A kezelőorvos most szólt, hogy mivel maradandó károsodásom van kérjem a baleseti járadék megállapítását. A járadék iránti igényt hová kell benyújtanom, és mikortól állapítható meg? Az ellátás iránti igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell beterjeszteni. Az igénybejelentéshez csatolni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését. A járadékigény elektronikus úton is előterjeszthető. A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amely naptól a 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították, de visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Meddig érvényesíthető a baleseti járadék iránti igény? A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni. Mi képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet a járadék feléledésének megállapításakor?
A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az üzemi balesetet nyugdíjas munkavállaló szenvedte el, a baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet a nyugdíjasként elért kereset figyelembevételével kell megállapítani. A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához. Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.
Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni. A baleseti járadék megszűnését követően a baleseti járadékra való jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás a 13%-ot újból meghaladja. Abban az esetben ha az 1. fokozatú baleseti járadék 2 éves folyósítási maximuma már eltelt a járadékra való jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb 3 hónapon át a 20%-ot meghaladja. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a baleseti járadék újbóli folyósítására – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (2) bekezdésének alkalmazásával - a jogosult kérelmére kerülhet sor. A baleseti járadék újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították. Az 1. fokozatú baleseti járadék feléledése (újbóli megállapítása) esetén a korábban megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától esedékes emelésekkel, kiegészítésekkel növelten kell a járadék összegét meghatározni.
Különösen Fekete-Győr tűnt felkészültnek néhány korábbi szerepléséhez képest, még ha néha be is dobott olyan témákat (szektorsemleges finanszírozás az egészségügyben, robotizáció a munkahelyeken), amelyeket fél perces magyarázat alapján aligha tud hova tenni a nézők többsége. Ettől még hatalmas meglepetés lenne, ha akár Fekete-Győr, akár Márki-Zay bejutna az előválasztás második fordulójába, de a tisztes helytállásra, a harmadik helyezett megközelítésére mindenképpen javultak az esélyeik a vasárnapi vita után. Atv előválasztási vita e. 3. Jakab Péter imázskampánya Minthogy szakpolitikai vitára szinte alig nyílt tér, a stílus sokszor fontosabb volt a tartalomnál. Jakab Péter semmit sem változtatott eddigi stratégiáján, a vita nézői felé is azt a faék egyszerűségű üzenetet sulykolta, hogy a pénzt el kell venni a tolvajoktól és oda kell adni az embereknek. Eközben olyan kifejezéseket használt, mint a melós, a gazfickó, a lópikula vagy az urambocsá'. Az emberekhez közel álló politikus képét erősítette az olyan populista ígéretekkel is, mint a mentelmi jog eltörlése vagy hogy lemond a miniszterelnökségről, amennyiben nem tudja végrehajtani az elszámoltatást.
Az ATV-n vasárnap rendezett előválasztási vita utolsó körében mindegyik miniszterelnökjelölt kapott egy percet, hogy elmondja, miért érdemes őt választania egy ellenzéki szavazónak az ellenzéki összefogás élére. A sorsolás szerint Hódmezővásárhely polgármestere kezdte a kortesbeszédeket. Márky-Zay Péter elmondta, 7 gyermek keresztény édesapjaként, 22 év nemzetközi gazdasági vezető múlttal a baloldali emberek támogatását is kéri, mert szerinte csak így lehet legyőzni a Fideszt. Ugyanakkor hozzátette: ezt a választást a vidéki és bizonytalan szavazók döntik el. A jelölte szerint ez említett csoportok meggyőzése nélkül a Fidesz megint nyer, és Orbán Viktor kilépteti Magyarországot az EU-ból. Erre várják a felhatalmazást az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek | 168.hu. Márki-Zay úgy fogalmazott, csak egy civil tudja megnyerni a bizonytalanokat és a kiábrándult fideszeseket. Karácsony Gergely azzal kezdte beszédét, hogy a kormányváltáshoz közös nevezőt kell találni. Szerinte a 2019-es budapesti győzelme óta az ellenzék koalícióban küzd a fővárosban. Az ellenzéki szavazók között, és a párton kívüliekkel is közös nevezőt kell találni.
Dobrev Klára esetén fordított kép rajzolódik ki: a DK jelöltje kisebb arányban – 26 százalék – volt szimpatikus azok számára, akik a teljes vitát látták, és nagyobb arányban – 31 százalék – azok számára, akik csak részben látták azt vagy más tudósításban találkoztak vele. A megkérdezett ellenzékiek és bizonytalanok egyébként Karácsonyt és Dobrevet azonos arányban – 32-32 százalék – látták a leginkább meggyőzőnek, míg harmadik helyre itt is Márki-Zay Péter került 9 százalékkal. Jakab Pétert 7 százalék, Fekete-Győr Andrást 2 százalék találta a legmeggyőzőbbnek. Arra a kérdésre, hogy ki a legalkalmasabb az ország vezetésére a vitában résztvevő jelöltek között, a megkérdezettek közül az ellenzéki és bizonytalan szavazók 31 százaléka Karácsonyt jelölte meg, 30 százalék Dobrevet. Atv előválasztási vita coco. 8 százalékuk tartja Márki-Zay Pétert alkalmasnak az ország vezetésére, 3 százalékuk Jakab Pétert és mindössze 1 százalékuk Fekete-Győr Andrást. Karácsonyra és Dobrevre az előválasztáson ugyanannyian szavaznának, amennyien alkalmasnak tartják őket az ország vezetésére: 31, illetve 30 százalék.
Ugyanezen választó csoport körében leginkább Jakab Péterről és Dobrev Kláráról romlott a válaszadók véleménye, 13, illetve 9 százalékkal. A 612 fő megkérdezésével, az ország felnőtt lakosságára reprezentatív kutatást teljes egészében itt lehet elolvasni. Ezt a cikket az Azonnali szállította. (Képek forrása: A Publicus Intézet kutatása; Indexfotó: Jakab Péter / Facebook)