Megjelenés időpontja 2022. 03. 29 - 10:10 Szerdán egyetlen alkalommal láthatja a filmet a közönség az Agria Moziban, Herendi Gábor pedig közönségtalálkozót tart. 20 éve, a Valami Amerika óta várunk erre – mondta az Agria Film Kft. ügyvezetője a vetítéssel kapcsolatban. berényi Tamás arról adott hírt, hogy a Bünös város lesz látható az Agria Moziban egy alkalommal, március 30-án, szerdán 19:30-tól. A filmvetítést követően közönségtalálkozót tartanak, a vendég Herendi Gábor (Kincsem, Toxikoma, Valami Amerika) rendező. Az alkotás honlapján azt olvashatjuk: a film, amely kultikussá vált, anélkül, hogy valaha is be lett volna mutatva. Egy művész film, amelynek mindössze egy jelenete került napvilágra és amelynek sorai – Ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város – szállóigévé váltak. Most bemutatjuk az egész filmet teljes hosszában (28 perc). A Bűnös város főszereplője egy vidéki potentát (Thuróczy, még a szokásosnál is jobban meggyűrve), aki kitalálja, hogy a falujában nemzeti kolbásztöltő fesztivált fog létrehozni, mert ezzel mindenféle EU-s támogatást lehet lenyúlni.
Kétségkívül jól mutatnak a képernyőn a korabeli zenés-táncos szórakozóhelyek féktelen bulijelenetei, a munkástüntetések vagy épp a digitálisan rekonstruált Alexanderplatz, s az alkotók valóban markáns hangulatot teremtenek kávéházi terekben, és olyan emblematikus helyszínekre vezetik el a nézőt, mint egy korabeli expresszionista film forgatási helyszíne. A látvány, a hangulat, az izgalmas történelmi-politikai háttér, a rejtélyessé tett bűnügyek és a "bűnös város" elegye az első évadban ugyancsak bódító hatású volt, de ahogy a történet haladt előre, úgy lett egyre szerteágazóbb, egyszersmind kuszább. A harmadik évadra már teljessé vált a káosz: míg a második évad végének hatásos befejezésekor úgy tűnt, lezártak bizonyos történetszálakat, a harmadikban mégis újra felvették az összest, teljesen lényegtelennek tűnő szereplők kaptak indokolatlanul nagy szerepet, mintha a készítők nem tudták volna elengedni senkinek a kezét, miközben a vezérmotívum, tudniillik, a nyomozás lassacskán másodlagossá vált.
A bűnügyi történetek még ma is attól izgalmasak leginkább, ha a néző a szereplőkkel együtt tud nyomozni, velük együtt jut el lépésről lépésre a megfejtésig, vagy legalábbis követni tudja az események logikáját, és hogy mi miért történik, ki kivel van. A Babylon Berlin harmadik évadában mindez lehetetlenné válik – véletlenszerű események követik egymást, követhetetlen a nyomozási folyamat, s a hősök mintha nem is nagyon próbálnák megoldani a rejtélyes gyilkosságokat. Nyomozás címen vesznek részt például egy bizarr okkultista szeánszon, ami persze nagyon jól mutat, csak épp nem viszi előre a cselekményt, és a későbbiekben sem derül ki, hogy miért volt rá szükség, hacsak nem folklórbetétként. A harmadik évad nyitójelenetében előrevetített tőzsdekrach visszatérése az évadzáróban hatásos és látványos, de szintén semmi köze magához a történethez. Az ember egy idő után feladja, s már meg sem próbálja megérteni, hogy mi is zajlik előtte. A bűnügy hirtelen megoldódik, de több kérdés is megválaszolatlanul marad, köztük olyanok, amelyek gyakorlatilag az első évad nyitójelenete óta kínozzák a nézőket, és azóta is csak egyre "rejtélyesebbé" váltak, vagy inkább csak zavaróvá és idegesítővé.
A Babylon Berlin ennek ellenére is rabul ejti a nézőt, hiszen a hangulatfestő erő a televízió-képernyőn is a legnagyobb úr. Elérhető az HBO-n
Értékelés: 1 szavazatból Pompeji nem egyszerűen város, hanem legenda. Ez a dokumentumfilm feltárja a titkokkal övezett város rejtélyeit, melyek a történelem során erőteljesen befolyásolták az egyetemes kultúra és művészet fejlődését a neoklasszicizmustól a kortárs művészetekig; a városba látogató, azt megtapasztaló vagy azt éppen fantáziával újrateremtő, jelentős képzőművészek rajzaitól és festményeitől az irodalmárok műveiig: az ifjabb Pliniustól Picassóig, Emily Dickinsontól Jean Cocteau-ig. A film nemcsak a vulkánkitöréssel foglalkozik, amelynek következtében Pompeji eltűnt az idő, a történelem süllyesztőjében. Érdeklődésének homlokterében az eleven ókori város áll: hogyan élhették római polgárai a mindennapjaikat, mivel tölthették szabadidejüket, hogyan élvezhették az életet, élhették át érzelmeiket, gyakorolhatták vallásukat, fogadhatták sorsukat. Bemutató dátuma: 2021. október 21. Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd. Stáblista:
A 13 aradi vértanúért 13 tragédia Ferenc József életében A kivégzettek 1849. október 6-án Ferenc József osztrák császár parancsára kivégezték Aradon Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly tábornokot valamint Lázár Vilmos ezredest. A néphiedelem szerint a császárt életében 13 nagy tragédia fogja érni a kivégzett vértanúk miatt, s ezt (később) nevesítették is. Nézzük melyek voltak ezek! 1. Habsburg–Lotaringiai Zsófia Friderika Dorottya Anasztázia Amália Erzsébet Franciska Stefánia Karolina Mária Jozefa főhercegnő halála – betegség, tífusz (? ) miatt (1855. március 5. – 1857. május 27. ) – 2 éves volt 2. Habsburg–Tescheni Matild Mária Adelgunda Alexandra Mathilde Marie Adelgunde Alexandra von Österreich–Teschen (Bécs, 1849. január 25. 13 aradi vertanu neve. – Hetzendorfi kastély, Bécs–Meidling, 1867. június 6. ) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő 1867. május 22-én súlyos égési sérüléseket szenvedett, s 1867. június 6-án reggel belehalt égési sérüléseibe.
A korabeli hírek szerint titokban szívott cigaretta okozta a halálát, amelytől kigyulladt a ruhája, s súlyos égési sérüléseket szenvedett a karjain, nyakán, hátán és alsó végtagjain is. Az esti színházi előadás előtt a hercegnő rágyújtott egy cigarettára. Amikor az apja Habsburg–Tescheni Albert főherceg belépett a szobába, s a fiatal hercegnő a háta mögé dugta az égő cigarettát. A glicerinnel átitatott muszlin ruhája lángra kapott és a családtagjai előtt égett össze. A hivatalos közleményekben petróleumlámpa és gyufa szerepelt okként. – 18 éves volt 3. Ferdinand Maximilian Joseph Maria von Habsburg-Lothringen osztrák főherceg (Bécs, 1832. július 6. – Santiago de Querétaro, 1867. június 19. ) kalandos úton lett mexikói császár, de Benito Juarez elfogatta és kivégeztette (őt nem lefejeztették, hanem lelőtték). – 34 éves volt 4. Marie Charlotte Amélie Augustine Victoire Clémentine Léopoldine de Saxe-Coburg-Saalfeld (Laeken, 1840. június 7. – Meise, 1927. január 19) belga királyi hercegnő, Miksa császár felesége, aki férje kivégzése után összeomlott, elméje elborult és elmebetegnek nyilvánították.
– 61 éves volt 11. Klotild Mária Rainera Amália Filoména (Fiume, 1884. május 9. – Alcsút, 1903. december 14. ) főhercegnő egyes hírek szerint mérgezésben, más hírek szerint tüdőgyulladásban halt meg. – 19 éves volt 12. Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd (Graz, 1863. december 18. – Szarajevó, 1914. június 28. ) osztrák főherceget egy elhibázott bombamerénylet után a 20 éves Gavrilo Princip két pisztolylövéssel meggyilkolta a gépkocsijában ülve, az akkori feltételezés szerint állapotos feleségével együtt. – 50 éves volt 13. Sophie Maria Josephine Albina Chotek Gräfin von Chotkowa und Wognin (Stuttgart, 1868. március 1. ) cseh grófnőt meggyilkolta a 20 éves Gavrilo Princip, aki pisztolyából két lövést adott le 11 óra körül a gépkocsijában ülő trónörökösre és feleségére. Zsófia hercegnőt ágyékán érte a találat, ő elvérzett a kocsiban. A korabeli szóbeszéd, miszerint az asszony ötödik gyermeküket várta, nincs kellőképpen bizonyítva. – 46 éves volt A császárt tehát valóban 13 tragédia érte életében, amelyek között volt szeretett felesége, első kislánya és egyetlen fia tragédiája is.
Lenkey Jánost pedig végül nem kellett kivégezni, mert ő már a börtönben eszét vesztette, és természetes halállal halt meg. Balról-jobbra: Ormai Norbert, Kazinczy Lajos, Lenkey János Fotó: Wikipedia Haynau bajszát megrángatták A kegyetlen Haynau még négy évig élt, de nem járt sokkal jobban, a bécsi és a pesti forradalmárok rendre felismerték (bár Angliában és Belgiumban szolgált később), és a korabeli visszaemlékezések szerint rendre megpofozták, vagy megrángatták a bajuszát, végül agyvérzést kapott. Megemlékezések A 170. évfordulón a központi rendezvények reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a zászlót. Az ünnepség a Fiumei úti sírkertben koszorúzással folytatódik. A Batthyány-mauzóleumnál beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester – tudósít az MTI. A sírkertben a nap folyamán idegenvezetéssel egybekötött rendkívüli történelemórán vehetnek részt azok, akik előzetesen regisztráltak az ismeretterjesztő rendezvényre.