. Az úrvacsorai istentiszteleten, amelyet Vigh Bence lelkész vezetett, Szita Károly kaposvári polgármester is részt vett.
Kegyelem és Kalmárszellem [eKönyv: epub, mobi] Bolyki László Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető. eKönyv,,.. apaként elmegyek az óvodába, hogy elhozzam a kisfiamat, akkor milyen alapon választom ki, hogy kit viszek haza? A váláson túl | Budapesti Autonóm Gyülekezet. Talán megkérdezem az óvónőtől, hogy melyik gyerek viselkedett a legjobban? Vagy körülnézek, hogy melyik kölyök a legszebb? És ha az óvónő azzal fogad, hogy... bővebb ismertető
November 25-én Bolyki László volt a soltvadkerti Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központ vendége. A beszélgetést Medveczki János moderálta, aki faggatta Lászlót életéről és hivatásáról. A kettő szorosan kapcsolódik, hiszen a művész egyben író is. Pár hete jelent meg harmadik könyve "Pedig mi azt hittük…" címmel. (Korábbi kötetei: Milyen zenét szeret Isten illetve a Kegyelem és kalmárszellem. Bolyki László archívum - Golgota Kistarcsa. ) László mesélt a gyermekkoráról, zenei múltjáról és jelenéről, a Bolyki Brothers létrejöttének körülményeiről, illetve arról, hogyan alakult ki a lelkigondozói hivatás, mint élete fontos területe és feladata. Mivel könyvei az Istennel való viszonyt illetve a spiritualitás témáját boncolgatják, ezért az este folyamán sok kérdés vetődött fel ezekkel kapcsolatosan. Szóba kerültek a veszteségek, melyek mindannyiunkat érnek az életben, hogy miként tudjuk ezeket feldolgozni, illetve jól viszonyulni hozzájuk. Megérthettük, mi a kalmárszellem és hogyan működik életünkben. Elgondolkodtatott miért nehéz megbocsájtani, mitől alakulnak ki félelmeink, hogyan dolgozzuk fel a szégyent… Az est folyamán hallhattunk karácsonyi éneket brácsán, közös énekeket a moderátorral, illetve László beült a zongora mögé is.
A neomarxista woke-mozgalom hívei ugyanúgy nem hajlandók szembenézni elméletük erőszakos jellegével, mint a 20. századi marxisták... A 20. század második felében tevékenykedő nyugati szalon-kommunisták és marxisták egyik legnagyobb bűne az volt, hogy nem voltak hajlandók szembenézni a Keleten hatalomra jutott diktatúrák kiteljesedését kísérő brutális erőszakkal. Hiába figyelmeztették a közvéleményt a szemtanúk, tájékozottabb értelmiségiek, hiába jelent meg 1973-ban Szolzsenyicin a Gulag borzalmairól szóló megrázó könyve, a 68-asok még utopisztikus eszméik bűvkörében éltek. Hiába kerültek nyilvánosságra a tömeggyilkosságokról szóló statisztikák, az elegáns párizsi szalonokban kávézgató, lila ködben úszó progresszív értelmiségiek a nácizmus bűneit ugyan fölismerték és elítélték, a marxista-kommunista diktatúrák tömeggyilkosságait viszont nem voltak hajlandóak tudomásul venni. Sőt, a dermesztő valóság az, hogy a marxizmus-leninizmust sokan a mai napig mentegetik, a százmillió halottat pedig egy félresikerült kísérlet kockázatának és mellékhatásának tekintik csupán, amolyan sajnálatos, de elkerülhetetlen járulékos veszteségnek.
Wesley a naplóbejegyzéseiben folyamatosan gondolkodott azokon az elképesztő dolgokon, amelyeket átélt. Engem a naplót olvasva megfogott az is, amit átélt, meg az is, ahogy gondolkodott ezeken az átélésein. Ritka egységet éltem meg ott és akkor az értelem és a megtapasztalás között. Ami igazán megfogott, az viszont a Wesley körül zajló ébredés volt. Belekóstoltam egy olyan világba, ahol a Lélek kiáradása és emberek tömeges megtérése napi élmény volt. Ahol a bányászok kormos arcán barázdát szántottak a bűnbánat könnyei, és a gazdag bathi fürdőkben is az újjászületésről beszélgettek. Ez lett számomra a metodizmus. Az ébredés. Olyan ébredés, ahol az emberek a bűneiket bánják és teljes életváltozáson mennek keresztül. Olyan ébredés, ami szent. Második olvasmányélményem Arnold Dallimore kétkötetes Whitefield-életrajza volt ( George Whitefield Vol. 1-2, Banner of Truth). Ezt kétszer is végigolvastam, és a mai napig libabőrös leszek, ha azokra az érzésekre gondolok, amiket a könyv mindkét alkalommal kiváltott belőlem.
Talán az ezernyi felfedezésre váró látnivaló miatt írta róla Simone de Beauvoir: "Van valami a New York-i levegőben, amitől az alvás szükségtelenné válik. " A világ szép és különleges. Írásaimmal szeretnék minél többet felfedezni ebből a szépségből és sokszínűségből. Fontos számomra a csend, a nyugodt környezet, valamint a természet közelsége. Nagyon szeretek olvasni. Úgy gondolom, az olvasás egyszerre tanít és szórakoztat, aki egyszer ráérez az ízére, az nem tudja abbahagyni.
Ezt követően a város rendkívüli mértékű fejlődésen ment át, mire elnyerte manapság jól ismert és méltán világhírű, csodálatos formáját. Érdekességek Több ezer évvel ezelőtt, a wisconsini jegesedés korában New York környékét jégtakaró borította, ennek mélysége akár 610 méter is lehetett. Az idő előrehaladtával a jégtakaró megolvadt és erodálódott, sekélyebb mélységben megkeményedett alapkőzetet hagyva maga után. Az erős domborzati alapzat az az egyedülálló szárazföldi tulajdonság, amely lehetővé tette New York felhőkarcolóinak megépítését. A Szabadság-szobor az Egyesült Államok demokráciájának és szabadságának eszméje. A francia nép ajándékozta az USA számára. Gustave Eiffel építette, aki az Eiffel-tornyot is megalkotta. A koronáján található hét tüske a világ hét óceánját és hét kontinensét képviseli, jelezve a szabadság egyetemleges fogalmát. A metrórekordot is New York tartja: az év minden napján 486 állomás működik, a New York-i metró a világ legnagyobb városi földalatti vasútja címet is viseli.
Albany New York állam fővárosa, az állam fővárosának kulturális és gazdasági központja. Albany volt az élvonalban számos városi fejlesztések az Egyesült Államokban, mint például a csatornákat, villamos energia, földgáz vonalakon, nyilvános hálózati víz, infrastruktúra, amely lehetővé tette, hogy támogatja egy virágzó ipari szektorban. A város a 20. században a csúcstechnológiát is magáévá tette., New York fővárosának története Albany a legrégebbi európai települések közé tartozik, amelyek még mindig használatban vannak a kezdeti tizenhárom kolóniából, és ez az ország leghosszabb, folyamatosan bérelt városa. Az angol Henry Hudson 1606-ban az Egyesült Hollandiához csatolta a régiót, ezt követően Hendrick Christiaensen 1614-ben Fort-Nassau nevű prémkereskedő posztot épített. Az angolok 1664-ben Új-Hollandia elfoglalásakor nevezték el Albany környékét. Amikor New York tartományt 1683. November 1-jén megyékre osztották, Albany volt a legnagyobb, Albany városával., A város részesült ingatlan bővülés alatt és után a függetlenségi háború, amely megkönnyítette a növekedés a lakosság.
A város, amely sosem alszik, a Nagy Alma, a Világ Fővárosa – tudtad, hogy New York City-nek több mint tíz beceneve létezik? Nem csoda, hogy ilyen sokféle elnevezéssel is illették már az idők során, mivel a világ egyik leghíresebb, legsokszínűbb metropoliszáról van szó. Egy helyről, amely egyszerre kulturális és pénzügyi központ is, arról nem is beszélve, hogy itt valóra válnak az álmok és végeláthatatlan a lehetőségek tárháza. 1. Emberek, emberek mindenhol… Hihetetlen adatnak tűnik, de 8 milliónál is több ember él New York City-ben! Csak hogy legyen mihez viszonyítanod: Magyarország népessége 2020 elején körülbelül 9 és fél millió főre volt tehető. Tehát ha a budapesti lakosok kivételével az összes Magyarországon élő embert egy 800 km2 területre költöztetnénk, akkor megkapnánk a Nagy Alma másolatát. Persze felhőkarcolókat is építenünk kellene, ha igazi másolatot szeretnénk, de ez már részletkérdés. Az Egyesült Államok a bevándorlók országa, és ez a nemzeti sokszínűség leginkább New York City-ben érhető tetten.
Kínai negyed Otthont ad a nyugati félteke legnagyobb kínai tömegének a nyugati féltekén. A kínai negyed Manhattan nyugati részén található. A kínai negyedben találhatók az Ázsián kívül élő legrégebbi etnikai enklávék. Ha erre járunk, mindenképp üljünk be egy hagyományos kínai vendéglőbe, vegyüljünk el a bazárok közt, így kicsit olyan, mintha Kína egyik nagyvárosában lennénk. Greenwich Village A cikkcakkos utcák, hangulatos barna homokköves épületek különleges légkört kölcsönöznek ennek a városrésznek. New York egyetemi hallgatói, és a meleg közösségek laknak itt leginkább. Rengeteg a szórakozási lehetőség, számos jazz, rock és dance klubbal, étteremmel, bárokkal és kávézókkal. Az 1900-as években a falu teljesen kinőtte magát, híres reformerek, művészek és értelmiségiek jártak ide. Mára New York egyik legjellegzetesebb városrésze Greenwich. Ha erre jársz, ne hagyd ki a Washington Square Parkot, lélegzetelállító! SoHo kerület A SoHo Manhattanben található, művészeti galériáiról, trendi üzleteiről, butikjairól és áruházairól ismert.
Évekkel később, 1664-ben a britek elűzték a hollandokat, és leigázták a környéket, majd a város nevét York hercegének tiszteletére New Yorkra módosították. Az 1600-as években az európai jelenlét törzsek közötti konfliktusokat hozott az őslakos telepesek között, ami az 1660-as és 1670-es évekre megsemmisítette a lenapeiak nagy részét. 1700-ra egy járvány a New York-i lakosság közel 10 százalékát kiirtotta. Körülbelül ebben az időszakban a város és kikötői az afrikai rabszolgaság központjává váltak. 1730-ra a New York-i otthonok mintegy 40 százaléka rendelkezett rabszolgákkal. Az 1770-es évek végén az amerikaiak lázongani kezdtek a brit gyarmatosítás ellen, ami mintegy megágyazott az amerikai forradalom eseményeinek. 1776-ban Brooklynban kitört a Long Island-i csata, amely amerikai vereséggel végződött. Több mint 10 ezer rabszolga szökött meg. 1783-ra a forradalmi háborúk elcsendesedtek, végeredményképpen amerikai győzelem született, így a 13 kolónia felszabadult a brit uralom alól. 1785 és 1790 között New York egyedülálló megtiszteltetésnek örvendhetett, hisz ebben az öt évben az Egyesült Államok fővárosa volt.
A Verrazano-Narrow híd felépítése óta a kerület lakossága meredeken nőtt és ez magával hozta a forgalom növekedését is. Nevezetességek: The Staten Island Botanical Garden, Staten Island Childrens Museum, Noble Martime Collection.