Politikai vitaműsor Rónai Egonnal. Korábbi adások 2022 április Nincs találat.
Odáig (valóban) nem jutottunk el, hogy Dér András vagy Jordán Tamás pályázatát megvitattuk volna. (…) A szakmai bizottsági ülésen felolvasták Andris visszalépő nyilatkozatát, hát utána hogy lehet törvényesen viselkedni? (…) Olyan hirtelen történt az András visszalépése, hogy nem volt lehetőség, ott alakult ki a helyzet. Én este tudtam meg a hírt és aznap tudtam meg telefonon, hogy milyen visszásságok miatt lépett vissza az András. Valakinek az akarata, kérése ellenére került ki a pályázata. ATV – Csatt – Lattmann Tamás honlapja. Most egy ilyen világban élünk. De ez helyes? (…) Ezek után senki nem fog pályázni. Tamás megpályázza, megnyeri és viszi tovább. (…) Senki nem vitatja, hogy Tamásnak van szakmai kvalitása ehhez" – fejtette ki Eperjes Károly, aki kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, a pályázat kapcsán nem egyeztetett Vidnyánszky Attilával, ugyanis éles világlátásbeli különbségek merültek fel közöttük, legutóbb a kaposvári egyetemen végzett munkájuk kapcsán beszélgettek. "Veled szemben nincs vádam Tamás" – tette hozzá – "De elvártam volna, hogy azt mondd, itt olyasmi történt, amitől te is befeketülsz, hiszen történt egy baj.
Az egészségügynek nem az összeesküvés-elméleteket gyártó ellenzéki képviselőknek való válaszolás a legfontosabb, hanem a védekezés, mondta Hollik. Hadházy erre fényképeket kezdett mutatni a stúdióban, amin elmondása szerint halottak fekszenek hűtőházban a földön, miközben Orbán azt mondta szeptemberben, mindenkit meg fognak gyógyítani, aki elkapja ezt a betegséget. Az intenzív osztályokon hány ápolóra mennyi beteg jut? – érdeklődött Hadházy. Atv csatt youtube 2018. "Ez a vita jól mutatja az idei évet, mert összefogásra lett volna szükség, a baloldal ehhez képest halálkampányt folytat" – reagált Hollik. "Mert Önök halálkormányzást folytatnak" – kontrázott vissza a független képviselő. Nem tudta Hadházy, hogy Hollik már nem szóvívő Hollik szerint Hadházy rágalmakat mondott, noha azt nem fejtette ki, Hadházy mondanivalójának melyik részét értelmezte rágalomént. Log into Facebook Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know. Amikor viszont Hadházy azt mondta, azért kérdezi Hollik ot, mert a kormány szóvivője, akkor Hollik emlékeztette: már nem a kormány szóvivője, hanem a Fidesz-frakcióé.
Decemberben az állatkerti Mikulás is meglátogatta a fehérbundás ragadozót, február elején, a Mackófarsanghoz kapcsolódva pedig már egy Taikoról szóló kisfilmet is megosztottak a közönséggel. A Budapesti Állatkertben nagy hagyománya van a jegesmedvék tartásának: az idők során legalább 59 jegesmedve élt ott, akik közül 39 ott is született. Az első budapesti jegesbocs, aki sikeresen fel is cseperedett, 1933/34 telén jött a világra, vagyis világviszonylatban is az elsők között sikerült náluk ennek az állatfajnak a szaporítása.
Ehhez persze tudni kell, hogy a háború előtti és a háború utáni jegesmedve állomány között nem volt folytonosság, hiszen a bombázásokat és az ostromot sajnos csak nagyon kevés állat élte túl, a túlélők között pedig egyáltalán nem voltak jegesmedvék. Sőt, a háború után is hosszú éveknek kellett eltelnie, amíg egyáltalán szóba kerülhetett újabb jegesmedvék beszerzése. Az új tenyészállatok 1950-ben, illetve 1951-ben érkeztek meg. A nőstényeket – a háború előtti hagyományokat felidézve – Zsuzsának és Bözsinek nevezték el, a hím állat pedig a Gazsi nevet kapta. Mivel a tenyészállatok és a kipróbált férőhelyek is megvoltak, a szakemberek pedig már a háború előtt kitapasztalták a jegesmedvék szaporításának legjobb módját, az újabb bocsokra is csak addig kellett várni, amíg a fiatalon érkezett jószágok elérték a tenyészérett kort. 1957 decemberétől kezdve tehát megindult a rendszeres jegesmedve szaporulat. A bocsok – egy-két kivételtől eltekintve – rendben fel is cseperedtek. Első csobbanásával híressé vált a budapesti állatkert jegesmedvéje - Ugytudjuk.hu. Amikor elérték a megfelelő kort, más állatkertekbe kerültek: az 1957-es születésű Júlia Rotterdamba, az 1959-es bocsok, Titusz és Alba pedig a Rostocki Állatkertbe.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. A jegesmedvék veszélyeztetettsége | Állatkert Budapest szívében. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta "biztonsági védőhálót" jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.
Főoldal Rólunk Hírek Néhány hete Állatkertünk látogatói ismét láthatnak jegesmedvéket. Ennek kapcsán érdemes felidézni azokat a nehézségeket, amelyek a vadonbeli jegesmedve állományokat fenyegetik: ilyenek a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az orvvadászat is. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) évtizedekkel ezelőtt kidolgozott egy olyan, az idők során sokat finomított kategóriarendszert, amely kifejezi a különféle ritkulóban lévő állat- és növényfajok veszélyeztetettségének mértékét. Ebben a rendszerben a jegesmedve a "sebezhető" (vulnerable – VU) kategóriába tartozik, tehát fenyegetett állatfajról van szó. De vajon mi okozza ennek a hatalmas és erős állatnak, a sarkvidékek egyik csúcsragadozójának a fenyegetettségét. Történelmi szempontból az egyik legrégebbi fenyegető tényező a vadászat, hiszen az emberek évezredek óta vadásznak a jegesmedvékre. Ennek hatása azonban az állomány egészére nézve csak azután vált jelentőssé, hogy a sarkvidéki őslakosok mellett mások is elkezdtek jegesmedvére vadászni, éspedig igen modern fegyverekkel, elsősorban az állatok prémje, illetve trófeája miatt.
Az idővel eltávozott állatok pótlására sem az első világháború alatt, sem az azt követő években nem nyílt lehetőség. Így a budapesti jegesmedvék történetében a következő fejezet 1925 májusában kezdődött, ekkor sikerült újabb jegesmedvéket beszerezni. A két nőstény, Zsuzsi és Böske, illetve az Amundsen nevű hím állat remekül összeszoktak, olyannyira, hogy 1930-tól kezdve már a gyermekáldás is rendszeres volt. Gondot okozott azonban, hogy a bocsok sajnos csak nagyon rövid ideig, néhány napig maradtak életben. A korabeli állatkertekben, ahol egyáltalán eljutottak a jegesmedvék szaporításáig, rendszerint hasonló problémával szembesültek a szakemberek. Akkoriban ugyanis még nem állt rendelkezésre elegendő ismeret a jegesmedvék ellés utáni időszakáról. Az anyaállatok ilyenkor hosszú ideig egyáltalán nem is jönnek elő a szülőszobából. A kor állatkertjeiben a szakembereknek még nem állt rendelkezésükre zárt láncú televíziós megfigyelés, vagy a sötétben is "látó", infravörös kamera, amelyekkel nyomon követhették volna az állatokat.
Főoldal Rólunk Hírek Előző rövid hírünkből többen kitalálták: hamarosan ismét jegesmedvék érkeznek Budapestre! Addig is idézzük fel a csodás faj évszázados budapesti históriáját és a jelentős múltbeli eredményeit! Néhány nappal ezelőtt röviden már beszámoltunk arról, hogy a Kisszikla oldalában lévő kifutóból a barnamedvék egy másik állatkertbe költöztek. Azóta a kifutón kisebb korszerűsítéseket végeznek munkatársaink, mert hamarosan új lakók veszik birtokba. Hétfőn ugyan még nem árultuk el, kik is lesznek az új lakók, de Facebook-oldalunk kommentelői közül sokan helyesen tippelték: újra láthatnak majd jegesmedvéket Budapesten! Az új állatok érkezéséig egy kicsit még várni kell, ám addig is érdemes röviden feleleveníteni a budapesti jegesmedvetartás évszázados történetét, és azokat az eredményeket is, amelyet intézményünk a múltban e faj szaporításában elért. A budapesti jegesmedvék történetét hosszan mesélhetnénk, hiszen csak a törzskönyvben (amely a legkorábbi állatok adatait még nem is tartalmazza) összesen 59 itt élt jegesmedve szerepel, s közülük 39 nálunk is született!