A másfél évszázados török hódoltság egyik legismertebb időszaka az a Habsburg–török háborúsorozat, ami kisebb megszakításokkal az 1540 és 1568, közötti, közismerten a várháborúk korának nevezett időszakban zajtott, és egyúttal az ország déli és középső területének török általi megszállását is jelentette. A török háborúk egyik ritka pillanata volt – amelyre egyébként a 150 éves török hódoltság időszakából nem sok példát találunk –, amikor a Német Birodalomból érkező hadak tényleges támadásba kezdtek egy vár, nevezetesen Szigetvár felmentése érdekében. 1556. július 23-án Babócsa alatt ütközött meg a Nádasdy Tamás (1498–1562) nádor és Zrínyi Miklós (1508–1566) horvát bán vezette keresztény, valamint a Hadim Ali budai pasa vezette török sereg. Török Uralom Magyarországon Térkép | Térkép. A fényes győzelem hírére Ferdinánd főherceg (1529–1595) vezetésével további birodalmi csapatok érkeztek a Dunántúlra, de feladatuk inkább már csak a megindult béketárgyalások nyomatékosítása volt. A főherceg ugyan megkezdte az előrenyomulást Pécs visszafoglalására, de arra a rémhírre, hogy a Dráva felé 60.
Szabadabb szellők fújtak akkor egy időre. A gazdaság levegőt kapott, talán Velence is. Mi… Bővebben › Lipszky János Magyarország-térképe (1806. ) Szerző: Archie Dátum: június 12, 2016 • Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben › A dabasi Halászok csekési síremléke Szerző: Archie Dátum: július 12, 2015 • Csekés Kápolnásnyék északi dűlője, a pázmándi Szőlőheggyel határosan. Valahol a XIX. század végén, a XX. század hajnalán itt temetkeztek a dabasi Halászok. Olvastam már a síremlékről, mégpedig Csordás Lajos 2012-es írásából (). Csak éppen nem tudtam, hol keressem a Csekést… Bővebben ›
Az 1687-es hadjárat fő hadműveletei már az ország déli területein zajlottak. Lotaringiai Károly herceg fővezér először a fősereggel Eszékhez vonult, míg egy másik sereg a bajor választófejedelem parancsnoksága alatt a Tisza mentén vonult dél felé. A nagyvezír serege Mohács környékén támadta meg a császári haderőt. Itt került sor augusztus 12-én az ún. harsány-hegyi vagy nagyharsányi csatára, amelyet második mohácsi csatának is neveznek. A győztes ütközet az Oszmán Birodalomban belső válságot idézett elő, amelyet kihasználva a császári seregek óriási területeket hódítottak vissza és számos erődítményt – köztük Eszéket, Valpót, Péterváradot, Várpalotát, valamint Egert – foglaltak el. A sikeres hadjárat következtében meghódolt Szlavónia és Erdély is. Az ezt követő hadműveletek fő célja Belgrád elfoglalása volt. II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem 1688 augusztusában kezdte el az ostromot és – érzékeny veszteségek árán – szeptember 9-én sikerült elfoglalni e stratégiai fontosságú erődítményt, majd nem sokkal később elfoglalta a környéken található Galambóc és Szendrő várát is.
Zalán Tibor Így nem tudok… (ideiglenes) című darabjának magyarországi ősbemutatója 2020. február közepén lesz a színházban. A Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. Életműve jelentős; irodalomtörténészek szerint az ezredfordulós válság- vagy krízisérzet költője, írója, drámaírója. Új darabját a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írja. Egy fiktív családi történeten, egy negyvenes férfi kései útkeresésén keresztül üzen a múlt jelennek. Az előadás szereplői: Őze Áron, Kútvölgyi Erzsébet, Fekete Linda, Auksz Éva. Rendező: Léner András. A kulisszák mögött - Előadások - Rózsavölgyi Szalon Arts&Café. Rátóti Zoltán rendezi Jérôme Tonnerre Intim vallomások című érzelmes thrillerét, amelyben nem tudni, ki irányítja a helyzeteket. A két főszereplőnek újabb és újabb ajtót kell kinyitniuk, hogy feltárhassák minden örömüket, fájdalmukat, kétségbeesésüket, elfojtásaikat, rettegéseiket, szorongásaikat, és ki-ki megszabaduljon a családi zsarnokaitól. Végigveszik az életüket anélkül, hogy tudnák, hová vezet mindez. Persze minden úgy kezdődik, hogy Dr. Willam Faber pénzügyi tanácsadónál egyszer csak megjelenik egy ismeretlen nő, zaklatottan belekezd a válságba jutott házassága különös történetébe, férje frusztrációiba… Szereplők: Bánfalvi Eszter, Pál András, Rátóti Zoltán, Sipos Vera.
Ugyanakkor a darab jelenhez csiszolása még közvetlenebbül szólítja meg majd a mai nézőket. " A Rózsavölgyi Szalon A hatodik napon bemutatásával is tiszteleg Szakonyi Károly előtt, aki pontosan a premier napján ünnepli a 90. születésnapját.
A Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. Új darabját a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írta. Egy fiktív családi történeten, egy fiatalember kései útkeresésén keresztül üzen a múlt jelennek. A Fiú nem tud továbblépni, élete megakadt. Elveszett. Hogy miként jutott idáig – ahhoz újra végig kell élnie korábbi helyzeteket, fel kell tárnia a múltat, titkokat, elhallgatásokat, családi ellentéteket katolikusok és zsidók között. Persze nem csak az ő élete rekedt meg a családban. Rozsavolgyi szalon előadások . Öröklődnek a kudarcok, a lelki sebek. A Fiút a körülötte lévők irányítják: az Anya, a Lány és a Nővér. Ők hárman. Vergődik köztük. Küzdeni próbál az Anya kontrollmániája ellen, a Lány elvárásaival szemben, és próbálja megérteni Nővére rejtélyes vonzódásait. Zalán Tibor különleges művében egy új utas és egy új holdvilág tűnik föl: a fantázia és a komoly játék keveredik a valósággal. A költészet olykor felemeli a drámát, miközben a szerző voltaképpen nagyon is reálisan arra keresi a választ: hogyan tudunk, vagy nem tudunk ma Magyarországon együtt élni.
Daniel és Isabelle vacsorára várják barátjukat, Patrickot és annak új élettársát, Emmát. A látszólag könnyed és vidám este előkészületei közben tapintható a feszültség. A házaspár közeli barátságban volt Patrickkal és korábbi feleségével, akit a férfi elhagyott új szerelme, Emma miatt. Emma fiatal és csinos, semmiben sem hasonlít az elhagyott feleségre. Patrick felhőtlen boldogsága láttán a házigazdák kezdik megkérdőjelezni saját kényelmesen kialakított, rutinos életüket. Kegyetlenül őszinte darab a kapuzárási pánikról. A szerző ugyanakkor humorral és (ön)iróniával ábrázolja a szereplőket. A párbeszédes jeleneteket újra és újra megtörik a szereplők "kihangosított" gondolatai. Ábel és Eszter - Előadások - Rózsavölgyi Szalon Arts&Café. Nincs az a hazugság, titkos gondolat vagy elfojtott vágyakozás, amely a közönség elől rejtve maradna – garantált a lebukás! Florian Zeller kortárs francia regény- és drámaíró. "Korunk legizgalmasabb új színpadi szerzője" – írta róla a The Guardian. Az Apa című drámájáért hazájában Molière-díjjal jutalmazták. A Kulisszák mögött (L'envers du décor) című vígjátékát 2016-ban írta, és ugyancsak komoly sikereket ért el vele.
A 20. század első évtizedeinek egyik legjelentősebb hazai kotta- és zeneikönyv-kiadója számos – a zenepedagógiában nélkülözhetetlen – kottát adott közre, valamint néhány jelentős Bartók-kiadvány között a Gyerekeknek zongorára írott összes füzete szintén az ő kiadói műhelyében került kiadásra. Az egykori üzlet után pont száz éve 1912-ben nyílt meg a Rózsavölgyi és Társa cég új, a korstílusnak megfelelően berendezett, kulturális központnak nevezhető üzlethelysége a Lajtha Béla által tervezett épületben a Szervita tér 5. szám alatt. Az új bolt beindításával kezdetét vette az a korszak, amikor a Rózsavölgyi név fogalommá vált. Odaadó hívetek, Surik - Előadások - Rózsavölgyi Szalon Arts&Café. Valós szlogenné lett az a kijelentés, hogy: Minden, ami zene – Rózsavölgyi. "Rózsavölgyi műkereskedését oly pompásan díszíté föl, miszerint azt méltán lehet bolt szalonnak nevezni" Budapesti Hírlap, 1853. január 2. A Rózsavölgyi cég egész történetére jellemző volt a magyaros jelleg, a hazai kultúra minél szélesebb körben való megjelenítése és az állandó megújulás. A céget 1949-ben államosították, majd 1994-ben került újra magántulajdonba.
Az új tulajdonosok felújították az üzletet, visszavásárolták az eredetileg irodának épült első emeletet, a hagyományokra építve újraindították a kiadói tevékenységet és 2002-ben újjáalakult a Rózsavölgyi és Társa cég, amely célul tűzte ki annak a komplex tevékenységnek a folytatását, amely a cég korábbi működését jellemezte. A célt a cégcsoporthoz csatlakozó Pentaton Koncert- és Művészügynökséggel – a rendszerváltozás utáni első és legnagyobb művészeti menedzserirodával – közösen meg is valósították. Az ügynökség foglalkozik ugyanis Mikósa Erika, Érdi Tamás menedzsmentjével, a Budapesti Operett Színház külföldi fellépéseivel. Új magyar zenés-színházi műveket hoz létre, így Szabó Magda regényéből az Abigélt, vagy Szakcsi Lakatos Béla zenéjével a Szentivánéji álom musical változatát, de megszervezte olyan világsztárok, mint Rolando Villazon vagy Pier Boulez magyarországi fellépéseit is. A Rózsavölgyi Kiadó pedig olyan hiánypótló zenei témájú kiadványokat jelentetett meg, mint a Képes Magyar Zenetörténet, vagy Erkel opera partitúráinak összkiadása.