A tervezetek asztali gépen vagy bármilyen okoseszközön, tableten, telefonon is jóváhagyhatók, szerkeszthetők. Aki egyetért a tervezet adataival és nem kell azt semmivel kiegészítenie, például azért, mert már megkapta a neki járó családi visszatérítést, annak nincs további teendője, május 20-án a tervezete szja-bevallássá válik.
A jelenlegi inflációs környezetben nagyon alacsony kockázat mellett nyújt kiemelkedő kamatot a Babakötvény: az infláció mértékéhez minden évben igazodó állampapír 8, 10 százalékos kamatot kínál idén, ráadásul a befizetéseink után évi maximum 12 ezer forint állami támogatást kap a gyermek. A Babakötvény adó-, járulék- és illetékmentes, a gyermek 18. születésnapjáig nem lehet a megtakarításhoz hozzáférni, ezt követően pedig a gyermek rendelkezhet az összegről. Szja-visszatérítés: ez a teendő, ha nem érkezett meg a pénz - nlc.hu. Nyugdíjcélú öngondoskodás Az szja-visszatérítés egy jelentős kezdő lépése lehet az időskori nyugdíjvagyon felépítésének. Az állam jelenleg három nyugdíjcélú megtakarítási formát támogat adó-visszatérítéssel. Önkéntes nyugdíjpénztárral (önyp), nyugdíj előtakarékossági számlával (nyesz) és nyugdíjbiztosítással rendszeresen takarékoskodva tovább gyarapíthatjuk az szja-visszatérítést, hiszen az éves befizetéseink után visszakaphatjuk a befizetett személyi jövedelemadónk 20 százalékát. NYESZ ÖNYP Nyugdíjbiztosítás Maximálisan igénybe vehető adójóváírás 100 000 Ft 150 000 Ft 130 000 Ft Maximális éves adójóváíráshoz szükséges havi befizetés 41 667 Ft 62 500 Ft 54 167 Ft Maximális éves adójóváíráshoz szükséges éves befizetés 500 000 Ft 750 000 Ft 650 000 Ft Az adó-visszatérítés éves mértéke legfeljebb 280 ezer forint lehet, ami több megtakarítással érhető el.
Az adóhatóság honlapján részletes kisokos található az szja-visszatérítésről, kezdve azzal, hogy mi alapján számolják ki, ki jogosult rá, illetve mi a teendő, ha valaki nem ért egyet a kiutalt szja-visszatérítés összegével vagy nem kapta meg a pénzt. Szakértők arra számítanak, hogy az szja-visszatérítés felpörgetheti a lakásfelújításokat, és az extra pénz miatt jelentősen bővülhet a kiskereskedelmi forgalom februárban.
üzemi tanács: munkaügyi kapcsolatokban a munkavállalók közösségét megillető részvételi jogokat gyakorló választott testület. – Munkaügyi kapcsolatokon a munkavállaló(k), a munkáltató(k), ill. képviseleti, érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint az állammal (kormányzati szervekkel) való intézményes kapcsolatainak rendszerét értjük. E kapcsolatok alapvető célja a szereplők közötti együttműködés és a munkabéke fenntartása, a konfliktusok megelőzése és a kialakult konfliktusok megoldása. A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét részvételi jogok illetik meg. – ~ot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. Az ~ot 3 évre választják, újonnan létrejött munkáltatónál 3 hónapon belül kell megválasztani. – Az ~ tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában a 100 főt nem haladja meg: 3; ha a 300 főt nem haladja meg: 5; ha az 500 főt nem haladja meg: 7; ha az 1000 főt nem haladja meg: 9; ha a 2000 főt nem haladja meg; 11; ha a 2000 főt meghaladja: 13.
Ehhez az kell, hogy azon a választásra jogosultak több mint fele részt vegyen. Érvénytelen választás esetén a választást 30-90 napon belül meg kell ismételni. A megismételt választás érvényességéhez már csak a választásra jogosultak több mint egyharmadának részvétele szükséges. Ha azonban ez a megismételt választás is érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani. A választás lebonyolítása komoly szervezést igényel, és sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatónak nem érdeke, hogy az érvénytelen legyen. Érdemes ezért a feleknek közösen együttműködnie azon, hogy a munkavállalók tisztában legyenek az üzemi tanács feladatával, szerepével, és minél nagyobb arányban részt vegyenek a szavazáson. A munkavédelmi törvény a fentiektől eltérő szabályokat tartalmaz a munkavédelmi képviselő választására. Eszerint munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Noha az üzemi tanácsok kialakulása és annak szerepe a magyar munka- és cégjogban nem új keletű jogintézmény, vállalatirányítási témakörben sok esetben merül fel kérdés az üzemi tanács működésével, szerepével összefüggésben. Jelen cikkünkben az üzemi tanácsokról szóló általános bevezetés után a gazdasági társaságok felügyelő bizottsága "körül" betöltött szerepüket vizsgáljuk. Az üzemi tanácsokról általában A munkahelyen megvalósuló munkavállalói részvétel az adott hely demokráciájának kifejeződési eszköze, így fontos, hogy az valamely formában érvényre juthasson. Maga az üzemi tanács egy munkavállalói érdekképviseleti intézmény, amelyen keresztül a munkavállalói részvétel is megvalósulhat. A jogintézmény célja tehát a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása, amelyeket különböző jogosultságokon keresztül gyakorolhat.
A kölcsönzött munkavállaló, megbízási és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyek pedig egyáltalán nem rendelkeznek semmilyen választójoggal. A szavazásról és az eredményről jegyzőkönyv készítése kötelező, amelyet a választási bizottság tagjai hitelesítenek. Amennyiben valakinek a jelölés, a választás lebonyolításának vagy a választás eredményének érvényességével kapcsolatosan kifogása van, öt napon belül van lehetősége bírósághoz fordulni. A jogorvoslati eljárást a munkaügyi bíróság nemperes eljárás keretében folytatja le, melynek keretében jogosult a választás eredményét megsemmisíteni, feltéve, hogy lényeges eljárási szabálysértést állapít meg. A költségekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a választással, valamint az üzemi megbízott, illetve üzemi tanács működésével kapcsolatban felmerült indokolt költségeket a munkáltató köteles viselni. Szeretne több hasznos információt kapni?
Szavazategyenlőség esetén, az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. 8. Mikor kell üzemi megbízottat választani, milyen szabályok vonatkoznak rá? Az Mt. korábbi szabályaihoz hasonlóan üzemi tanács választható minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén vagy részlegénél, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. Amennyiben a munkavállalók létszáma nem éri el az ötvenegy főt, a tizenöt főt azonban meghaladja, nem üzemi tanácsot, hanem egy fő üzemi megbízottat kell választani. Mivel az üzemi megbízottra az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, jogállása, hatásköre megegyezik az üzemi tanácséval, illetve az üzemi tanács tagjáéval, ugyanakkor nem köthet olyan üzemi megállapodást, amely a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket is szabályoz. 9. A központi üzemi tanács megváltoztathatja az üzemi tanács döntését? Ahogyan a korábbi szabályozásban, az új Munka Törvénykönyve alapján megválasztott központi üzemi tanács és az egyes üzemi tanácsok között sincs hierarchikus kapcsolat.
A belső kockázatértékeléshez készült mintadokumentum a Segédlet részét (mellékletét) képezi. Az MNB felhívja azonban a szolgáltatók figyelmét arra, hogy a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső eljárásrendet minden esetben a szolgáltatóra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, és alkalmazott eszköz alapján meghatározott belső kockázatok ismeretében, azokkal arányosan kell elkészíteni. A Pmt. és a 26/2020. ) MNB rendelet a szolgáltatókra bízza a magas és az alacsony kockázatú esetkörök meghatározását, valamint a kockázati szintekhez rendelt intézkedések előírását. A szolgáltatók meghatározzák a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítéséhez az alacsony és a magas kockázatokat jelentő tényezőket a Pmt. esetkörein túlmenően az NGM és MNB rendeletek rendelkezései, illetve a 7/2019. (IV. 1. ) MNB ajánlás vonatkozó részei, az NRA, valamint a belső kockázatértékelés alapján, továbbá rögzítik az ügyfelek, termékek, ügyletek, valamint az üzleti kapcsolatok azon körét, amelyek alacsony, átlagos, magas kockázati szintbe sorolhatók.
Az NRA igényléssel kapcsolatos részletes információk ezen hivatkozáson keresztül érhetők el. A kockázatértékeléssel kapcsolatban beérkezett szolgáltatói kérdéseket, illetve ezek vonatkozásában megfogalmazott felügyeleti és jogalkotói állásfoglalásokat a következő felületen publikáltuk: Jogértelmezési kérdések és válaszok / kockázatértékelés A hatályon kívül helyezett segédletek az alábbi linken keresztül érhetők el.