Pikáns szezámkrém (Tahini, arab étel) Hozzávalók: 20 dkg szezámmag, 1 dl víz, 1 gerezd áttört fokhagyma, 2 evőkanál olaj, tengeri só, 1/2 citrom leve Elkészítés: Az őrölt szezámmaghoz adjuk hozzá a vizet, a fokhagymát, a citrom levét, és jól dolgozzuk össze. Majd a sót és az olajt. A vizet apránként adjuk hozzá, s csak keveset, hogy krémszerű legyen. A legjobb öregedésgátló olaj a világon: így használd, hogy a ráncokra hasson! - Szépség és divat | Femina. Ha tetszett, hasznosnak találtad az információkat lájkold, pluszegyezd, és oszd meg ismerőseiddel, hogy ők is értesüljenek róla!
Egy 15 álmatlanságban szenvedő beteg részvételével készült vizsgálatban 250 mg L-triptofán növelte a mély alvás szakaszát. Mindezek mellett az L-triptofán valószínűleg javíthatja az alvást azoknál is, akik obstruktív alvási apnoéban szenvednek. 2. Segít a depresszió kezelésében és a stressz leküzdésében A hangulat szabályozásáért felelős szerotonin évtizedek óta központi szerepet játszik a depresszió kezelésében. Lényegében minden antidepresszáns gyógyszer úgy éri el a hatását, hogy növeli az agy szerotonin-szintjét. Az L-triptofán ugyanezt képes elérni, sokkal biztonságosabban. Petyhüdt szemhéj ellen: mit tanácsol a kozmetikus és a plasztikai sebész? - Szépség és divat | Femina. Kutatások szerint az L-triptofán önmagában vagy a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként is igen hasznosnak bizonyulhat. Egy 25 fő részvételével készült vizsgálatban a magas triptofán tartalmú étrend javította a hangulatot és csökkentette a depressziós tüneteket és a szorongást. Egy másik vizsgálatban a klomipaprin nevű antidepresszáns és L-triptofán kombinációja hatékonyabban javította a depressziós hangulatot, öngyilkos hajlamot, és a szorongást, mint a kizárólag gyógyszeres kezelés.
Gazdag leletanyaga és tudományos jelentősége miatt is fontos az autópálya új szakaszának építése során 2021. augusztusa és 2022. januárja között feltárt az avar kori temető. A Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző - háromhektáros területet érintő - közösen végzett feltárások során bukkantak rá Baranya egyik leggazdagabb népvándorlás kori gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőjére, ami a hazai avar kori lelőhelyek első tíz legjelentősebb lelőhelye közé tartozik. A feltárt 44 sírban talált érmek alapján arra következtetnek a régészek, hogy a temetőt a 7. század eleje-közepe közötti időszakban használhatták. A hazai avar kori lelőhelyek első tíz legjelentősebb lelőhelye közé tartozik. A tudományos jelentőségét pedig az adja, hogy általa az avar hódítás ideje pontosan meghatározható, annak lefolyása rekonstruálható, valamint az, hogy meddig használták. Miután a sírok majdnem teljes épségükben megmaradtak, nem bolygatták meg azokat, nem rabolták ki őket, jól rekonstruálhatóak a temetkezési szokások, valamint az, hogy mit viseltek abban a korban a férfiak és a nők.
A populációgenetikai és filogenetikai analízisek eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű. A mintákon megfigyelt kelet-ázsiai Y-haplocsoportok, a mai északkelet-szibériai és a burját népességre jellemzőek. Az hogy a vizsgált populációban mind az anyai (mitkondriális DNS), mind az apai (Y-kromoszóma) vonalak többsége ázsiai haplocsoportokba tartozik, arra enged következtetni, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem csak katonai alakulatként vándoroltak. Ezen ázsiai vonalak dominanciája az avarok honfoglalását követően (ami i. sz. 568 után fejeződött be) 3-5 generáció után is fennmaradt, hiszen a vizsgált temetők többsége a 7. század közepére keltezhető. Az összesen 21 haplocsoportba sorolható mitokondriális vonallal szemben az Y-haplocsoportok meglehetősen homogén képet mutatnak: a tiszántúli minták három különböző Y-haplocsoportja mellett a Duna-Tisza közéről származó férfi egyének mind azonos Y-haplocsoportba tartoznak, melyeknél csupán három különböző haplotípus különíthető el, így a (kunpeszéri temetőn belül, illetőleg Kunbábony, Csepel, Petőfiszállás, Kecskemét és Kunszállás) temetők között apai ágú rokoni kapcsolatok feltételezhetők.
PÉCS Egyedülálló, 7. századi avar kori leletek kerültek elő a pécsi vásárból a közelmúltban. MTI - MMO 2015-06-03 10:46 Gábor Olivér pécsi régész elmondása szerint, az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspökalakot ábrázoltak. A rómaiak ötödik században történt távozásával Baranyában megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. Egy püspök arcképe a szíjvégen azt jelentheti a Janus Pannonius Múzeum régésze szerint, hogy - ha nem is mint a legmeghatározóbb vallás - de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a 7. században is. A lelet olyannyira új, hogy hivatalos publikáció eddig még nem jelent meg róla. Feldolgozását a Pécsi Tudományegyetem és Bécsi Egyetem közös ókeresztény katalógusában teszi majd meg Hudák Krisztina, Nagy Levente és Fazekas Ferenc. A másik késő avar kori lelet, egy áttört csüngős bronzból készült övveret termékenység-szimbólumot ábrázol. Gábor Olivér szerint összevont égberagadási jelenetről lehet szó, amely ugyancsak az avar korból származó Nagyszentmiklósi kincs egyikén is látható teljes egészében.
'onogur-bolgár' törzsszövetség, v. a Kazár birodalom hun-utód államaiban. Évszázadokon át a Magyarok szerves részét alkották a Hunok és az Avarok államszervezetének, gazd. -i és mûveltségi életének. A hun-magyar mondák közös eredet-hagyománya innen származhatott. Számos régészeti és embertani bizonyíték van arra is, h. a Hunok és az Avarok azonos fajú turáni népek voltak. Ezt az is alátámasztja, hogy a görög bizánci források arra utalnak, hogy a Hunok és Avarok nyelve azonos volt (Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története). Mind az egykorú írásos források, mind az embertani vizsgálatok, mind pedig a régészet eredményei egyértelműen azt vallják, hogy az avarok nem tűntek el Nagy Károly hadjáratai után, hanem nagy és népes tömbökben megérték a magyar honfoglalást, s összeolvadtak a honfoglalókkal. Egyedül az un. késő-avar korból 35-40 000 hiteles sírleletünk van. (László Gy. : A "kettős honfoglalás"; ugyanott a vonatkozó irodalom is megtalálható. ) Lipták Pál vizsgálatai szerint a kora Árpád-kori magyarság embertani képlete lényegében azonos jegyeket mutat a késő avar kori temetõk koponyáival.
Az újkőkorból Gádorosnál hét darab csiszolt kőbaltát találtak, melyek fejlett kultúráról tanúskodnak. A bronzkor kincsei Bronzkori leletekben, vagyis i. e. 1900-350-ben használt tárgyakban is gazdag az országunk. A gádorosi héthalmi oldalon már római kori pénzek, bronzkori fibulák, szarmata és szkíta edénycserepek kerültek elő. A Csorváson talált három díszes kivitelű bronztőr a Nemzeti Múzeumba került. Orosházán és Tótkomlóson halomsíros eredetű bronzsarlót és seprődíszes cserepeket találtak, amelyek az anno itt élő és egymást egy helyen váltó népcsoportok életének változatosságát igazolják. A kora vaskori leletek már a szkítákról szólnak, és a kora népvándorlás időszakáról nyújtanak képet. Orosházán és környékén számtalan használati tárgy, pénz és ékszer került elő, amelyek hadi eseményekre és cserekereskedelemre utalnak. A Gádorosnál talált bronz- és ezüstpénzek gazdag éremgyűjteménye Hadrianus és Antonius császár idejéből maradt fent. Az orosházi tanyáknál római kori telepek és sírhelyek maradványaira bukkantak a régészek.
Tehát, ahol a késő avar temetők sűrűjét találjuk, ott a helynevek is nagyrészt magyarok, akárcsak Árpád magyarjai településének területén. Ebből arra a következtetésre jutottak, h. a késő-avarkori népességnek is- mivel telepeik neve magyar – magyarul kellett beszélnie. A Tarih-i Üngürüsz szerint "amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, h. az ottani népek az ő nyelvükön beszéltek". A késő-avar – onogurok lakta területek helynevei is jórészt magyarok, pedig itt Árpád magyarjainak nyoma sincs. Nagy területeken hiányoznak Árpád magyarjai, de nagy lélekszámú temetőkkel sűrűn jelennek meg az onogurok…" A későavar lelőhelyek többsége az árpád-kori források alapján összeállított etnikai térképen a »túlnyomórészt magyar« területekre esik, Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, h. először a hunok jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utánuk a magyarok. A kijevi Orosz Őskrónikában pedig ezt olvassuk: "Keletről, a szkíták földjéről először a bolgár-törökök (hunok) érkeztek és telepedtek Duna mentén, majd az oborok és a fehér ugorok következtek (ezek az avarok és a hozzájuk csatlakozott onogurok), később a fekete ugorok érkeztek (ez Árpád népe)…" A fehér" és a "fekete" csoport megkülönböztetése a belső-ázsiai népeknél gyakori.