A kormányzati narratívát az MKI-ban a jelek szerint nem szerencsés kritizálni. 2021. 17:37 Már nem dolgoznak a régészek a Magyarságkutatónál, miután kritizálták a pozsonyi csata filmjét A két történész-régész a Mandinerre írt cikket az animációs filmről, amelyben jelezték szakmai fenntartásaikat. 2020. december. 29. 07:05 12 részes sorozat követi a pozsonyi csatáról készült filmet A projektet ugyanaz az animációs cég viszi, amelyik a csatáról szóló filmet is készítette. 2020. 21. 14:30 Tóta W. Árpád Tóta W. : Hazugságkutató Intézet A Magyarságkutató Intézet kábé egymilliárdból nettó hazudik, leírhatatlan gagyi minőségben. Ezzel valóban megmutatja, mi a magyar most. 2020. 20:13 Élet+Stílus Fankadelivel és Tóth Gabival támad a Magyarságkutató Intézet filmjének dala A pozsonyi csatára emlékező animációs film nemcsak dalválasztásával hívja fel magára a figyelmet, hanem a például a képen látható animáció minőségével is.
Ennyi, a többit bízzuk a képzeletre, a Magyarságkutató Intézet munkatársainak és a saját korábbi ötletéből dolgozó Baltavári Tamás rendezőnek igencsak élénk volt a fantáziája, és miután hosszan értekeznek arról, hogy a magyar harcmodor a hátrahajló íj használatából állt, és sosem bocsátkoztunk közelharcba, nagy, látványos nehézlovassági rohammal döntik el a csatát. A látványost persze tegyük idézőjelbe, a számítógépes animáció ugyanis a pár évvel korábbi stratégiai számítógépes játékok szintjén áll, a figurák végtagjainak mozgása kínosan kezdetleges, az arcok kifejezéstelenek, a jeleneteknek nincs mélysége, a csatában egymásba olvadnak a harcosok, árnyalásra, finomításra meg nem volt idő és/vagy pénz. Vagy figyelem: az itt elejtett csodaszarvas, vagy mi egy észak-amerikai wapiti. A pozsonyi csata olyan, mint egy agymosás. Végig szól a sámánzene, miközben folyamatosan olyan hangzatos, de lényegében értelmetlen mondatokat sütnek el, hogy "a messzi múltból és sok ezer mérföldről érkezőket a végzet kísérte a Duna partjára", vagy hogy "az itt élő népek bizonyára örültek a magas tudással érkező magyaroknak", és szó esik "Attila turulnemzetségéről" is.
Valójában több egymást követő ütközetről van szó, melyeket úgy vállaltak őseink, hogy a győzelemre szinte semmi esély nem volt. A többszörös túlerő és a körülmények azzal fenyegettek, hogy a magyar nemzet eltűnik a történelemből. Mégis diadalt arattak. Ez az a tény, ami miatt ezt a sorsfordulót minden magyar embernek ismernie kellene, és persze az is fontos, hogy érzelmi hatásai is vannak, amelyek erősítik a nemzeti identitást – mondta a a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor. Pozsonyi csata from MKI on Vimeo. A tudományos intézmény ezért a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Műhellyel együttműködve animációs filmet készített a pozsonyi csatáról. Az ország egyik legjobb szinkronhangja, Rékasi Károly narrációjával készült mozit Baltavári Tamás írta és rendezte, a zenét Bársony Bálint és Elek Norbert szerezte. A dalszöveget Fankadeli írta és énekli Tóth Gabi énekesnővel együtt átütő erővel, a Magyar Rhapsody Projekt közreműködésével. A filmet december 21-én 21 órakor sugározza a közmédia M5 kulturális csatornája.
A modern és ősi magyar hangszereken megszólaló filmzenét Elek Norbert zongoraművész, négy Oscar-díjas film zenéjének hangszerelője és Bársony Bálint Artisjus és Fonogram-díjas szaxofonművész jegyzi a Magyar Rhapsody Projekt közreműködésével. Fankadeli írta és énekli Tóth Gabi énekesnővel a film Egy az Isten című főcímdalát, amely hétfőtől a Petőfi Rádión is hallható lesz. Horváth-Lugossy Gábor elárulta azt is, hogy A pozsonyi csata nem az utolsó filmes vállalkozás, amelyben a Magyarságkutató Intézet részt vesz. A honfoglalás kora címmel 12 részes ismeretterjesztő animációs játékfilmsorozat készül, amelyet feltehetően már jövőre képernyőn láthat a magyar közönség.
Ami aggasztóbb, és eddig nem volt rájuk jellemző, az a tudománytalan hozzáállás. Túl sok feltételezést, jól hangzó túlzást, nem kellően alátámasztott állítást tartalmaz. Saját bevallásuk szerint direkt aggattak a magyarokra szkíta és hun öltözetet, eszközöket. Innentől kezdve nem tekinthető tudományosan megalapozott ismeretterjesztő filmnek. Az lett volna a felelős eljárás, hogy az elején kiíírják nagy betűkkel: SZERINTÜNK ÍGY TÖRTÉNT. Hogy a Magyarságkutató Intézet adta hozzá a nevét és szakértelmét, úgy tűnhet, mintha a látottak valamiféle sziklaszilárd tudáson alapulnának. Mivel jó ideje követem a tevékenységüket, és szeretem a munkáikat, csak remélni tudom, hogy a jövőben megmaradnak a biztos tényeknél. Szerintem az is elég izgalmas, nem kell semmit hozzákölteni. Összes hozzászólás
De még ezt is el lehetne fogadni, ha a tartalom rendben lenne, ugyanis én hiszek a "ronda és finom" elvében, azaz ha egy kicsit amatőr a kivitelezés, de jó a történet, szerethető karakterek vannak egy rajfilmben, akkor elfogadható. Sajnos a tartalommal kapcsolatban rengeteg történész kifejtette az álláspontját, hogy tele van anakronizmusokkal, olyan dolgokkal, amiket semmilyen forrás vagy régészeti lelet nem támaszt alá. Természetesen ezt is megmagyarázták, hogy mindez direkt volt, ez szimbolikus… Érdekes, hogy még házon belül sem aratott osztatlan sikert a film, mivel a Magyarságkutató Intézet két történésze is elég éles kritikát fogalmazott meg az alkotásról. Kiderül, hogy a csatáról kevés forrás áll rendelkezésre. De ez még nem jogosítja fel az alkotókat arra, hogy hatalmas csúsztatásokat illetve fantáziadús kiegészítéseket tényként állítsanak be. Nem az a baj, hogy a film bemutat egy olyan elméletet, ami a készítőknek szimpatikus, hanem az, hogy mindezt kész tényként közlik. A filmben a szkíta-hun-szarmata-magyar rokonság mellett döntenek, és úgy állítják be, mintha az 500 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében élő népek és a magyarok ugyanazok, mivel a honfoglalást visszatérésként emlegetik.
Az ún. kurzusfilmek esetében az éppen uralkodó politikai eszme hirdeti ki aktuális ideológiai üzenetét, és ilyenkor a minőség vagy éppen az igazság csak másodlagos. Itt még az sem. Mindegy, hogy melyik oldal rendeli meg és készíti el őket, milyen ideológia áll mögöttük, a kurzusfilmek művészetileg sosem tudtak semmi érdemlegeset kimondani. A Honfoglalás (1996) kezdetleges és csapnivaló volt, az irdatlan sok pénzből készült A Hídember (2002) semmi másról nem szólt, csak a díszletekről és Eperjes Károly egójáról, de a szintén nem olcsó Sorstalanság (2005) sem volt képes semmi maradandót felmutatni – de legalább igazi filmesek csinálták őket. Most valamiért a Magyarságkutató Intézet érezte úgy, hogy nekik MUSZÁJ nagyszabású történelemfilmet készíteniük, abba belepakolva mindent, amit ők a magyarság eredetéről és küzdelmeiről gondolnak – és most hangsúlyozzuk, azt, amit ŐK gondolnak, és nem azt, amit ténynek tekinthetünk. És ehhez még kerek évforduló sem kellett! És itt szögezzük le gyorsan, hogy a magyar őstörténet sok szempontból feltevések sorozata, adott esetben a meglévő tárgyi és nyelvi bizonyítékok eredete és értelmezése is kérdéses, rendszerint a velük dolgozó történész világnézetén múlik, mit kezd velük.
A szankciók miatt megroppant orosz gazdaságnak szüksége van arra, hogy a szállítások fennmaradjanak és Európa fizessen (a banki szankciók az energiaszektort nem érintették). Ugyanakkor a mostani párizsi EU-csúcs fontos témája lesz, hogyan szakadjon le az eddig Moszkvával naivan üzletelő közösség az orosz energiahordozókról. Az egyre inkább eldurvuló orosz háborús agresszió miatt Brüsszelben is felmerült az orosz gázimport tilalma. Ezt a fűtési szezont az EU biztosan kihúzná, Magyarországon sem lenne gond rövid távon a gáztárolók töltöttségi szintje 54 százalékos, ez magasnak számít. Ez vagy az kérdések 5. Ugyanakkor az orosz gázimport leállítását több tagállam sem támogatta (Németország volt az egyik Magyarország mellett), az ezzel kapcsolat hírek miatt már eleve emelkedtek az energiahordozók jegyzései, a kőolaj és a gáz ára is rekordokat dönt a világpiacon, ami az orosz energiaszektornak kevésbé kitett európai országoknak is fájdalmas. Ráadásul az európai energiafordulat időbe fog telni, valamilyen kénszerű viszonyt fenn kell tartani Moszkvával a háború ellenére is.
Egyke vagyok. Nagyon sokszor elgondolkoztam már ezen, és arra jutottam, hogy egyet. Azért mert a mi családunkban csak olyanok vannak ahol ketten vannak testvérek, és látom azt, hogy nagyon-nagyon sok erőfeszítésbe kerül a szülőktől, hogy egyik gyerek se érezze magát háttérben, hogy mind a kettőt egyformán szeressék stb. Így én azt mondom egyet szeretnék, és neki mindent megadni, ahogyan az én szüleim is megadtak nekem mindent, és nem csak tárgyi, vagy anyagi dolgokra gondolok, hanem azokra a dolgokra is amikben biztosították nekem a mindennapok nyugalmait, a szeretetet, a biztonságot, a törődést. Hatalmas szerencsém volt, mert vannak unokatesóim, és velük teljesen olyan a kapcsolatom mintha testvérek lennénk, így az életemnek az a része is teljes, hogy mit érezhet egy testvére a testvére iránt. Tehát egy. Ez vagy az kérdések 2. ereted az állatokat? Igen, kivéve a kígyót, békát, bogarakat. 4 macskám van, és 3 kutyám, a 4 macska bent él velünk a házban, természetesen kijárnak az udvarra is, de idejük részét a házban töltik, és nem tudom elképzelni nélkülük a mindennapokat.
NEKIK az amcsiknak biztonságban kell lenniük 1-9: - Az USA így lekapcsolja a németeket az orosz gázról és a saját környezetszennyezőbb palagázát erőszakolja európára, ami 5* drágább!! 1-10: -Az orosz füzetecskében amit a katonák kapnak benne van, hogy Oroszország az egyetlen gátja a sátáni egyvilágrendnek. Én vallásos, keresztény vagyok és számomra fontos, hogy ne a sátánisták uralják a világot. És az amcsi politikai, pénzügyi ELIT sátánista szertartásokra jár. Áldozatot mutatnak be Molch szobrának és esedeznek tanácsáért. Nekem egy ilyen gonosz, sátánista népség ne akarjon a világ uralkodója lenni A kérdező szavazást indított: 49 szavazat 1/33 anonim válasza: márc. 14. 15:06 Hasznos számodra ez a válasz? 2/33 anonim válasza: 49% 1-0: Az oroszok támadták meg Ukrajnát. 2-0: Az oroszok komcsi nosztalgiáznak, míg ukrajna fehér nemzetállamot épít. Két fontos kérdés, miután célkeresztbe került az orosz energiaszektor | Forbes.hu. 3-0: A környező országokban a (szélső)jobboldaliak Ukrajnát támogatják, mi velük kéne, hogy legyünk. 4-0: Az orosz vezetésről egyérteműen kiderült, hogy nem működik valami jól.