Székhely Budapest II. kerület, 3. székhely Dr. Varga Krisztina Közjegyzői Irodája 1027 Budapest, Csalogány utca 21. I. emelet 3. Nyelvi jogosítvány francia nyelv A közjegyző francia nyelvű közokiratok kiállítására is jogosult, a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben. Ünnepi nyitva tartás 2021. 12. 20. (hétfő): 9:00-16:00 2021. Varga krisztina közjegyző a pdf. 21. (kedd): 9:00-16:00 2021. 22. (szerda): 9:00-16:00 Az Iroda 2021. 23. (csütörtök) naptól 2022. 01. 02. (vasárnap) napig zárva tart. Tisztelt Ügyfeleink! A járványügyi helyzet miatt - a megszokottól eltérően - kizárólag csak előzetes időpont-egyeztetés alapján fogadunk ügyfeleket, minden típusú közjegyzői ügyben! Az előzetes időpont egyeztetés érdekében kérem, keressék az irodát telefonon vagy e-mailben a megadott elérhetőségeken! A biztonságos ügyfélfogadás érdekében irodánk arra törekszik, hogy az ügyfélváróban egyszerre csak kis létszámú várakozó tartózkodjon. Erre figyelemmel kérjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy az előzetesen egyeztetett időpontra pontosan érkezzenek, és lehetőleg kísérők nélkül, csak az ügyben érintett személyeket várjuk!
Közjegyző Térkép E-mail Elérési adatok Dr. Várkonyi Vera Közjegyző +36-1-2024276 +36-1-2139433 +36-1-2224276 +36-1-2024276 1027 Budapest, Csalogány u. 21. I/3. 47, 50791; 19, 03388 A közjegyző és helyettesei francia nyelvű közjegyzői tevékenységre is jogosultak (francia nyelvi jogosítvány). Az irodában dolgozó jogászok: dr. Dr. Várkonyi Vera Közjegyző - Közjegyző. Székely Erika, dr. Molnár Pál és dr. Varga Krisztina közjegyzőhelyettesek. Dr. Várkonyi Vera Közjegyző Telefon/Fax: +36-1-2024276 Telefon: +36-1-2139433 Telefon: +36-1-2224276
Félemelet 10., félemelet 10, Budapest, Budapest, 1126 Szervita tér 5., Budapest, Budapest, 1052
Vonatkozó jogszabályok: a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv. ) a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31. ) KIM rendelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr. ), a Hetv-ben megjelölt esetekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Varga krisztina közjegyző a 1. törvény Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ügyfél jogai, kötelezettségei: Az ügyfél joga, hogy leltár felvételét kérje, hitelezői igényt jelentsen be, önmaga helyett meghatalmazottja járjon el, saját ügye irataiba betekintsen, az iratokról másolatot kapjon, jegyzőkönyv felvételét kérje, helyszíni leltár felvételét kérje, az eljárás során jogairól és kötelezettségeiről tájékoztassák. Az ügyfél kötelessége, hogy idézésnek eleget tegyen, hiánypótlásnak eleget tegyen, jóhiszeműen közreműködjön, leltár felvétele során együttműködjön. Szervezeti egység: Hatósági Igazgatáság - Igazgatási Osztály Ügyintézés
hivatali nyelv használatát: " Miután a latin nyelvet minden hatóságnál kiküszöbölni és helyébe a németet állítani szándékozunk, kegyelmesen rendeljük: hogy 3 év múlva minden hatóságok és törvényszékek minden ügyeket egyedül német nyelven tárgyaljanak, és az ügyvédek is azon tegyék előadásaikat. " V. 18: a Helytartótanács meghatározta, mikor kezdik a kormányszékek és hatóságok az ügyeket ném-ül tárgyalni. Hivatalba senki sem juthatott, aki nem tudott ném-ül, amit a vm-knél már 1785: érvényesítettek. - 1784. VII. 3: önkényesen húzott határokkal 11 megyére osztatta Erdélyt, amivel megszüntette a székely és szász székek önkormányzatát, a →szabad királyi városok at a megyéknek rendelte alá. - VIII. 27: vámrendelet ében a belföldi ipar védelmében megtiltotta, ill. magas vámokkal nehezítette a külf. áruk behozatalát, az osztrák-m. II. József és türelmi rendelete - Cultura.hu. vámhatárt megtartotta. - XI. 1-i rendelete szerint csak azt lehetett fölvenni a lat. isk-kba, aki tudott ném-ül írni-olvasni. 31: leverette a Hora-Closca-lázadást. - 1785.
1781. október 25. Szerző: Tarján Tamás "Szörnyü módon járnak el, hiszen ha török jobbágyot tartok, megkell néki engednem az Alkoránt, ha sidót, a Talmudot. " (II. József véleménye arról, hogy a katolikus cenzorok visszatartják a protestáns Bibliákat) 1781. október 25-én adta ki II. II. József kiadja a türelmi rendeletet » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon három pátensnek, melyeket József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni. Bár Magyarországon az erőszakos ellenreformációs törekvések kora I. Lipót (ur. 1657-1705) uralkodásával véget ért, a felszín alatt kevésbé látványos, ámde nagyon is komoly téttel bíró küzdelem folyt a katolikus államvallás és – elsősorban – a protestantizmus között.
Mindenki az államot tartozik szolgálni, amelynek megszemélyesítője az uralkodó. " – írta politikai pályájának kezdetén a monarchia egységesítéséről, az igazgatás korszerűsítéséről, a kiváltságosok engedelmességre szorításáról, az alsóbb rétegek nagyobb megbecsüléséről szóló rövid fogalmazványában. Magyarországgal kapcsolatosan egyszer azt írta, hogy " Minden bizonnyal ellene vagyok az erőszaknak és vérontásnak, de bizonyos dolgokat el kell határozni, kerül amibe kerü l. " A "kalapos király" ahogy a célokban határozottnak mutatkozott, úgy az eszközökben sem volt válogatós. Egyik legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet volt Anyjához, Mária Teréziához hasonlóan II. A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus - Habsburg Történeti Intézet. József magyar király is az állam elsődlegességének híve volt az egyházzal szemben, egyházpolitikájának célja összességében az egyháznak az állam alá való rendelése, a pápaság befolyásának korlátozása volt. Amikor 1781 áprilisában a magyarországi protestánsok közös folyamodványt nyújtottak be sérelmeik felsorolásával, II. József már fél évvel később kiadta a türelmi rendeletet.
A türelmi rendeletben az uralkodó megtiltotta, hogy bárkit hite miatt üldözzenek, egyúttal pedig a protestáns lelkészeket felszabadította a katolikus püspökök ellenőrzése – és egyben gyakori gáncsoskodása – alól. II. József 18 pontos pátense a vegyes házasságból származó gyermekek ügyében is igazságot tett: korábban, ha az édesapa vagy az édesanya katolikus volt, a gyermekeket kötelező jelleggel ebben a hitben nevelték fel, erről pedig a protestáns lelkészeknek ígérvényt – reverzálist – kellett kiállítaniuk. A rendelettel mindez megváltozott, József ugyanis úgy határozott, hogy ezután a protestáns anyától származó leányok tarthassák meg édesanyjuk hitét, minden más esetben pedig az utódokat katolikus hitre kereszteljék. A 18 pontos rendelkezésnek az előbbieken túl az a kitétel is fontos része volt, melyben II. József megszüntette a protestánsok és görögkeletiek hivatalviselésére vonatkozó korlátozásokat, így azok hamarosan főispáni pozícióban, a Helytartótanácsban, vagy akár a hétszemélyes királyi táblán is megjelenhettek.
József szabályozta az egyház működését is. Az ún. generálszemináriumok felállításával (1783. november 1-én, Pozsonyban, Pesten és Zágrábban) egységesíteni és központosítani kívánta a papnevelést és képzést. Rendeletet adott ki a házasságkötésről. Szabályozta a kultusz és a mise rendjét. Csökkentette az egyházi ünnepnapok számát. Az úrnapit kivéve megtiltotta a körmentek tartását (1785. szeptember 30. VI. Pius pápa, hogy a császárt az egyházat érintő rendeletek visszavonására bírja, 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A "fordított Canossa-járás" eredménytelen volt, sőt a pápa II. József 1783. decemberi római látogatásakor az egyházi kormányzat ügyében további engedményekre kényszerült, hogy megakadályozza az osztrák egyház elszakadását a Szentszéktől.
Reformjait a hatóságok lassan vagy passzív ellenállással hajtották végre, ezért 1783-ban a tisztviselőitől feltétlen engedelmességet követelő rendeletet adott ki a közigazgatásról. Mivel főként hazánkban ütközött akadályokba, ahol a végrehajtó hatalom a megyék kezében volt, József úgy látta, a reformok akadálya a magyar alkotmány. 1784-ben Bécsbe vitte a koronát, a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé, s elrendelte a népesség, nemesek és nem-nemesek összeírását, fegyverrel fenyegetve az ellenálló megyéket. A király s a magyar nemesség viszálya nyomán kitört a Horea-Closca-féle román parasztlázadás, amelyet ugyan nem József szított, de politikájának szerepe volt benne. A felkelés leverése után felszabadította a jobbágyokat, megszüntette a földesurak bírói jogát, megengedte a szabad költözést. 1785-ben felszámolta a megyerendszert, az ország tíz kerületének élére királyi biztosokat állított. Új bírósági eljárást vezetett be, egységes jogrendszere felszámolta a magyar törvényeket.