E séták egyik kezdeményezője, első, igen népszerű és a továbbiak színvonalát meghatározó vezetője Perczel Anna. E sétákat követve 2006-ban ötrészes dokumentumfilm készült a negyedről, melynek Perczel Anna egyik szakértője és közreműködő előadója. Perczel Anna szerzője a Védtelen örökség című közel 500 oldalas, gyönyörű fotókkal illusztrált kötetnek, amely Pest régi zsidónegyedének műemléki értékű lakóépületeinek építészeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A könyv 2007 végén jelent meg, osztatlan sikert aratva nemcsak a szakmai, hanem a laikus és még az ennél jóval szigorúbb irodalmi körökben is. "Írói precízió: ezzel jellemezném olvasmányélményemet. Az akták mögött életek, foglalkozások jelennek meg, mintha az egyes házak mögött novellák sejlenének fel. " – méltatta a könyvet Konrád György. Hozzátette Perczel Anna a precíz szaknyelvet olyan szépen tudja használni, hogy esztétikai rendbe helyeződnek a szakszavak. "A fokozatos ráébredést a látható dolgok szépségére, amely nem volt sajátom, mintegy új tudást köszönöm" – mondta Konrád György.
Közvetlenül ezután alakult meg az ÓVÁS! civil kezdeményezés, melynek egyik alapítója és legavatottabb szakértője ő maga volt. 2006-ban ötrészes dokumentumfilm készült a negyedről, melynek Perczel Anna egyik szakértője és közreműködő előadója volt. Perczel Anna a szerzője a Védtelen örökség című, közel 500 oldalas, fotókkal illusztrált kötetnek, amely Pest régi zsidónegyedének műemléki értékű lakóépületeinek építészeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. "Az akták mögött életek, foglalkozások jelennek meg, mintha az egyes házak mögött novellák sejlenének fel. " – méltatta a könyvet Konrád György. 2020-ban megkapta az Építészfórum alapítójáról, Pásztor Erika Katalináról elnevezett Perika-díjat, ebből az alkalomból Kovács Dániel művészettörténész készített vele videointerjút: A "Magyar Zsidó Kultúráért" díj 2008-as átadásakor mondta róla méltatója: "Chagall és Kondor Béla festett, rajzolt angyalai jutnak róla eszembe, akik házak, falvak, városok felett őrködnek. "
Közélet, hírek 2021. 06. 14. 14:15 Június 13-án hajnalban elhunyt Perczel Anna építész-urbanista, az Óvás! Egyesület alapító-elnöke. A szomorú hírről az egyesület honlapján és közösségi oldalán adtak tájékoztatást. Perczel Anna 1942-ben született Párizsban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építész diplomát. Egyetemi tanulmányait követően Vadász György műtermében, a BUVÁTI-ban kezdett dolgozni. Az Építészfórumnak 2020-ban adott interjújában Perczel Anna építészeti munkájának kezdeti éveiről elmondta, hogy soha nem vágyott önálló munkákra és úgy érezte nagyon nehezen rázódott bele az építész hivatásba, de értékelte, hogy egy jó építész mellett dolgozhatott. Szerinte ugyan nem értettek egyet sok mindenben Vadász Györggyel, de ő volt a mestere, és a BUVÁTI-nál kezdődhetett el a szakmai élete. Kétszer két évet töltött Afrikában (Algériában, illetve Mozambikban), amely erős hatással volt későbbi szemléletére. Kerényi József bízta meg Józsefváros középső területeinek rehabilitációs szabályozási tervének elkészítésével, így került a VÁTI-hoz.
2021. június 13-án vasárnap hajnalban 79 éves korában elhunyt Perczel Anna építész-urbanista, az Óvás! egyesület alapító tagja, elnöke. Az építész tanulmányait a BME Építészmérnöki Karán végezte el. Az első munkahelye, a BUVÁTI Vadász György műterme. Legfontosabb munkája a Gellért hullámfürdő rekonstrukciója volt. Négy évig élt Algériában, illetve Mozambikban. 1987-től Budapesten régi városrészek rehabilitációs terveinek elkészítésével bízták meg (Középső-Józsefváros, Kőbánya). Perczel Anna az épített és a természeti környezetre pótolhatatlan értékként tekintett, a rombolás helyett a budapesti történelmi városrész, a VII. kerületi régi zsidónegyed megőrzéséért, sajátos hangulatának, kultúrájának, épületeinek védelméért küzdött. E célból többedmagával 2004-ben megalapította az Óvás! Egyesületet, melyben építészek, szociológusok, történészek, várostervezők dolgoznak azon, hogy az UNESCO-védelem alatt álló városrészben a múlt emlékei megmaradhassanak. A Védtelen örökség című 2007-ben megjelent könyvében egyesével veszi végig a város negyed épületeinek történetét, a bennük egykoron élő családok, kereskedők sorsát, a többi között a Dob, az Akácfa, a Dohány, a Kazinczy, a Király utca házainak múltját és jelenét.
Perczel Anna kezdeményezte, hogy a Zsidónegyedben városvédő-városismertető sétákat tartsanak, jónéhányat ő maga vezetett. Könyvet publikált "Védtelen örökség" címmel. A könyvet méltató recenzióban a Szombat című zsidó lap ezt írta róla: "Perczel Anna könyve a régi pesti zsidónegyed lakóházairól nem csak ház- és építészettörténeti leírások gyűjteménye; az utcáról utcára haladó könyvben egy-egy ház átváltozásainak történetét átszövik híres és névtelen lakóinak történetei. … Sőt, ez a séta teljesebb élményt nyújt, mint egy valódi, mert részben már lebontott épületeket kelt új életre: ilyen Skrek Lipót Dob utcai szalámigyára, mely gettókonyhaként is üzemelt, a mosóintézetnek, szabóműhelyeknek és a Krúdy által is emlegetett Ármin pincének helyet adó, Király utcai Dobler-bazár, vagy Fleischmann Lipót ezüstműves mester Holló utcai háza, műhelye és fémöntödéje. Ezek az épületek már csak történetekben élnek. A házak másik fele épp bontás előtt áll, és vannak olyan épületek is, melyek – jórészt a civil fellépés hatására – az elmúlt néhány évben kaptak műemléki védettséget….
A címszereplőt Zamatócky Florianna alakítja, akinek nincs könnyű dolga, hiszen rendkívül komoly, kihívást jelentő dalokat írt a szerző Anna karakterének, és Florianna ezt gyönyörűen elénekli. Számomra ez nem arról szól, hogy én csinálok valamit, hanem, hogy mi közösen hozunk létre valamit: attól csoda, és attól működik, hogy mindenki kiveszi belőle a részét. Itt most mindenki főszereplő – mondja elismerő szavakkal Kriston Milán. A zeneszerzővel egyeztetve a miskolci Kamaraszínház színpadán nem a teljes előadás lesz látható: két részben, felvonásonként 45 percben adják elő Anna Karenina történetét. – Koncertként hirdetjük, azonban a nézők ennél jóval többet fognak kapni. Korhű jelmezek és látványos vetítés segíti megteremteni az atmoszférát, mozgásában is próbáltuk izgalmassá tenni az előadást, hogy ne "csak" egy koncert legyen – meséli Kriston Milán, aki elmondta, szűk egy hónap alatt készítették el a két felvonást. – Én mindig Vronszkijnak szurkolok, hiszek abban, hogy valamilyen módon működhetett volna ez a kapcsolat, de hát természetesen nem egy egyszerű történetről van szó.
2021-08-02 12:51 A miniszterelnök a nemzeti konzultáció kitöltésére kéri az embereket, hogy a legnagyobb egyetértésben hozhassák meg a fontos döntéseket. Orbán Viktor hétfőn közzétett Facebook-bejegyzésében kifejtette: ez a nemzeti konzultáció nem egyetlen kérdésről szól. Érinti a minimálbér emelésének kérdését, szól a családtámogatásokról, a befizetett adó visszatérítéséről, a hitelmoratóriumról, a migrációról és a gyermekek védelméről szóló törvényről is – sorolta. A kormányfő hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció a járvány utáni élet szinte összes fontos kérdését érinti. "Hallgassuk meg egymást! Kérem, töltsék ki a nemzeti konzultációt, hogy a legnagyobb egyetértésben hozhassuk meg a hazánk számára fontos döntéseket" – fogalmazott Orbán Viktor. Forrás: Tovább a cikkre »
Összeszámolni is nehéz, annyi kormányzati év van mögöttünk – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, kifejtve, hogy 1990-ben nem sikerült az országot megújító változást elérni, miután legyőzték a kommunistákat. A magyarok a régi rezsim képviselői elleni harcot nem tudták lezárni, a baloldal újraszervezte magát, és hosszú harc kezdődött. Más országokban új alkotmányt hoztak létre, amivel a múlt vesztett és a jövő nyert, de hazánkban ez nem így volt. Ezért 2010-ben a kétharmados győzelem után a miniszterelnök biztos volt benne, hogy le kell zárni ezt a küzdelmet. Ekkor megalkották Magyarország Alaptörvényét, és azóta a jövővel foglalkoznak. A kormányváltáskor egy válság közepén volt az ország – mondta a miniszterelnök, és kifejtette amint beütött a baj azok is a jobb oldalra szavaztak, akik nem kedvelik, mert ez az oldal tűnt alkalmasnak a bajok kezelésére. Orbán Viktor elmondta a válságkezelés terheit nem akarta a családokra hárítani mint a baloldal akik elvettek egy havi nyugdíjat és bért, és megemelték az adókat.
Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Közölte: a kérdőív nagy része elkészült, és várhatóan már péntek délután meg is indítják a konzultációt. Jelezte, arról a "Soros György-féle tervről" is meg fogják kérdezni az embereket, amely "adósrabszolgaságot eredményező", lejárat nélküli "örökkötvények" kibocsátásáról szól. A kérdéssort postán küldik el, a kormányfő pedig arra kért mindenkit, töltse ki és juttassa vissza. A koronavírus-járványról szólva a miniszterelnök az elmúlt tíz év egyik legjobb döntésének nevezte a rendkívüli jogrend bevezetését, mert járvány idején a gyorsaság a legfontosabb, és a rendkívüli jogrendben a kormány rendeletekkel módosíthat törvényt. Miután azonban a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, már nem szükséges a helyzet kezeléséhez rendkívüli jogrend, ezért a parlament döntése után a kormány nem hozhat többé rendeletet olyan ügyben, amelyben törvényt kell alkotni – mondta.
Van is egy remek sorrendem. Tehát azt mondták a nemzeti konzultáción, hogy először az iskolákat kell kinyitni, aztán az éttermeket, aztán a szállodákat és utána a jeggyel látogatható kulturális, sportrendezvényeket, mozikat, konditermeket – idézi a Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjúját. Azaz a kormányfő szerint azért van szükség az első intézkedések között az iskolák kinyitására is, mert a nemzeti konzultáció kérdőívét kitöltők többsége ezt mondta. Csakhogy – mint arra Hadházy Ákos független képviselő felhívta a figyelmet – a nemzeti konzultáció egyetlen kérdésében sem szerepelt az oktatás, vagy az iskolák kérdése. (Egyébként az általános iskolák és óvodák nem is voltak zárva a nemzeti konzultáció kezdetekor. ) Frissítés: A Kormányzati Tájékoztatási Központ az RTL Híradójának kérdésére, hogy miért hivatkozott a nemzeti konzultáció eredményére a kormányfő, a következőképpen válaszolt: "Az újraindítás természetes sorrendje, hogy először azt nyitjuk ki, ami a konzultáció indításakor eleve nyitva volt".
"Tegnap arra utasítottam az operatív törzset, hogy egy bevetési egységet hozzunk létre, amiben minden fajta szakember van a vegyvédelmistől az orvosig" – közölte. Ha bárhol ilyen eset merül fel, ez az egység megjelenik ott és lokalizálja a fertőzést – tette hozzá. A járványügyi készültség lényege, hogy az operatív törzs működése folytatódik, az országos tisztifőorvos megerősített jogköröket kap, a kórházak irányítási rendszere fennmarad. A kormányfő úgy vélte, az hogy nem jutottunk el a tömeges járvány szakaszába Magyarországon, három dolognak volt köszönhető: az időben meghozott döntéseknek, az összefogásnak, egymásra és önmagukra is vigyáztak az emberek, és hogy kiváló szakemberei vannak Magyarországnak az egészségügyben. Nemzeti konzultáció indul Arra is kitért, hogy a járvány csendesebb szakaszába érve nemzeti konzultációt indít a kormány a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról. Közölte: a kérdőív nagy része elkészült, és várhatóan már péntek délután meg is indítják a konzultációt.