Inzertszöveg: [Hírek hazánkból] Elhangzó szöveg: Ózdi Kohászati Üzemek. A II. Békekölcsön második sorsolását az Ózdi Kohászati Üzemek kultúrházában tartották. A bizottság tagjai közt foglal helyet Drahos Jánosné tiszaluci tszcs tag, Benedek Gábor olimpiai bajnok, Kresák Magda szuhakállói hős bányászlány. Békekölcsön ózdi sorsolásán több mint 170 000 kötvényt húztak ki, közel 60 millió forint összegben. Kivonatos leírás: Az Ózdi Kohászati Üzemek látképe, füstölgő gyárkéményekkel. Békekölcsön második sorsolása az OKÜ Kultúrházában 1953. április 10-én, péntek délután. (Sorsoló hengerek, segédkező úttörők, a háttérben Rákosi-címer és munkást, katonát és parasztot ábrázoló dombormű. Képek a szervezőkről és a sorsolást ellenőrző bizottsági tagokról (Petrai Lajos ózdi tanácselnök, Tarján Endréné OTP vezérigazgató-helyettes, Hulik Sándor ózdi élmunkás, Drahos Jánosné mezőgazdasági munkás, Benedek Gábor öttusázó, Kresák Magda bányásznő). Úttörőlány húz a hengerből, egy férfi átveszi és beolvassa a mikrofonba a kihúzott számot).
Ózd igazi kuriózum a magyar városhálózatban: a faluból lett iparváros százegynéhány év folyamatos, bár abszolút kaotikus fejlődés után szinte légüres térbe került, és még a központját is egy gyár maradványai foglalják el. Ózd. A kép alsó részében az Ózdi Kohászati Üzemek tömbje, felette a felszámolt ipari területek nyomán üresen maradt foltok. Forrás: Wikimedia Commons – Marek Ślusarczyk Magyarország városai általában többé-kevésbé hagyományos módon születtek, hosszú múltra tekinthetnek vissza, és fejlődésük, ha vargabetűkkel is, de folytonosnak mondható. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi szegélyén, a szlovák határnál fekvő Ózd ellenben úgy lett ipari fellegvárrá, járásközponttá, az ország egyik kiemelt városává, hogy százötven évvel ezelőtt még egy apró falu volt csupán. A helyi barnaszénvagyon, az erdők és a tágabb környék vasércbányái nyomán már a XVIII. században is jelentős volt a környék vaskohászata. Mégis csak a XIX. század közepének iparági összefogása (a kisebb hámorok, kohók egyesülése), illetve a Magyarországra is eljutó ipari forradalom adta meg az igazi lökést ahhoz, hogy a mai Ózd vidéke valódi kohászati központtá váljon.
Az összenövést pedig előbb-utóbb a közigazgatás is követte: 1940-ben Ózdhoz csatolták a gyár két másik szomszédját, Sajóvárkonyt és Bolyokot. Ózd népessége ezzel egyből 20 000 fő fölé ugrott. A második világháború és a kommunista hatalomátvétel után Ózd jelentősége még nagyobb lett, hiszen bányászati és acélipari központként egyike lett annak a néhány kiválasztott politikai-gazdasági fellegvárnak ("szocialista város"), melyek fejlesztése a rendszer első számú célkitűzései közé tartozott. Ennek részeként Ózdot 1949-ben várossá nyilvánították, majd nagy erővel láttak neki a kaotikus városkép és -szerkezet újjáformálásának. Csakhogy az Ózdi Kohászati Üzemek és a hozzá tartozó jelentős vasúti területek továbbra is a város közepén feküdtek (hiszen Ózd azok köré épült fel az évtizedek során), és ez változatlanul ellehetetlenítette egy olyan, valódi központ létrehozását, amihez az egyes városrészek fizikailag is kapcsolódni tudtak volna. Az új városközpont így kissé féloldalasan, a gyár nyugati oldalán, a vasúti területek és egy hegyoldal közé szorított keskeny csíkban jött végül létre.
Az Ózdi Távhő Kft. bemutatása… Ózdon 1966-67-ben az Ózdi Kohászati Üzemek hulladék hőjének felhasználásával, a gyár közelében épült lakóövezetben indult a távhőszolgáltatás. A '70-es években a panellakások építésével a távhőszolgáltatás folyamatosan fejlődött, először a városközpontban, majd később Bolyok térségében is. A hulladék hő felhasználása és egyéb gazdasági lehetőségek biztosították a távhőszolgáltatás alacsony díjainak megállapítását. A kohászat termelésének csökkenése miatt a '90-es években bizonytalanná vált a város távhőszolgáltatása, ezért a hőigény biztosítása érdekében – különböző időpon-tokban – 10 db 4, 6 MW teljesítményű forróvíz-kazán került telepítésre. Ebben az időszakban a városi rendszerben lévő primer víz keringtetése és nyomástartása a felszámolás alatt lévő Ózdi Kohászati Üzemek irányítása alatt volt. A hő betáplálás és a keringtetés egységének biztosítása érdekében az akkor már önállóvá vált Ózdi Távhő Vállalat megvásárolta az Ózdi Kohászati Üzemektől a rendszer keringtetéséhez és nyomástartásához szükséges egységeket.
Kérdés, hogy ez a többszintű örökség a maga mozaikszerű szerkezetével könnyebbé vagy nehezebbé teszi azt, hogy az immáron egyáltalán nem ipari város új identitást tudjon szerezni, új központot nyerjen. Ózd még láthatóan az átalakulás elején tart, hiszen a város közepéből elbontott üzemek, rendező-pályaudvarok és iparvágányok helyén egy-két intézményen, néhány bevásárlóközponton kívül még nem sok minden létesült. Annyi bizonyos, a város összetett és gyakran anakronisztikus örökségével sok teendő van – de talán sok lehetőséget is jelent. A sorozat korábbi cikke Szeged – Az újrakezdett belváros Szeged belvárosa a nagy árvíz után nyerte el mai formáját, és meglepően pontos lenyomatot ad a dualizmus korának polgárosodó világképéről.
A holttestet július 11-én találta meg három gyerek a pécsi Ledina városrészben, a Zsolnay-mauzóleum mellett, a Délibáb utcában, egy bokros területen, néhány száz méterre az áldozat otthonától. [2] A nőt megfojtották, halála előtt bántalmazták, szakértők vizsgálták, hogy megerőszakolták-e. A gyilkosság felderítésére külön nyomozócsoport alakult. A rendőrség a talált DNS -minta alapján július 15-én elfogta a 26 éves pécsi születésű kelebiai lakos Péntek Lászlót, aki beismerte, hogy ő volt a tettes. [3] [4] Tettét szexuális indíttatásból, ittasan, szintetikus drog hatása alatt, egyedül követte el. [5] A rendőrség kizárta más tettesek közreműködését. Kiderült az is, hogy Péntek Lászlónak a bűntény időpontjában egy korábbi szabálysértés miatt börtönben kellett volna lennie. Index - FOMO - Édesapját gyászolja Palik László. A bűneset kapcsán többen felvetették a halálbüntetés visszaállításának szükségességét. [6] [7] [8] Az áldozat családja ezzel szemben azt kérte, a gyilkosságot "ne használják fel uszítás, gyűlölködés vagy a halálbüntetés visszaállításának ürügyéül".
Közleményt adott ki a hivatalos közösségi oldalán a Madách Színház, amelyben azt írják, hogy Lippai László színművész meghalt. A bejegyzésben az olvasható, hogy Lippai László színművész hosszú, súlyos betegség után, szerdán hajnalban halt meg. Lippai László 62 éves volt. Lippai László 1985-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színházhoz szerződött. Száznál is több színházi szerepe közül legemlékezetesebbek a József és a színes, szélesvásznú álomkabát főszerepe, a Cabaret Konferansziéja, a Chicagoban Mary Sunshine, Az Operaház Fantomjában Monsieur André, vagy a Producerekben Carmen Ghia alakja. Lippai László Forrás: MTI/Kallos Bea Nagyjátékfilmekben játszott karakterszerepei is jelentősek, szerepelt a többi közt a Vademberek, a Hatásvadászok, a Te rongyos élet, és a Hamis a baba című filmekben. Péntek lászló meghalt. Pályája során rengeteg tévésorozatban láthatták a nézők, közöttük az Angyalbőrben, a Kisváros, legutóbb pedig a Drága örökösök és a Jóban rosszban című sorozatokban. Az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínészként számos világsztárnak kölcsönözte hangját, köztük Matthew Brodericknek, vagy Semir Gerkhan figurájának a Cobra 11 sorozatból, valamint a Dragon Ballból Son Goku karakterének.
Születésnapján kellett kórházba vinni. A zenész fia, Balázs a Ripostnak mesélt a történésekről. A zenész tüdeje bevizesedett, nem kapott levegőt. Apu csütörtök délután érezte, hogy valami nincs rendben. Amikor lefeküdt pihenni, alig kapott levegőt. Szó szerint fuldoklott, ezért bement a kórházba, ahol azonnal benntartották. Kiderült, hogy súlyosan bevizesedett a tüdeje, ezért péntek délelőtt, pont a születésnapján már tolták is be a műtőbe és leszívták a folyadékot. Rákötötték egy gépre, hogy kapjon elég levegőt. Azt mondják, ez rutin beavatkozásnak számít, de nyilván számunkra ez sokkal ijesztőbb és bosszantó is, mivel ez is azért történt, mert korábban túlgyógyszerezték. Most csak abban bízom, hogy gyorsan túl lesz ezen és hazaengedik. Az orvosok szerint ha sikerül az összes folyadékot eltávolítani, a későbbiekben ez már nem ismétlődhet meg – mondta, majd hozzátette: apja 77. Meghalt Szepessy László - Média - DigitalHungary – Ahol a két világ találkozik. Az élet virtuális oldala!. születésnapjára egy családi meglepetésbulival készült. A koronavírus miatt ugyanis eddig nem tudtak mindannyian összejönni.
Róla megemlékező Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester azt írta: "az 1956-os forradalom hőse, humanista. Személye a példa arra, hogy egy életben, egy emberben megfér egymással a tudomány, a vallás és a művészet, a polgári értékek és a baloldaliság, a harc és a béke". forrás: Népszava
Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak. A magyar énekes édesapja szintén elkapta a koronavírust, napokra lélegeztetőgépre is került. Bár úgy tűnt, jobban van, ám váratlanul rosszabbodhatott az állapota, és csütörtökön meghalt. A Roma Szeretetszolgálat Nemzetközi Segélyszervezet elnöke, ifj. Rostás-Farkas György a hivatalos Facebook-oldalán osztotta meg a szomorú hírt. "Mélységesen lesújtott a rossz hír! Nem tudok mit mondani, nagyon szomorú vagyok! Elment az autentikus cigányzene Királya, Kozák László Grófo" – olvasható a bejegyzésben, amit a BLIKK vett észre. A rossz hírt Kozák László Grófo unokatestvére is megerősítette a lapnak. Kis Grófo előadóművész is elkapta a koronavírust, kórházba is került, de állapota javult, és átvészelte a kórt.
Ha van, ha nincs. Mert ezt a megfelelési kényszert az életünkkel építjük föl. A podcastban Palik László felidézte azt is, mit érzett akkor, amikor 2008-ban meghalt az édesanyja. Amire emlékszik, hogy másnap iszonyú belső dühöt érzett akkor, és elképedve nézte, hogy a világ ugyanúgy megy tovább, miközben az anyukája elment. Elmondása szerint az édesapja halála más érzéseket váltott ki benne. Kórházban volt, szombaton nagyon rossz állapotban volt. Megőrjített a tanácstalanság, már nem tudtunk rendesen kommunikálni, a legrosszabbra készültem. Vasárnap volt a 87. születésnapja. És vasárnap, mintha a szombat nem létezett volna, mintha az előző napok nem történtek volna meg, gyenge volt, de zseniálisan jót beszélgettünk, nevetgéltünk, egyszerűen jó hangulat volt a kórteremben. Valami brutális örömmel jöttem ki a kórházból. És erre jött a másnap reggeli telefon, mert ugye az volt bennem, hogy mire végzünk a reggeli munkánkkal, megyek megint hozzá. Már nem volt hova menni… Palik László azt mondja, egyrészt nagyon lesújtották a történtek, másrészt viszont annak örül, hogy az utolsó nap, amely édesapja születésnapja volt, jó hangulatban telt.