Tamási Áron Gimnázium Maturandusz 2022 - YouTube
© Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium 2022 - Minden jog fenntartva.
1965 őszén romló egészségi állapota miatt egyre többször szorul kórházi kezelésre. Karácsonykor feleségül veszi Bokor Ágotát. 1966 januárjától már nem hagyja el a Kútvölgyi kórházat, ott diktálja le ifjú feleségének a Vadrózsa ága című utolsó művét. 1966. május 26-án hal meg. A budapesti Farkasréti temetőben búcsúztatják, és kívánsága szerint Farkaslakán, szülőfalujában helyezik örök nyugalomra, június 10-én. Sírja ma is ott áll a farkaslaki katolikus templom árnyékában, két cserefa között, s rajta az író végakarata szerinti felirat: "Törzsében székely volt, fia Hunniának, hűséges szolgája bomlott századának" 1972 óta pedig a "tonnás hegyibeszéd", Szervátiusz Jenő és fia, Tibor emlékműve is hirdeti Tamási Áron emlékét.
Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született a Hargita megyei Farkaslakán. Édesanyja, Fancsali Márta és édesapja Tamás Dénes szegénységben, becsülettel neveli öt gyermekét (mellettük hatot temet el egészen kicsi gyermekként). Áron kezében tízéves korában elsül egy pisztoly, s ez a bal kezén olyan sérülést okoz, hogy alkalmatlanná lesz a földműves mesterségre. Így válik a nagybácsi, Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost támogatásával 1910 szeptemberétől a székelyudvarhelyi katolikus gimnázium diákjává. 1916-ban besorozzák katonának, két évvel később tesz majd hadiérettségit, azt követően Gyulafehérvárra vezénylik tisztiiskolába. 1918-ban az olasz fronton harcol, részt vesz a piavei 13. offenzívában, Nagyezüst Vitézségi Éremmel és Károly-csapatkereszttel tüntetik ki. 1918 novemberében jogi tanulmányokba kezd a kolozsvári egyetemen, majd átiratkozik a Kereskedelmi Akadémiára, ott szerez diplomát. Rövid ideig a Hitelbanknál, és brassói Népbanknál dolgozik. Tovább
1926-ban feleségül veszi Holitzer Erzsébet et, akit még Amerikába indulása előtt jegyzett el. Menyasszonya fáradozásainak köszönhetően lát napvilágot még Tamási hazaérkezése előtt a Lélekindulás. Újságíróként dolgozik, szerkeszti a kolozsvári Ellenzék irodalmi rovatát, meghívják a Kemény János marosvécsi kastélyában megalakuló Erdélyi Helikon írói közösség alapító tagjai közé. Benedek Elek "erdélyi különítményének" tagjaként tizenhat városban vesz részt előadóesten. A Trianon után szükségszerűen megteremtendő önálló erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb reménységeként tartják számon. 1928-ban megjelenik első regénye, a Szűzmáriás királyfi Kós Károly illusztrációival, 1929-ben Baumgarten-díjjal tüntetik ki, amelyet még háromszor átélhet, 1932-ben pedig útjára indul az Ábel-trilógia (1932 – Ábel a rengetegben; 1933 – Ábel az országban; 1934 – Ábel Amerikában). A Brassói Lapok önálló rovatot biztosít számára Tiszta beszéd címmel, és újabb színpadi játékkal, az Énekes madárral jelentkezik, amelyet az Új Thália együttes mutat be először Budapesten, 1935 novemberében.
Ebben az évben jelenik meg egyik legkedvesebb regénye, a Jégtörő Mátyás. 1936-ban újabb színmű születik, a kolozsvári teátrum pályázatán lesz nyertes a Tündöklő Jeromos, amely egy hónap múltán már színpadra is kerül. A Ragyog egy csillag, a Virágveszedelem, a Szülőföldem – mind a harmincas évek második felének termései. 1941-ben a budapesti Nemzeti Színház mutatja be Vitéz lélek című komoly játékát, 1942-ben pedig a Csalóka szivárványt, s megjelenik novelláinak gyűjteménye Téli verőfény kötetcímmel. 1943 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják, és megkapja a Baumgarten-nagydíjat. Az állandó fenyegettség miatt 1944-ben második feleségével Salgó Magdolná val elhagyják Erdélyt. Budapest ostromakor Bajor Gizi nyújt menedéket az író számára. A háború után 1945 és 1947 között az országgyűlés tiszteletbeli képviselője lesz. A kommunista diktatúrában aztán egyre fogy körülötte a levegő, kiszorítják az irodalmi életből: publikálási lehetőségei sorra megszűnnek, betiltják a Vitéz lélek nyomán készült Mezei próféta című filmjét, nem jelenhet meg Bölcső és bagoly című önéletrajzi regénye, színpadra szánt művei megalázó visszautasítások sorát élik.
Hasonló rendszerek egyébként több országban működnek, itt a nagy területet befedő hálózaton van a lényeg. Ágyúval felhőre A jégeső megakadályozására másik módszert is használnak, az úgynevezett belga viharágyút, amely acetiléngáz és levegő keverékével működik. Ezt az elegyet hét másodpercenként gyújtógyertyák robbantják be, lökéshullámot hozva létre, ezért hallanak a környéken élők pukkanásokat szabályos időközönként. Hogyan akadályozzák meg ezek az apró robbanások a jégesőt? A jégszemek több kilométeres magasságban keletkeznek, ahol nagyjából -50 Celsius-fok van. A vízcseppek a zivatarfelhő belsejében különböző hőmérsékletű és elektromos töltésű légrétegek között cirkulálnak. Tengeri jégkapu gravitációs vízelvezetése (; gravitiy vízelvezetése;). A megfagyott vízcseppekből kialakult jégszemek emiatt egyre nagyobbak lesznek, majd lezúdulnak a földre. A szabályos időközönként kibocsátott lökéshullám ebbe a folyamatba szólna bele és akadályozná a jégszemek kialakulását, mivel a lökéshullámok összekeverik a negatív és pozitív töltésű rétegeket. A semleges töltésű zónában pedig nem tudnak kialakulni jégszemek.
A jég növekedésével és a jég vastagságának növekedésével a jég felszíne fokozatosan emelkedik a tenger vízszintje fölé az izosztatikus egyensúly fenntartása érdekében. Az emelés hidrosztatikus nyomást eredményez a csatlakoztatott pórusrendszerben, amely kiszorítja a sóoldatot. Ezenkívül a téli negatív hőmérsékleti gradiens instabil sűrűségi rétegződést okoz. A jég felszínén a hideg és ezért sűrűbb sóoldat a jég alsó részén melegebb, ezért könnyebb sóoldatra van rétegezve. Ez konvekciós áramláshoz vezet a sóoldat csatornáin belül, amely a sűrűbb sóoldatot kivezeti a jégből. Quanzhi Fashi - 9.rész - indavideo.hu. Ez a folyamat a jég sótalanításához és a vízelvezető rendszer kialakulásához vezet. Ábra: A tengeri jégtáblák sematikus ábrázolása, terminológiája és az éghajlattal kapcsolatos folyamatok (AWI grafika) A sóoldat csatornáinak átmérője elvileg lehet mikrométer (um) és milliméter (mm) között. Egyfajta elágazó vízelvezető rendszert alkotnak, és a tengeri jeget nagyon porózissá teszik. A szezonális sótartalommal és a hőmérséklet ingadozásával együtt a sóoldat relatív részesedése a jég teljes térfogatában változik.
Egy anyag hidrogénkötésre való hajlama jelentősen növeli az anyag vízoldhatóságát is. Azok az anyagok (pl. alkohol és cukor) oldódnak jól vízben, amelyek a víz hidrogénkötés-rendszerébe könnyen beilleszkedhetnek.
Az akkori hírek szerint 30 repülőgép, több mint 7000 légvédelmi gépágyú és közel 5000 rakétakilövő juttatta a megfelelő kemikáliákat a felhőkbe, ezzel biztosítva, hogy a Pekingtől távol eső helyeken essen le a csapadék, és a város fölött ne indulhasson el a cseppképződés. Nem tudni, hogy az ezüst-jodidnak, a szárazjégnek, és a szerencsének milyen arányban köszönhető, de az olimpia alatt tényleg alig esett az eső. Néhány évvel később már nem az eső elhárítása volt a cél, hanem az ellenkezője, az esőcsinálás. 2011-ben Abu Dhabiban mesterséges viharokat akartak támasztani. Nem meglepő, hogy a gazdag öböl-menti államok esőt szeretnének varázsolni a sivatagba, nagyon sok problémát oldana meg, ha mesterségesen tudnának vizet fakasztani az égből. Állítólag 52 alkalommal sikerült esőt csinálniuk már, de azt nem sikerült meggyőzően bizonyítani, hogy tényleg az emberi beavatkozásnak volt köszönhető a csapadék. Az utóbbi években nincsenek hírek erről a projektről, valószínűleg túl drágának találták a kísérleteket, amik összesen 11 millió dollárba kerültek.