A hírek szerint a magyar állam és a magyar katolikus egyház komoly diplomáciai hadjáratot folytatott azért, hogy meggyőzzék a pápát: találkozzon a magyar miniszterelnökkel. Ez végül meg is történt, a Budapestre érkező Ferenc pápa fél órán át beszélt Orbán Viktorral, Semjén Zsolttal és Áder Jánossal a Hősök tere mellett álló Szépművészeti Múzeumban, majd a magyar egyházi vezetőkkel találkozott. A mise előtt pedig a pápamobillal ment körbe a megjelent emberek között. Bruzák Noémi / MTI Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én. Ferenc nem most először látogatott el magyar hívőkhöz. Két évvel ezelőtti romániai látogatása alatt egy egész napot arra áldozott, hogy az erdélyi magyar katolikusoknak misézzen Csíksomlyón. Miközben a látogatás maga arról szólt, hogy közelebb hozzák a román ortodox egyházat a katolikushoz, azt is megmutatta, miként gondolkodik Ferenc a külföldi látogatásokról. A pápa minden útja során figyel arra, hogy marginalizált, szegény, elfelejtett közösségeket látogasson meg, és ezért volt fontos számára, hogy az erdélyi magyarok előtt is misézzen.
2021. szeptember 17. 08:32 A miniszterelnök szerint a pápa az ő pártját fogta ebben a kérdésben Brüsszel ellen. Orbán Viktor hagyományos, péntek reggeli rádióinterjújának első szekcióját elvitte a gyurcsányozás. A Kossuth rádió műsorvezetője készségesen egyből bedobta, hogy ma van az őszödi beszéd kiszivárogtatásának 15. évfordulója, így el is kezdődhetett az, aminek el kellett kezdődnie. A Gyurcsány Ferencet kritizáló rész nem tartalmazott semmi újdonságot. A jegyzőkönyv kedvéért: Orbán azt mondja, "dermesztő pillanat" volt a magyar politikában az őszödi beszéd. Szerinte még ma is dermesztő, illetve dermesztő, ijesztő, félelmetes, hogy Gyurcsány "ma is a baloldal vezetője. " A miniszterelnök még hozzátette, hogy miután Gyurcsányék "elvették a 13. havi nyugdíjat, " azt talán jövőre "sikerül visszaadni, " és ezzel teljes egészében magunk mögött hagyjuk az őszödi beszédet. Nemzeti konzultáció A műsorvezető szóba hozta a nemzeti konzultációt, melyről Orbán azt mondta, azért kellett most, mert a járvány megváltoztatja az életünket, nehéz évtizedek előtt állunk, újabb és újabb járvány- és migrációs hullámok jönnek.
Szívesen említem meg itt, hogy éppen ebben az európai fővárosban találkoztatok 2017-ben Kelet-Közép-Európa püspöki konferenciáinak képviselőivel, és azt hangsúlyoztátok, hogy mindenki a maga identitásához ragaszkodik, de ez soha nem lehet oka az egymás iránti ellenségeskedésnek és lenézésnek, hanem segítenie kell az eltérő kultúrák közötti párbeszédet. Orbán Viktor ezzel szemben – némi középkori áthallással – annak a levélnek a másolatát adta át Ferencnek, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett. Ebben IV. Béla a pápához fordult segítségért a támadó tatárok ellen, ám végül Európa cserbenhagyott minket. Orbán a saját bevallása szerint azt mondta a pápának, hogy ne hagyja elveszni Magyarországot. Ebből viszonylag egyértelmű, hogy Orbán Viktor és Ferenc pápa más-más meccset játszanak. Ferenc legfőbb problémája az a régóta tartó vita, hogy miként tud reagálni a kétezer éves katolikus egyház a hívek eltűnésére. Orbán pedig a behatolók által ostromlott keresztény Európa középkori üzenetére építve szeretné terjeszteni tovább a saját populista politikáját.
Az Origo a posztról beszámoló cikkében azt írta: Gyurcsány Ferenc mai nyilatkozata szerint gyáva, erkölcstelen és pocsék ember az, aki nem szeretne más háborújában meghalni. A portál szerint Gyurcsány Ferenc kijelentése szorosan kapcsolódik a hazai baloldal eddigi militáns nyilatkozatainak sorába, és látható, hogy a baloldal egy napra sem tud kiállni a béke mellett, ugyanis állandóan háborúpárti nyilatkozatokat tesz. "Gyurcsány Ferenc megüzente a baloldali politikusoknak, hogy aki nem teljesíti mindenben az ukrán elnök követeléseit – tehát nem szállít fegyvert, nem küld katonát, és nem zárja el az orosz gáz útját – az egy rossz ember" – erről Deák Dániel beszélt az M1-en. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: jól látszik, a bejegyzés után szinte minden baloldali politikus elkezdte harsogni vezérük, Gyurcsány Ferenc üzenetét. Nem nem és nem. "Amikor a baloldal arról beszél, hogy nekünk mindenben az ukrán elnöknek a követeléseit kell követni, akkor ott nem a magyar nemzeti érdeknek a képviseletéről van szó, hanem arról, hogy a nemzetközi baloldalnak az elvárásait teljesítenék, mert ha ők kerülnének kormányra, ha április 3-át követően a baloldal kormányozna, akkor ezekre az intézkedésekre, amelyeket a magyarok túlnyomó többsége elutasít, azonnal sor kerülne.
A Nem, nem, soha! József Attila egy 1922 -ben írt, fiatalkori verse volt. Leírása [ szerkesztés] A vers a trianoni békeszerződésre reflektál erősen hazafias hevülettel, az ott elvesztett területek visszafoglalását vetítve előre, egyúttal pedig tökéletesen kifejezve az akkori közhangulatot. Bár a címre hasonlító szlogen (változatos formákban) számtalan propagandakiadványon (plakát, füzet, stb. ) és propagandaterméken (gyufa, szódásüveg, stb. ) szerepelt, és a Területvédő Ligának is a nem hivatalos jelszavává vált (" Nem! Nem! Soha! Nem nem new york. " formában), a versnek és ennek a szlogennek szinte bizonyosan semmi köze egymáshoz (legalábbis a versből biztosan nem ered a szlogen, legfeljebb fordítva lenne lehetséges), ugyanis József Attila sohasem publikálta, és Juhász Gyula kivételével a korszakban vélhetően senki sem ismerte. Az irodalomtörténészek a Kádár-korszak alatt tudtak a vers létezéséről, de – részben román nyomásra, részben az internacionalizmus ideológiai jelszavára hivatkozva – 1989-ig semmilyen formában nem jelenhetett meg, így a nagyközönség nem ismerhette.
Maga a meccs Tatabányán inkább az első percekben hozott mozgalmasabb történéseket, azt követően mondhatni lepergették a felek az első 45 percet. A második felvonást a hazaiak ugyan jobban kezdték, de a vendégeknek is volt lehetősége, aztán az ex-kanizsai Szegleti Gergely szerzett vezetést a Komárom-Esztergom megyeieknek, s ezt az időszakot Kovács György lerántása utáni kiállítás zárta le azzal a kapufán véget érő szabadrúgással, melyet Szabó Patrik végzett el. Emberelőnyben azért az FC Nagykanizsa elérte, hogy növelje, mi több, Péntek a 78. percben lőtt lécre 17 méterről. A hajrá pillanataiban még próbált újítani a kanizsai gárda, de mindez nem vezetett eredményre. Nem nem new window. - Csalódott vagyok, mert az első játékrészben rendben voltunk, szervezetten játszottunk, a vendéglátók nem tudtak mit kezdeni velünk – fogalmazott a találkozót követően Gombos Zsolt, az FCN szakvezetője. - A szünetben úgy gondoltam, hogy ez a meccs meg is lehet, de ilyen ellenfél ellen és egy ilyen találkozón egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy több kell az átlagnál a sikerhez és ahhoz.