A Kari Könyvtár online katalógusa az ELTE online katalógusán belül érhető el, melynek címe: A Jogi Kar Könyvtárának katalógusa az 1998 után megjelent művek adatait tartalmazza. (Korábbi adatok: lásd cédulakatalógusok, helyben. ) Egyetemi Könyvtári Szolgálat (az ELTE könyvtári hálózatának közös honlapja):
Beiratkozni online vagy személyesen, a könyvtárban lehetséges. A könyvtár területére továbbra sem hozható be kabát, táska (laptoptáska sem), étel, ital (kivéve: víz). Kérjük, használják az épület bejáratánál lévő ruhatárat, ahol kölcsönözhetnek egy "könyvtári táskát" a tanszereiknek. A járványhelyzetre való tekintettel ne feledjék a maszkhasználatot a könyvtárban sem. Vigyázzunk egymásra! Online könyvtári katalógus | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. Könyvtári szolgáltatások elérése – hallgatói tájékoztató A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10. ) Korm. rendelet, valamint az ELTE Járványügyi Operatív Koordináló Testület tájékoztatója alapján az Egyetemi Könyvtár és tagkönyvtárai, közte az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Könyvtára személyesen nem látogatható. Az Egyetem és a Kar igyekszik valamennyi könyvtári szolgáltatást online módon is elérhetővé tenni annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idejére bevezetett távoktatásban való részvétel, és a számonkérésekre való felkészülés sikeresen valósulhasson meg.
08. 31–09. 03. között Budapesten tartja éves találkozóját 2022. augusztus 31. - 2022. október 03. Budapest Avar kori elit genetikai kutatásának újabb eredményei a Cell folyóiratban A genetikai kutatás a HistoGenes, az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott nemzetközi projekt része. Szabó Gábort Schönvisner István-díjjal tüntették ki Elindult a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Ösztöndíj programja A program keretében Intézetünk hallgatói és munkatársai a MNM-ban végezhetnek kutatásokat. Az ösztöndíjra március 16-tól lehet pályázni. Bartus Dávid a Magyar Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kamara új elnöke Az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánját az ország bölcsészet- és társadalomtudományi karait és kutatóközpontjait összefogó Kamara 2022. február 17-én... Anders Alexandrát az MTA nem akadémikus közgyűlési képviselőjévé választották 2022. A könyvtárról röviden. március 01. Magyar ásatások iraki Kurdisztánban A "Magyar régészek és művészettörténészek kutatásai külföldön" című sorozat előadásai 2022. február 27.
Európai viszonylatban is jelentős a könyvtárban őrzött, a nemzeti kulturális örökség részét képező muzeális állomány, melynek legértékesebb gyűjteményei: 185 kódex, köztük 14 corvina, mintegy 1200 ősnyomtatvány, 11 000 XVI. századi antikva, 15 000 barokk és 75 000 XVIII. századi mű. A muzeális anyagban számos régi magyar nyelvemlék, középkori oklevelek, céhlevelek, autográf kéziratok, metszetek és térképek is fellelhetők. Bővebben gyűjteményünkről itt olvashat, gyűjtőkörünkről további részletet itt talál. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár az ELTE Gazdálkodástudományi Karának könyvtári feladatait is ellátja, fokozott figyelmet fordítva a kar speciális szakirodalmi igényeire. A katalógusok Az Egyetemi Könyvtár 1996 óta beszerzett állománya az online katalógusban kereshető. Digitalizált alapkatalógus – A katalógus a könyvtár megalapításától 1995-ig beszerzett könyvállományt tárja fel. Szolgáltatások Kölcsönzés Kölcsönzés hosszabbítása Könyvtárközi kölcsönzés Előjegyzés Elektronikus kérőlap Adatbázisok Digitalizálás és fotójegy Kellegykönyv Közlési engedély kérése DOI-azonosító igénylése Adaptált tartalmak EDIT-adminisztráció Helyben használat Különgyűjtemények használata Nyomtatás és fénymásolás Wifi Könyvtári számítógépek használata Külsőakkumulátor-kölcsönzés Speciális igényű használóknak NAVA-pont Elérhetőség Főigazgató: Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária Cím: 1053 Budapest, Ferenciek tere 6.
Építész és belsőépítész tervezők Alkér Katalin, Bartha András, Biri Balázs, Terbe Rita DLA, Tolnai Zsolt Munkatársak Barta Fruzsina, Bartis Kata, Dolmány Rita, Halmai Dénes, Kunczi András, Marton Rozália, Páll András, Pelle Zita, Polgárdi Ákos, Simon Orsolya, Szigeti Nóra, Villányi Norbert Munkatársak a pályázati szakaszban: Gyulovics István, Kovács Zsófia
A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább az maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Buda i peszt legenda korry. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák – ez a torkos vagy zabáló csütörtök. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre ("a farsang farka") – vonatkoznak, amely télbúcsúztató is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.
Az egyikben eleinte büfé üzemelt, a másikban pedig később, az 1980-as évek közepétől az ott kiépült Zugligeti Niche Camping recepciója. A villamos-végállomás pár évvel a vonal lezárása után (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Az egykori végállomás már mint kemping az 1990-es években (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Az egyik 1000-es villamos az 1980-as években (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) A villamos-végállomást egy vállalkozó mentette meg az enyészettől, és 58-as kisvendéglő néven működtette tovább egészen 2021-ig. Buda i peszt legenda lui. Ekkor el kellett hagynia az ingatlant, mivel, ahogy már megírtuk, a Normafa Park Program keretében teljesen felújítják az egykori végállomást. Ha a villamos előreláthatóan már nem is fog járni errefelé, az mindenféleképpen dicsérendő, hogy mindkét ikonikus végállomás megmenekül az egykori legendás zugligeti vonalon. Nyitókép: A zugligeti régi végállomása. Fényképezte: Klösz György, 1896 után (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Itt egy favázas várócsarnok és személyzeti tartózkodó épült, melynek fedett utasváróját 1907 körül bővítették ki. A színes tárcsák helyét 1910-ben váltotta fel a számrendszer, a zugligeti vonal először 43-as és 45-ös számot kapott. Az I. világháború után, 1918-tól ezeket váltotta a 81-es számú villamos. Az 1941-re elkészült Széll Kálmán téri végállomáson már egy helyen csatlakoztak a nagykörúti, hűvösvölgyi, zugligeti, Krisztina körúti és Alkotás úti villamosjáratok is. Az új zugligeti végállomás épülete az 1907-es bővítés előtt (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Az új zugligeti végállomás épülete 1903 után még a várórész nélkül (Forrás: OSZK/Hungaricana) A zugligeti új végállomás az 1907-es kibővítés után, még 1910 előtt, mivel még a sárga-fehér félköríves jelzés látható a villamosokon (Forrás: Fortepan/Képszám: 149487) A 43-as villamos volt az első, számmal jelzett zugligeti villamos (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Pár év múlva, a II. világháború során 1944 őszétől korlátozni kellett a 81-es kocsik forgalmát, majd karácsonytól teljesen leállt a villamosközlekedés.
A számozás előtti régi jelzések. Zugligetbe a sárga-fehér félkörű és a sárga-fehér váltakozó körnegyedű villamosok jártak (Forrás: Budapest Krónikája) A Lánchídfőtől induló, Zugligetbe közlekedő járat a sárga-fehér váltakozó körnegyedekkel az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A vonalat azért hosszabbították meg végül 1903-ban, mert 1900. június 4-én történt egy szörnyű baleset, amely több halálos áldozatot is követelt, miután a kioldódott fék miatt egy emberekkel teli villamosszerelvény visszagurult és felborult. A baleset olyan nagy port kavart, hogy a budapesti rendőrfőkapitány még azt is kilátásba helyezte, hogy az egész villamosközlekedést beszüntetni a fővárosban. Erre azonban szerencsére nem került végül sor, de az akkori végállomás épülete elvesztette a végállomásszerepét, miután a Tündér-szikla lábáig meghosszabbították a vonalat, ahol új villamos-végállomás épült. A zugligeti balesetről készült egyik korabeli grafika Az új végállomás még az 1907-es bővítés előtt (Forrás: Zempléni Múzeum/Hungaricana) Az új, háromvágányos végállomást 1903. május 1-jétől vették igénybe a zugligeti villamosok.
Igényesen, minden részletre kitérően, időtálló anyagokkal. Mindemellett a fő mondanivaló, hogy a történelem, így az építészettörténet sem áll meg, ezért mindenekelőtt kötelességünk, hogy feltárjuk és megértsük a meglévő emlékeket. Új funkció esetén azonban jogunk van az épített anyagokat értelmezni, a különböző korok lenyomatait rendszerezni, hogy továbbra is egységes egészként, és ne véletlenszerű idézetként jelenjenek meg. A tervezők jelen esetben a barokk időszakban kialakult állapotból indultak ki, és minden ettől eltérő időszakot ehhez képest, helyenként új kontextusban mutattak be. A kortárs kiegészítések nem tolakodóak, viszont egyértelműsítik a friss beavatkozás területeit. A technika szinte észrevétlenül van jelen a házban, ami ilyen régi épület esetén komoly feladvány. A bútorok konzekvensen letisztult formában jelennek meg, több esetben rejtenek az épület működéséért felelős műszaki elemeket. A Városháza épületében a fejlesztő mindkét célja, az értékőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.
A kezdeti helyreállítást követően, 1945. május 17-én indult újra 81A-ként a vonal a Széll Kálmán tér és Szépilona között, végül a zugligeti vonal helyreállításával 1945. augusztus 5-én ismét a teljes vonalon járt a 81-es egészen 1955. május 15-ig. Ekkor ugyanis a budapesti trolibuszhálózat fejlesztése miatt a 70 fölötti számokat jelölték ki a troliknak, így a 81-es zugligeti villamost is "leszámozták", és 1955. május 16-tól már 58-as számon élt tovább. A 81-es villamos a villamos-végállomáson, 1940 (Fotó: Fortepan/Képszám: 18177) A 81-es villamos a végállomáson az 1940-es években (Forrás: Zempléni Múzeum/Hungaricana) Népszerűsége ezután kicsit sem csökkent, sőt az 1970-ben indított Libegő utasai miatt folyamatosan emelkedett az 58-ast használók száma. Ezt segítette még inkább, hogy 1972 végétől a Moszkva (mai Széll Kálmán) térig járt a metró, ami így közvetlenül csatlakozott a zugligeti villamoshoz. Mindezek ellenére a vonal vágányai igencsak leromlottak az 1970-es évekre. Amikor a Szilágyi Erzsébet fasori vágányokat felújították, a zugligeti pályát kihagyták, így 1975. július 7-től Budagyöngyétől indult a villamos egészen a megszűnéséig.