Januárban jött a hír, hogy kilép a Barátok közt egyik eredeti szereplője. A Berényi Claudiát megformáló Ábrahám Edit végül márciusban távozott, a történet szerint Olaszországba költözött a barátjával. Valójában a színésznő 16 év után önként távozott a sorozatból, de nem zárta ki a visszatérését. Erre már nem is kell sokat várni. Ábrahám Edit a napokban újra látható lesz a Barátok köztben – írja az Origo a produkció hivatalos oldalára hivatkozva. Claudia várhatón csak rövid időre tér vissza és hamarosan újra elköszön a Mátyás király tértől. A megjelenése valószínűleg kapcsolatba áll azzal, hogy Miklós újra meg akarja szerezni a Berényi Kft-t. (Fotó: RTL Klub) Két sorozat is új évaddal jelentkezik a TV2 Csoport egyik csatornáján Ezek a filmpremierek érkeznek áprilisban a Netflixre Áprilisban véget ér az egyik török sorozat Magyarországon Bejelentették, hogy mikor indul a Comedy Club következő szezonja Áprilisban tér vissza az RTL Klub egyik népszerű realityje Fontos dolgot jelentettek be a The Witcher következő évadával kapcsolatban
Fotó: TV2 Az idegen terep okozta stresszhelyzet a műsorban is sokszor megnehezítette a versenyzők dolgát. "Abban a felfokozott állapotban az volt az érzésem, mintha a gépek a lehető legtávolabbi pontokon lennének a pultomtól és mintha végtelen számú fiókban kéne megtalálnom a legnagyobb sietségben, amit éppen keresek" – magyarázza Bibiána. Egy forgatási nap a sminkeléssel, a felkonferálásokkal, a séfek két bemutatójával, a két versenyfőzéssel, az értékelésekkel, és a nap végi játékos-nyilatkozatokkal (ezekből vágnak be végül a műsorba) késő estig eltartott – az előbb említettek miatt érthető, hogy a nap végén már gyakran szóródott ki a fűszer, tört a tányér. Az évad elején adásba került háromnapos tréningre rátett még a játékosok közötti rivalizálás is egy lapáttal, hiszen ott dőlt el, a harminc szereplőből ki lesz az a tizennyolc, aki bekerül a séfek csapatába. Egymás elől ugyan nem dugtuk el a répapucolót, de azért fű alatt ment a helyezkedés. Olyannyira, hogy Bibiána is már csak a TV-ből tudta meg, csapattársai bizony őrá is panaszkodtak az interjúban, mondván, nem segít eleget.
A felismerést segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egyszínű sötét pajzs borítja. A tavaly óta beküldött minták alapján tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyáról, illetve egy Bács-Kiskun megyében tartott szarvasmarháról gyűjtött be a gazdája egy-egy Hyalomma-példányt. A vizsgálatok alapján ezek egyike sem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. A kullancsok akkor fertőződnek meg, amikor olyan madarak vagy emlősök vérét szívják, amelyek már fertőzöttek valamilyen kórokozóval. Ezért is nevezik őket vektornak vagy köztigazdának, hiszen nem elsődleges hordozói a vírusoknak, baktériumoknak, hanem közvetítői azoknak. Lyme-kór és kullancsencephalitis A krími-kongói vérzéses láznál egyelőre gyakoribb idehaza a Lyme-kór és a kullancs okozta gennyes agyvelőgyulladás, a kullancsencephalitis (FSME). Szerencsére azonban ezek sem érintenek tömegeket: az utóbbi években jellemzően évi 1300 és 1600 Lyme-kór esetet jelentettek, míg kullancs okozta agyvelőgyulladás általában 20 alatti számban fordult elő, de 2018-ban kiemelkedően sok, 36 esetet regisztráltak.
A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de a költöző madarakkal könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. A közlemény szerint az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élik túl az itteni éghajlatot. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.
Felnőtt állapotukban azonban már méretesebb állatokat szemelnek ki maguknak, így válik célpontjukká az ember és nagytestű háziállatai is a kutyától a szarvasmarháig. Itt van már a kullancs és a vírus is A fertőzés mechanizmusában nincs semmi új. A lárva vagy nimfa felveszi a kórokozót, amely az évmilliók evolúciója során csiszolt módon rajthoz áll aztán a felnőtt kullancs nyálmirigyeiben. A vér nagy térfogatú táplálék, sok vizet tartalmaz, ezt pedig az élősködő egyetlen erre alkalmas testnyílásán, a szájszervén keresztül kénytelen időről időre visszaüríteni a gazdaszervezetbe. Ilyenkor jutnak be a kórokozók is. A krími-kongói vérzéses lázat (KKVL) számos faj hordozza tünetmentesen, megfertőződhetünk akár akkor is, ha fertőzött nyers hús feldolgozása közben megvágjuk a kezünket, és a vírus a véráramba jut. Legfontosabb vektorai azonban a Hyalomma kullancsok. MARIJAN MURAT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP Hyalomma marginatum Embereken a panaszok 1-13 nappal a fertőzés után jelennek meg: ingerlékenység, magas láz (akár hetekig is fennállhat), hátfájás, ízületi fájdalom, gyomorfájás, gyengeség.
A felnőtt egyedek a veszélyesek A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de vándormadarak segítségével könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. Lépésről lépésre: így távolítsuk el a kullancsot. A közlemény szerint az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élnek túl az itteni éghajlaton. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. Kicsi az esély, hogy itthon is megjelenjen A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.
Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola - Jakab Ferenc szerint - csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt. Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából.
A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a e-mail-címen. A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy több hírportálon tévesen a tarka pajzsú, kutyákon gyakori Dermacentor kullancs képe jelent meg a Hyalomma helyett. A felismerésüket segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egyszínű sötét pajzs borítja.
A vírus az emberek körében a fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján is terjedhet, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Mint írják, a vándormadarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére. A projekt elindítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz. A közleményben Földvári Gábor, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy a "járulékos fogások" sem haszontalanok, mivel a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is az ország területének jelentős részére vonatkozóan információkat kapnak a kutatók. Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát.