NÉZD MEG A VIDEÓINKAT és készítsd el a receptet! Itt a nyár vége, ideje palackba zárni a ropogós finom ízeket! A Csalamádé egy klasszikus savanyúság, ami nem hiányozhat egyetlen asztalról sem! RECEPTKÁRTYA Készíts saját szakácskönyvet receptkártyáinkkal! 😉 Töltsd le, nyomtasd ki, és készítsd el a saját szakácskönyved. (Részletes recept leírás a kártya alatt! ) RECEPT LEÍRÁS Hozzávalók 500 g fejes káposzta 250 g paprika 250 g uborka 130 g vöröshagyma 100 g sárgarépa 50 ml ételecet Pár darab friss babérlevél 1 tk feketebors 18 g só 100 g kristálycukor 1 mk citromsav 1 mk nátrium benzoát Lépések Lépés 1 Lépés 2 Csalamádé recept: a Csalamádé elkészítése egyszerű. Fontos, hogy kizárólag egészséges, ép, alaposan megmosott zöldségeket használjunk fel! Lépés 3 A káposztát lereszeljük vékonyra és egy nagy edénybe halmozzuk. Ropogós csalamádé telire . Lépés 4 A répát is vékony karikákra szeljük és a káposztához keverjük. Lépés 5 A kígyóuborkát vagy késsel vagy aprítóval vékony szeletekre szeljük és a nagy tálba rakjuk. Lépés 6 A paprikákat karikára vágjuk fel és hozzáadjuk a többihez a nagy tálba.
A káposztát legyaluljuk, vagy felszeleteljük, a karfiolt rózsáira szedjük, a sárgarépát, uborkát, paprikát és minden más zöldségfélét felszeletelünk. A káposztát, a hagymát, a sárgarépát és a kisebb rózsákra szedett karfiolt blansírozzuk (rövid időre forró vízbe mártjuk). Néhány perc után leszűrjük és a többi zöldségfélét, a még meleg zöldségekhez keverjük. A fűszereket is hozzáadva, felöntjük fél liter víz és az almaecet keverékével, majd többször összeforgatjuk. Amíg hűl, a zöldségek felveszik a fűszerek ízét. Kihűlés után fogyasztható. Receptem nem a télire eltett csalamádét írja le, azt más eljárással készítjük. Tapasztalataim szerint, hűtőszekrényben több mint két hétig tárolható. Ropogós csalamádé télire recept - Blikk Rúzs. Hozzávalók Hozzávalók: 1 fej (1 kg) káposzta 50 dkg vöröshagyma 50 dkg zöld paradicsom 50 dkg uborka 4-5 db sárgarépa 3 db erős zöldpaprika 1 db chilipaprika 10%-os ecet 30 dkg cukor 10 dkg só 1 kávéskanál borkén 1 kávéskanál citromsav Elkészítés Elkészítés: 1 fej (kb. 1 kg) káposztát szálasra felvágunk, fél kg vöröshagymát szintén szálára vágunk, fél kg zöld paradicsom ot negyedelünk, fél kg uborkát, 4-5 db sárgarépát, 3 db zöldpaprikát megpucolva felkarikázunk, és még aki a csípőset szereti, 1 chilipaprikát is tehet bele felvágva.
Évek óta készítek kovászos uborkát nyaranta. Legutóbb azonban annyi uborkánk termett, hogy már nem győztük enni sem frissen, sem kovászos uborka formájában. Gondoltam, kipróbálom, milyen lenne eltenni a kovászos uborkát télire. Kísérletképp kétféle variációban tettem el így az uborkát. Csak most, február második felében bontottuk fel az első üveg uborkát és el kell mondjam, nagyon meglepődtem, mert finom, nyári ízeket varázsolt az asztalunkra. 1. Kovászos uborka télire, tartósítószer nélkül Amikor elkészült a kovászos uborka a korábbi leírás szerint (azaz néhány napig kint napozott), leszűrtem a levét és felforraltam azt. Az uborkákat közben elrendeztem 7 deciliteres üvegekben, majd a felforralt és még meleg lével felöntöttem minden üveget. Gyorsan rácsavartam a fedőket az üvegekre és száraz dunsztban hagytam kihűlni. Februárban bontottam az első üveggel, semmi baja, finom ropogós maradt az uborka. Arra nagyon figyeljünk, hogy még melegen tegyük el az uborkát, azaz amint elkészül odakint, vigyük be és tegyük is el télire, hogy ne hűljön ki az uborka.
Görög kor Bizánc (Büzantion, latinosan Byzantium) eredetileg görögök alapította település volt, amit Büzasz királyról neveztek el. Római kor A rómaiak 196-ban ostrom alá vették a várost, amely súlyos károkat szenvedett el. Septimus Severus újjáépíttette Bizáncot. Konstantinápoly t I. Constantinus alapította 330. május 11-én a korábbi Bizánc görög gyarmatváros területén. Isztambul. Hivatalos neve (1453-ig) Nova Roma, azaz Új Róma volt, de a gyakorlatban a Constantinopolis (Constantinus városa) név terjedt el, s a történelmi emlékezetben is ez a név maradt meg. Ekkor éli első virágkorát a város. Bizánci kor A Római Birodalom kettéválása után Konstantinápoly lett a Kelet-római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom fővárosa. A 6. században I. Justinianus császár korában egymillió lakosával a világ legnagyobb, legvirágzóbb városa. A századok során a várost sok támadás érte: Attila, a hunok fejedelme 447-ben idáig hatolt, de beérte azzal, hogy Bizáncot évi adó fizetésére kötelezze. Az avarok 610-ben Bizánc elővárosáig jutottak el, 626 nyarán azonban már magát a várost is elfoglalással fenyegették.
Bizánc akkori történelmének egyik legsúlyosabb válságát élte. A kalandozások korában a magyar hadak is megjelentek itt, az erős falak azonban megvédték a várost. A nagy egyházszakadást követően (1054) az ortodox kereszténység központja lett. A negyedik keresztes hadjáratban (1204) a keresztesek elfoglalták a várost, majd VIII. (Palaiologosz) Mihály 1261-ben újra visszafoglalta a Nikaiai Császárság részére. A különféle hódítási kísérletek után Bizánc helyzete akkor vált igazán súlyossá, amikor a török hadak döngették a hatalmas városkapuit. Oszmán-török kor Végül II. Konstantinápoly Budapesten – Wikipédia. Mehmed szultán foglalta el Konstantinápolyt 1453-ban, majd a birodalom egyik központjává teszi. Az oszmán időkben mindkét név: Konstantinápoly és Isztambul is használatban volt, habár a nyugatiak inkább Konstantinápolynak nevezték a várost. Csak 1930 után lett a város török neve hivatalosan is Isztambul. Amikor 1923-ban megalakult a Török Köztársaság, a fővárost Ankarába helyezték át.