Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt. -t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett. 2020. július 22-én az Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós. Princz Gábor Princz Gábor (Moszkva, 1956. március 9. – Bécs, 2018. november 17. ) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója. 1997-ben büntetőeljárás indult ellene és hat munkatársa ellen, amelyben hibás üzletpolitikával és hűtlen kezeléssel vádolták őket, de ebben az ügyben 2006-ban felmentő ítélet született.
Az ügyészségen nem kívántak reagálni az indítványra, mivel azt a rendőrség még nem adta tovább a nyomozást felügyelő ügyésznek. Nevük mellőzését kérő forrásaink szerint a védelem a sajtónak játszik. Ahelyett, hogy valódi védekezést terjesztene elő, az időt próbálja húzni, azt remélve, hogy a július elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény alapján a két évnél hosszabb ideje tartó nyomozásokat meg kell szüntetni. Ha az ügyészség helyt ad a védelem indítványának, a rendőrség e határidő lejártáig nem lesz képes befejezni a nyomozást, és még az enyhébb megítélésű jogsértésért sem emelhet vádat az ügyészség Princz Gábor és társai ellen. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Szerdán kihallgatták például Járai Zsigmond MNB-elnököt, egykori pénzügyminisztert. Az öt éve tartó nyomozás finisében az új tanúknak feltett kérdésekből a védő arra következtetett, hogy Princz Gábort és társait esetleg a "gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése" vétségénél súlyosabb bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsíthatják. Névtelenséget kérő ügyészségi forrásaink e gyanút megerősítve már korábban elmondták: a tanúvallomások függvényében a gyanúsítás és a későbbi vád akár 35 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre is módosulhat. Nehéz-Posony úgy véli: ha a nyomozó hatóságok a bank gazdálkodásával és üzletpolitikájával összefüggésben a menedzsment vagy bárki más büntetőjogi felelősségét fel kívánják vetni, azt korrekten nem tehetik meg másképpen, mint hogy tételesen áttekintik a kérdéses időszakban megszületett közgyűlési, igazgatósági, menedzsmenti, állami és felügyeleti döntéseket. Tisztázni kell akkor, hogy ki, milyen mértékben járult hozzá döntéseivel a kialakult helyzethez, és mennyiben tehető felelőssé a történtekért.
A Postabank olyan marketing akcióban volt, hogy még a csapból is ők folytak. Murányi Gábor volt a jobbkeze majd a pénzintézet elnök helyettese, aki végül megszánt minket. Az ügynökség megkerülésével közvetlenül kaptunk néhány százezer forintos reklámot minden hónapban. Ismerve a piaci viszonyokat igyekeztem szerényen meghálálni a bőkezűségüket. A vezérigazgató úr saját konyhája mellett amely az irodája közelében egy pingpong asztal is állt. Egy délelőtt sikerült úgy bejutnom, hogy éppen játszottak, én pedig beszállhattam. Nem forgóztunk, hanem néhány szettet zavartunk le. Jó formában lehettem mert végül bejáratossá váltam a vezérigazgató szentélyébe is. Hangsúlyozom, nem kerültem a fizetési listájára. Szokása volt ugyanis, hogy néhány kiváltságosnak olyan alacsony kamatra adott kölcsönt, amelyet rögtön le is kötött magas hozamra. Csuda jó bolt volt ez. Ezzel a szoros emberfogással az akkori média minden fontos emberét sakkban tartotta. Aki csak számított a listáján volt, amelyet a bank bukása után a nyilvánosság elé tártak.
További képek Forrás: A Bányászati és Ipari Skanzen különleges kiállítóhely, amely több mint 20 állandó kiállítással várja a bányászati és ipari emlékek, a bányászkolóniák története (oktatástörténet, lakáskultúra, életmód, mesterségek) és a kortárs művészet iránt érdeklődőket. A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé. A szénbányászat emlékeinek megőrzésére, a bányászhagyományok életben tartására létrehozott kiállítóhely, 1988-as megnyitása óta folyamatosan bővülő, és tematikájában is gazdagodó kiállításokkal várja vendégeit. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy múzeumi körülmények között megismerkedhessenek azzal az összetett, nehéz munkával, amit a bányász nap, mint nap végzett a föld alatt.
Bányászati és Ipari Skanzen jegyárak – infók itt A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, szabadtéri gépbemutatóval, földalatti bányatérséggel és az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével idézi meg a szénbányászatot. A skanzen mára fontos helyszínévé vált a bányászhagyományok ápolásának, a kortárs művészeti táboroknak, fesztiváloknak és a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak. Bányászati és Ipari Skanzen jegyárak Hirdetés
A múzeumhoz tartozó, egyedülálló kiállítóhely a Bányászati és Ipari Skanzen, amely egy egykor működő bányaüzem területén került kialakításra. A skanzen a bányászati emlékek és életmód bemutatásának egyik legfontosabb helyszíne országos szinten is. Bővebben Tájékozódjon mindennapjainkról Múzeumi hírek, események Tekintse meg kiállításaikat Állandó kiállítások #állandó kiállítás METAMORFÓZIS A Tatabányai Múzeum széleskörű gyűjtőkörére, s ennek megfelelően kialakult gyűjtemény-együtteseire alapozva már korábban is a város és környékének időben és térben történő komplex bemutatására törekedett.... Részletek Többet mond minden szónál Galéria összes
Ár információ, Bányászati és Ipari Skanzen Felnőtt: 1 200 Ft; Gyermek/diák: 600 Ft; Forrás: A fenti információk a(z) Bányászati és Ipari Skanzen kapcsolattartója által rögzített információ, utoljára frissítve: 2021. 04. 07 Szállások a környéken
A hozzájuk kapcsolt új állandó kiállítások pedig még érthetőbbé teszik a látogatók számára az adott objektum szerepét. 2022. 01. 01 - 2022. 12. 31 Hétfő: - Kedd: Szerda: 10:00 - 18:00 Csütörtök: Péntek: Szombat: Vasárnap: Találatok száma: 19 Tatabányai Gyémánt Fürdő programok 2022 2022. 03. 31. - 04. 03. A tatabányai Gyémánt Fürdő egész évben páratlan kikapcsolódást nyújt a vizes élmények kedvelőinek. Szülő és gyerek itt igazán együtt csobbanhat! Gyermekmedence, pancsoló, csúszdák, játszóház várja a legkisebbeket és szüleiket télen is. A nagyobbak számára az élménymedencéken, jakuzzin kívül a kiúszós... Bővebben Húsvétoló Felsőgallán 2022 Tatabánya 2022. április 12. Szeretettel várják a gyermekeket Tatabányán a Széchenyi István Művelődési Házba húsvéti programra 2022. április 12-én. A piros tojás legendája - élőszereplős mesejáték a Hahota Gyermekszínház előadásában. A történetből kiderül, hogyan űzi el a Jégsárkányt a nyuszi és Dani, hogy újra tavasz lehessen. Éless Szín előadások 2022.
A hely Megközelítés A környéken A 20. századi Tatabánya (és környéke) életében a szénbányászat meghatározó szerepet játszott. Az egykori bányaüzemben kialakított múzeum ennek a korszaknak állít emléket, miközben a bányászhagyományok ápolására is törekszik, élőbbé téve a skanzent. Tatabánya és a környékbeli települések életét kis híján egy évszázadon keresztül a szénbányászat határozta meg: a város megszületését ennek az iparágnak köszönheti. A tatabányai medencében 1896-ben kezdte meg a kitermelést a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., és volt olyan időszak, amikor a hazánk teljes széntermelésének kétharmadát Tatabánya adta. Ehhez persze gyakorlatilag egy új városnak kellett felépülnie, amit segített a bányavállalat is, hiszen elemi érdeke volt, hogy idecsábítsa a munkásokat, akik jöttek is mind az Osztrák-Magyar Monarchia területéről, mind pedig Lajtán túli területekről, Galíciából, vagy Csehországból. Az egykori XV-ös akna ennek a világnak állít emléket, és egyben igyekszik ápolni a bányászhagyományokat is a múzeum.