A cikk spoilereket tartalmaz a legújabb Pókember filmből! Hetekkel vagyunk a Pókember: Nincs Hazaút premierje után, mostanra alig van ember, aki ne tudná, hogy Tom Holland mellett visszatértek a korábbi filmekben szereplő Pókemberek, köztük Andrew Garfield is. A Csodálatos Pókember két filmet kapott, mielőtt rebootolták volna a szériát Holland főszereplésével, azonban a Nincs hazaút után szinte felrobbant az internet, hogy Garfield kapja meg a harmadik filmjét is. Ugyan a színész korábban végig tagadta, érthető okokból, hogy szerepel a filmben, egy friss interjú során már kötetlenül beszélhetett arról, hogy milyen érzés volt visszatérni Pókemberként, illetve nagyon is benne lenne egy új részben. "Őszintén mondom, nem gondoltam volna, hogy egyszer újra eljátszhatom majd Peter Parkert. Aztán kaptam egy hívást Amy Pascaltól, Kevin Feige-től és Jon Wattstól, amitől nagyon izgatott lettem. Rajongóként már önmagában az izgalmas volt a számomra, hogy egyszerre szerepel három Pókember a vásznon. "
Pókember egy karakter, aki mindent látott. Látott sikert, megízlelte a kudarcot. Az évek során sok színészt láthattunk eljátszani a karaktert. A legjelentősebbek kétségkívül Tobey Maguire, Andrew Garfield és természetesen mindenki kedvence, Tom Holland. A sok Spidey-film elkészítése után úgy érezzük A csodálatos Pókember 2 messze a legjobb, vagy talán jobb, mint a többi Pókember film. Mi késztetett minket erre? Íme, miért: 1. Fontosnak tartja a jellemfejlődést Andrew Garfield mint Peter Parker/Pókember Ahhoz, hogy egy film viszonyíthatóbb és értelmesebb legyen, a főszereplő karakterének fejlesztésére kell összpontosítania. Ha nem sokat tudunk róluk, hogyan kellene szeretnünk/szeretnünk őket? Ez a film biztosítja, hogy megpróbálják felfedezni Peter Parker karakterét. Érdekli, hogy többet tudjon meg családja történetéről. És nem csak ez, hanem dolgozik is érte! 2. Pókember alakítása – Andrew Garfield Az eddigi legjobb Pókember A rajongók ebben nagyon különböznek. Sokan azt állítják, hogy Tobey az OG Pókember, néhányan Andrew-t szeretik, míg sokan szeretik Tom Hollandot.
Ebben a történetben a Póki-mítosz sok különböző aspektusát fonja össze, köztük a klónsztorit és a rejtélyes Madame Neccet. A történet alapja, miszerint hirtelen minden manhattani lakos pókképességekre tesz szert, fantasztikus játszóteret biztosít egy Pókember-sztorihoz, és ahhoz, hogy Slott egészen új megközelítésben tálalja a karakter központi témáját erőről és felelősségről. Ahogy Slott, Humberto Ramos rajzoló is tökéletes választás Pókemberhez: rendkívüli művész sajátos stílussal, valamint hihetetlen történetmesélési és ritmusérzékkel. Leginkább azonban különösen szögletes, mégis figyelemreméltóan elegáns karakterrajzai ragadják meg a falmászó esszenciáját. Ramosnál keresve sem lehetett volna alkalmasabb illusztrátort találni a rengeteg ugrabugráló szereplővel teli, pókfélékkel megfertőzött Póksziget életre hívásához. A Póksziget eposzi léptékű és rendkívüli hozzáértéssel kidolgozott történet: jobb Pókember-sagát nem is kívánhatnál. Jó szórakozást hozzá! Előzmények: Miles Warren professzort, az Empire State Egyetem egykori oktatóját manapság már inkább Sakál néven ismerik.
A bolygó hollandit néhány éven belül több német városban is előadták. Richard Wagner és Liszt Ferenc Bayreuthban családjaikkal. (Georg Papperitz festménye. ) Forrás: Origo Az 1853-as weimari előadást Liszt Ferenc dirigálta. A Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1901-ben játszották először. Bayreuth történetében 2009-ben készült először előadás a gyerekek számára; A bolygó hollandit játszották. A két és félórás művet alig egyórásra rövidítették, a kosztümöket gyerekek tervezték, s a szereplők egyike sem halt meg az opera végén. Richard Wagner: A bolygó hollandi | MédiaKlikk. Wagner születésének 200. évfordulóján, 2013-ban a Bayreuthi Fesztivál nyitóelőadása szintén a német komponista első sikeres műve volt. Az opera magyarországi ősbemutatóját 1873-ban a pesti Nemzeti Színházban tartották. 2013-ban a Magyar Állami Operaházban az 1841-es, úgynevezett ősváltozatot mutatták be. Fotó: Szabó Gábor - Origo 2015-ben a Müpában félig szcenírozott előadáson tűzték először műsorra a Wagner-napok keretében.
A bolygó hollandi egy 17. századi tengerészlegenda. Eszerint egy hajó arra ítéltetett, hogy az utolsó ítélet napjáig hajózzon a világ tengerein, ami egyértelmű utalás az ugyanekkor terjedő Ahasverus -történetre. A bolygó hollandi egy tengeri Ahasverus, a tengerészek bolygó zsidó változata. A legendához számos eredetmagyarázat tartozik. Az egyik szerint egy holland kapitány, Hendrik van der Decken útnak indult Amszterdamból, hogy vagyont szerezzen Kelet-Indiában. A Jóreménység fokánál heves viharba került, amely megszaggatta a vitorlákat és összetörte az árbócokat, és mivel pontosan a haladási irányával szembe fújt, állandóan visszavetette. Richard wagner a bolygó hollandi bank. Az elszánt kapitány azonban a legénység zúgolódása ellenére tovább hajózott. A legenda egyik változata szerint maga az ördög jelent meg a kapitány előtt, és arra biztatta hogy szembeszegülve Isten akaratával, kormányozza a hajót a vihar közepébe. A hollandus beleegyezett és ezzel magára vonta a Mindenható átkát. Ezért kell az immár kísértethajónak az ítélet napjáig, partraszállás nélkül bolyongania a tengereken.
A megalázott Wagner 1841 végére elkészült művét végül német operáknak küldte meg. Az életében soha elő nem adott, egyfelvonásos, három jelenetből álló ősváltozatban (Urfassung) a szereplők közül többen angol nevet viselnek, a darab pedig Skóciában játszódik. Az opera ősbemutatója 1843. január 2-án Drezdában volt, Wagner vezényletével. A Bolygó Hollandi - Wagner Richárd - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A művön az utolsó pillanatig dolgozott, így többek között Norvégiába tette át a helyszínt, és - főként szcenikai megfontolásokból - három felvonásra osztotta az operát. Fotó: Szabó Gábor - Origo Wagner művében túllépett a puszta történeten, amelyet metafizikai és szimbolikus jelentéssel ruházott fel. A hollandi egyszerre vágyakozik a megváltás és a megsemmisülés után. A kompromisszumokra képtelen Senta az örök hűséget, a megváltás lehetőségét jelképezi, de ők ketten együtt nem lehetnek boldogok. Wagner operái közül ez az első, amelyben a cselekmény, a színpadkép és a zene szerves egységet alkot, utóbbi két alaptémából fejlődik ki. A bolygó hollandi már nem "hagyományos" opera áriákkal, hanem egyetlen összefüggő zenedráma.
György a Bacchant nevű hajón volt kadét, mielőtt trónra került volna. Feljegyzéseiben megemlíti, hogy az a matróz, aki először meglátta a bolygó hollandit, pár óra múlva leesett az árbócról és meghalt. Nem sokkal később a parancsnok is beteg lett és napok alatt ő is elhunyt. A titokzatos jármű éjszakánként bukkant fel, és aki megpillantotta, többé nem tudta elfelejteni a találkozást. Ráadásul a jelenést megmagyarázhatatlan szerencsétlenségek kísérték, amelyeket a kísértethajóhoz fűződő átoknak tulajdonítottak. A Jóreménység foka körül a tengerészek inkább lementek a hajótestbe, és aki tehette, átaludta azt az időt, amíg a félelmetes környéken hajóztak. 175 éve bolyong a hollandi az operák színpadán. Úgy tartották ugyanis, hogy a bolygó hollandi hajóját csak meglátni is balszerencsét jelent. Volt, akit ezután baleset ért, másoknak az otthon maradt szeretteivel történt valami szörnyűség. Vitorlások és gőzösök naplóiban gyakran tettek említést a különös jelenségről. A leírások szerint az elátkozott hajó vörös fényben izzott (ezt írja V. György is), és hirtelen, a semmiből bukkant elő úgy, hogy az ütközést alig tudták elkerülni.
MŰSORVÁLTOZÁS 2020. március 14. 18:00 - 20:20 A bolygó hollandi (2020. 03. 14., 2020. 22., 2020. 05. ) közvetítései elmaradtak. A MET a bemútatót a járványügyi helyzet miatt törölte. Az online megváltott jegyek visszaváltása megtörtént. A helyben vett jegyek a vásárlás helyszínén 2020. augusztus 31-ig visszaválthatók. Filmszínházunk a nyári üzemnek megfelelően hétköznapokon 14 órától, hétvégéken 10:30-tól várja vendégeinket. Az ezzel kapcsolatos részleteket itt találja. >>> *** Wagner első vállalt – később a kanonizált életmű kezdőpontjaként megnevezett – operája személyes élményen alapul. Feleségével hajón szöktek az őket oly gyakran szorongató hitelezők elől, s a kényelmetlen utazás egy sötét színekben pompázó, borongós, misztikus, de mégis a szerelem legyőzhetetlenségét hirdető librettó írására ihlette a német mestert. A szövegkönyv megírását csak jóval később követte a zene kidolgozása (Wagner attól sem zárkózott el, hogy szövegére más komponáljon zenét) – s végül nem is az eredeti terveknek megfelelően Párizsban, hanem Drezdában került színre a mű.