Császártöltés - Vörös mocsár tanösvény Hossza: 2500 m Bejárható: egész évben, gyalogosan Megközelítés: a tanösvény az egykori Császártöltés-kiscsalai Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68 km-énél. (GPS: 46°27' 3132" 19° 11'3227") A tanösvényen 6 db magyar nyelvű tájékoztató tábla található. Látogatásra ajánlott időszak: egész évben Ajánlott felszerelés: vízálló lábbeli, távcső, szúnyogriasztó A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes is lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon, vagy szakvezetővel ajánlott látogatni. Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori ős-Duna mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeg gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakban parti fecskék és gyurgyalagok költenek. A környékben az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas keze munkája nyomán szőlő-és borkultúra honosodott meg.
Császártöltés Kiscsala (volt Csala Csárda) Vörös Mocsár Tanösvény Hajósi pincék Császártöltés Csalai erdők 7:00-9:00 óra 1000 Ft 30, 3 km 168 m 8 óra 48, 8 C31/7 32, 8 7:00-10:00 óra 700 Ft 21, 5 km 131 m 6 óra 34, 9 D22/5, 5 23, 5 7:00-11:00 óra 500 Ft 12, 6 km 64 m 4 óra 20, 2 E13/4 13, 6 Minden távhoz: Rajt-célhely A cél 18:00-kor zár! A rajtban igazoló füzetet adunk, részletes térképpel és leírással. Nevezési díj kedvezmény TTT, MTSZ, MSTSZ tagoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak valamint Magyar Turista kártyával rendelkezőknek 100 Ft/fő minden távnál. Engedmények kizárólag a helyszínen, érvényes igazolvány felmutatásával vehetők igénybe és csak egy jogcímen. KÖFITT TSE tagoknak, illetve 14 éven aluliaknak a túra ingyenes! Császártöltés - Vörös mocsár tanösvény a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján. Letöltések száma: 1971. Módosítva: 2016. 03. 07
Történeti áttekintés Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A valamikor vízjárta területek helyén ma szántóföldek vannak. Az ártéri gazdálkodást felváltotta az intenzív szántóföldi növénytermesztés. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár. A mocsár holocén kori Duna-mederben jött létre. A folyóág a természetes lefűződés után megindult a meder feltöltődése, elmocsarasodása. A part mentén sás és nád, beljebb hínárok tenyésznek. A terjeszkedő növényzet lassan összezsugorítja a nyílt vízfelületet, idővel az egész víztükör eltűnik. A feltöltődés során a tómederben felhalmozódó elhalt növényi maradványok tőzeggé alakulnak. E lassú folyamat eredményeként a mederben néhol több méter vastag tőzegtelepek képződtek.
Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár. A Vörös mocsár (és a Kalocsai Sárköz) területén a jégkorszak elejétől jelentek meg az Ős-Duna folyóágai. A Kalocsa-mohácsi süllyedék újholocén kori erőteljes tektonikus mélyülése nyomán már végérvényesen dunai ártérré vált a terület. A lassú fejlődésű Duna-ágakban tömött, iszapos-agyagos üledékek rakódtak le. A jégkorszak után a lefűződött Vörös-mocsári folyóágakban gyorsuló feltöltődés indult meg. Ennek során a víz tükrét ellepte a növényzet, összezsugorította a vízfelületet, majd idővel az egész víztükör eltűnt. A hatalmas tömegű elhalt növényi maradvány felhalmozódott, lassan tőzeggé alakult. A tőzeg kitermelése már a 20. század elején megkezdődött, de csak az 1950-es évektől vált ipari méretűvé. Az ország legnagyobb tőzegbányája működött itt. A Vörös mocsár 930 hektár területű része 1990 óta természetvédelmi terület. A tőzegbányászat megszűnésével a természet vette uralma alá a területet.
Túra hossza: 61 + 58 + 60 (175) km Nehézsége: könnyű Terep: Síkvidék, aszfaltozott gátkoronák és kisforgalmú országutak a Duna mentén Össz szintemelkedés: 453m Tájegység: Sárköz, Mohácsi-sziget A túra a legdélebbi magyar Duna-szakaszt mutatja be, körüljárja a Gemenci erdőt és a Bédát, mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A pezsgő életű Baját leszámítva álmos helységeket és néptelen természeti területeket érint. Egy rövid, kikerülhető szakaszt (Dunafalva-Újmohács) kivéve végig jó minőségű aszfaltút, teljesen vízszintes, nagyon könnyű. Keskenykerekű bringával is járható. Kevés a frissítési lehetőség (büfé, vendéglő), elemózsiát és kulacsot kell vinni, vizet kérni gátőrházaknál is lehet. Esőruha ajánlatos, mert nincsenek betérők! Kevés az árnyék, napvédelemről gondoskodni kell. A táj gyönyörű, egyik oldalt az ártéri erdő, másikon a megművelt táj, sok a kócsag, gém, hattyú, vadkacsa és egyéb vízimadár. Egy nap alatt teljesíthető, de három napra felosztva írjuk le. Indulás Bajáról, a Sugovica partjáról (több szálláslehetőség, éttermek, bajai halászlével!
tölgy, hárs, szil), azaz egy vegyes lombozatú tajgaerdő alakult ki. A morotvatavak parti zónájában, elzárt öbleiben lebegő barnamohás lápok fejlődtek ki. A barnamohás lápi környezetben megindult a tőzegképződés is. Ekkoriban a Vörös-mocsár üledékgyűjtőjének térségében már emberi közösségek is megtelepedtek tartósabban, a Kr. e. 7. évezred végén, 6. évezred kezdetén (Körös-kultúra). A holocén (jelenkor) későbbi szakaszában a korábban már említett barnamohaláp kipusztult a területről, s megkezdődött a nádtőzeg felhalmozódása, azaz egy nádasokkal szegélyezett sekély tó kialakulása. A fúrási rétegsorokban a nádtőzegben iszapos kis rétegecskék (laminák) jelentkeztek. Ekkor a területen a rézkor népessége élt, amely már jelentős környezet átalakítást végzett a mocsaras területen. Ez a bronzkor kezdetére egy zsombéksással és náddal tagolt sekély tóvá alakult át, amelyben zsombék- és nádtőzeg kialakulása kezdődött meg. A népvándorlás korára ezt nád- és fűztőzeg váltotta fel, a középkorra pedig fekete lápföld és iszapos tavi üledékek lerakódása vált jellemzővé.
Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori ős-Duna mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeg gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakban parti fecskék és gyurgyalagok költenek. A környékben az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas keze munkája nyomán szőlő-és borkultúra honosodott meg. A különleges zamatú borokat a löszfalba vájt pincékben érlelik. Császártöltés belterületén több mint 1000, a közeli hajósi pincefaluban önálló településformaként 1100, Nemesnádudvaron 700 pince sorakozik. A tájvédelmi körzetet érinti az Alföldi Kéktúra (Császártöltés belterületén) és a kék négyzet jelzésű túraút is. A Vörös-mocsár kialakulása A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé.
Tájékoztatjuk Közönségünket, hogy az EMMI legfrissebb, szeptember 4-én megküldött állásfoglalása alapján a színházi előadások látogatásához védettségi igazolvány nem szükséges! A Vígszínház tegnapi közleményével annak a jogkövető tájékoztatási kötelezettségnek tett eleget, mely a fenntartóktól kapott állásfoglalás miatt vált szükségessé. Védettségi igazolvány nélkül lehet színházba jönni - Kecskeméti színház - Színházak - Theater Online. Az EMMI-től kapott alábbi sajtóközlemény tisztázza a helyzetet és legnagyobb örömünkre továbbra is minden nézőt fogadhatunk a Vígszínház előadásaira! SAJTÓKÖZLEMÉNY Kulturális események látogatottságának pontosító tájékoztatása A kulturális terület védettségi szabályozását a 484/2020 Kormányrendelet tartalmazza, amely részletesen leírja a védettségi igazolvánnyal látogatható rendezvények köret. Minden kulturális esemény, zenés-táncos rendezvény, falunap, egyéb rendezvény, sportrendezvény stb. rendezvénynek minősül, ezért csak védettséggel rendelkező személyeknek és a felügyeletük alatt álló 18 éven aluliaknak látogatható. A jelenlegi szabályozás azonban, amennyiben a kulturális eseményt az e művészet céljára rendelt helyszínen tartják meg, előre megváltott jeggyel ülőhelyre szól, valamint a néző az előadás időtartama alatt az ülőhelyén tartózkodik, az adott kulturális eseményt kiveszi a rendezvény fogalma alól.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szeptember 2-i jogszabálytisztázó tájékoztatása és a Főpolgármesteri Hivatal állásfoglalása alapján a színházlátogatás védettségi igazolványhoz kötött. A nézőtéren maszk használata jelenleg nem kötelező. A színházak kérik, hogy az aktuális előírásokról tájékozódjanak Önök is, mert az előadások a hatályos járványügyi intézkedések szerint látogathatók. A kormány nyáron könnyítette a szabályozást, a kormányközeli Magyar Teátrum Társaság július elején üdvözölte is a lépést. Úgy tudjuk viszont, hogy Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára szeptember 2-án úgy beszélt a védettségi igazolvány szükségességéről a színházak igazgatóinak, mint amire eddig is szükség lett volna. Így lehet most színházba járni a vírus miatt - Blikk. A Vígszínház közleményében azt írta, hogy aki nem tudja igazolni a védettségét, a jegyeit az előadás előtt 5 nappal vissza tudja váltani vagy ajándékutalványra tudja cserélni. A szeptember 4-i és 5-i előadások belépőinek árát igény esetén előadáskezdésig visszafizetik jegypénztárakban.
Bár néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy ők bizony védettségi igazolvány felmutatásához kötik a színházlátogatást, az Örkény Színház most új közleményben jelzi, hogy mégsem tesz ilyet. Kiderült ugyanis, hogy nem tehet. Mácsai Pál igazgató a színház közleményében így fogalmaz: Nézőink egészségének lehetséges legjobb védelme érdekében úgy döntöttünk, hogy előadásainkat csak védettségi igazolvánnyal lehet látogatni. Álláspontunkat járványügyi szakemberekkel történt egyeztetés alapján alakítottuk ki. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke tájékoztatást tett közzé, hogy tervezett gyakorlatunk adatkezelési szempontból nem lenne jogszerű, azzal együtt sem, hogy mi mindössze az igazolvány bemutatását kértük, ahogy teszik azt az 500 főt meghaladó szabadtéri rendezvényeken, ahol ugyanez az igazolvány éppen, hogy kötelező. E tájékoztatás értelmében mindaddig, amíg jogszabály másként nem rendelkezik, nem kérünk védettségi igazolványt. Ezzel együtt a színház hangsúlyozza, hogy minthogy az Örkény kicsi és zárt tér, így, bár az sem kötelező, de a maszkviselést továbbra is ajánlják.