Ezeknek egy része itt megszűnt, és elszaporodtak a tóban az algák. 9 / 32 Sajnos a tavak vízminősége nem mindig tökéletes, ami egyebek mellett az algásodásnak köszönhető Fotó: Csanádi Márton A tanösvényt létrehozó Tavirózsa Egyesület rendszeresen monitorozza a tavak vízminőségét, és több-kevesebb sikerrel próbál lépéseket tenni javításának érdekében. A munkásságukat itt követheted nyomon. Egy mára eltűnt középkori településről, Ivacsról kapta a nevét a gát mögött húzódó második tó, ahol fürödni nem lehet, elsősorban a horgászok körében közkedvelt. Mai formáját 87-88-ban nyerte el kotrást és duzzasztást követően. Hajdanán sokkal vadregényesebb volt, most nádasok és házak övezik. Hangulatos lehet itt élni, vagy legalábbis eltölteni egy hétvégét a víz közvetlen közelében. Tóvidék a város szívében: a veresegyházi tavak | CsodalatosMagyarorszag.hu. Látunk is idősebb urakat horgászfelszereléssel "leugrani" a tóhoz, ami mindössze néhány lépésnyire húzódik a házuktól. 10 / 32 Az Ivacsi-tó a horgászok kedvelt helye, partján halas éttermet találunk Fotó: Csanádi Márton Sajnálatos módon azonban a védett halak, például a kis számban jelen lévő vágó és a réti csík mellől régen kipusztult a lápi póc, és számos idegenhonos fajnak adnak otthont a tavak, a már említett amurok mellett többek között rengeteg törpeharcsának, de pettyes busa és afrikai harcsa is él itt.
Fáy András, a "nemzet napszámosa" 1810–1818-ig alszolgabíróként Veresegyházon lakott, számos művét írta itt. Szemere Pál és Kölcsey Ferenc 1814 nyarán meglátogatták Fáyt veresegyházi otthonában. A településen 1911. szeptember 2-án 12 vonatpár közlekedésével megindult a villamos vontatású vasút Budapest–Veresegyház–Vác között, Veresegyház–Szada–Gödöllő kitérővel. Ez volt az ország – és a Magyar Szent Korona országainak is – első villamos vasútja. A II. Veresegyház malom tó to usd. világháború időszakában munkaszolgálatosként itt dolgozott Radnóti Miklós, Vas István, és Szép Ernő. A településen vészelte át a front elvonulását később Simándi József (akkor Schulder József) a feleségével együtt. Látnivalók Veresegyház városában Római katolikus templom A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom Migazzi váci püspök kezdeményezésére 1777-ben épült copf stílusban, egyhajós homlokzati tornyos formában. Főoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. Márványutánzatú oltárképe és értékes szószéke XVIII. századi munka.
A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Munkájuk: az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése. A felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. (A szentelést az alapító nem érhette meg. ) Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék. A jáki templom előtt temetési jelenet látható. Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést, amely bizonyára túlzás. Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. Jaki templom stihl usa dealers. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter. Ettől kezdve az Erdődy grófi család a kegyúr. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613). 1532-ben, a kőszegi ostromkor, a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.
Képgaléria a műemlé cikkében: Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Három déli pillért és a főhajófal nagyobb részét újjá kellett építeni. Ez a hatalmas munka Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik (1643-1666). A templom déli kertjébe vezető ún. Folnay-kapu is ekkor épült. Vaskapuját Pölöskei József készítette 1970-ben. A 18. század végé Erdődy Gábor gróf, apát, aki később egri püspök lett, a tornyokat restauráltatta (1733-35). Az 1756-os egyházlátogatási jegyzőkönyv () gazdagon tagolt hagymasisakról ír; valamint azt is megemlíti, hogy a főhajó cserép-, a mellékhajó fazsindelyes. 1780-ban Szily János Szombathely első püspöke, egyházlátogatásának alkalmával a főhajó tetőzetét és a tornyokat igen elhanyagolt állapotban találta. 1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság sürgeti, hogy a templomot művészettörténeti szempontok szerint kell helyreállítani. Ettől kezdve a templom felújítása nem csak egyházi, hanem nemzeti ügy lett. Jáki templom | EuroAstra Internet magazin. 1892-ben a Műemlékek Országos Bizottsága Mőller Istvánt bízta meg a munkálatok irányításával. 1896-1904-ig tartott a templom történetében a második legjelentősebb helyreállítási munka (Magyarország ezeréves fennállásának emlékére).