A megfelelő páratartalom és az ebből következő, higiéniailag kifogástalan levegő elengedhetetlen az emberek, állatok, növények és anyagok, a kutatás, fejlesztés, gyártás, tárolás és megőrzés számára. Komfortérzet Mivel a száraz levegő több nedvesség felvételére törekszik, azt a környezetéből vonja el, beleértve az abban tartózkodó személyeket is. Ez azzal jár, hogy viszket a bőrünk, ég a szemünk, megfájdul a fejünk és fáradtságérzet lesz úrrá rajtunk. A komfortérzetet eredményező levegőállapot-értékek optimális tartománya 21 °C és 22 °C között, míg a relatív páratartalom 40% és 60% között van. Relatív páratartalom kiszámítása. Példa: Tételezzük fel, hogy van egy poharunk, amelyben 20 °C-os levegőhőmérséklet uralkodik. A pohárban 10 gramm víz van bezárva minden kilogramm levegőbe, és a relatív páratartalom 70%. Azt ugye tudjuk, hogy a levegő nagyon párás, és már csak 30% további nedvességet tudna felvenni. Ezenkívül látható, hogy ha az abszolút páratartalom 5 gramm vízzel nőne egy kilogramm levegőben, elérnénk a harmatpont vonalát.
A relatív páratartalom a következőképpen határozható meg: ahol a relatív páratartalom, a gőz parciális nyomása, pedig a levegőé. Hagyományosan a relatív páratartalom értékét százalékosan szokás megadni, hogy közérthetőbb legyen. Normálisan értéke 0 és 100 százalék között van, azonban a túltelítettség esetén a eset is lehetséges. A képletben a nyomást a gőzsűrűséggel is helyettesíthetjük, ekkor a levegő parciális nyomása helyett a telített vízgőz sűrűségét kell beírni: itt act a mért, sat pedig a telítettségi adatot jelenti. Utóbbi a hőmérséklet függvényében a következő közelítéssel számolható: [2] feltéve, hogy a hőmérsékletet Celsius-fokban mérjük. Relatív páratartalom és abszolút páratartalom: jellemzők méréséhez és meghatározásához. Ez a közelítő képlet −20 és 40 °C között megfelelő pontosságú. Mérése [ szerkesztés] Egy meteorológiai higrométer, hőmérővel ellátva A relatív páratartalmat több elv alapján is mérhetjük műszerrel. Magát a műszert higrométernek nevezzük, a működési elv alapján teszünk különbséget köztük. Hajszál-higrométer [ szerkesztés] Egyes állati szervek hossza a levegő relatív nedvességtartalmának függvényében változik.
Az i-x diagramból kiolvasható, hogy a lehűtés során fellépő nagy áru-elpárologtató hőmérséklet differencia miatt ez időszak alatt a nedvességkicsapódás többszöröse a hőmérsékleten tartás során észlelhetőnek. Ez mérsékelhető, ha az elpárolgási hőmérsékletet az áru hőmérsékletéhez közel tartjuk, ám ehhez bonyolult szabályozás és költséges hűtőköri elemek szükségesek, ezért Magyarországon nem igen elterjedt. Hogyan kell kiszámítani a relatív páratartalmat?. Amennyiben viszont a levegő páratartalmát mesterségesen magas értéken tartjuk, megközelítőleg 95% érték körül, a saláta által leadott nedvesség jelentősen lecsökken. Fontos, hogy ezt a termék közvetlen nedvesítése nélkül végezzük. Az a vízmennyiség, ami a 60%-os relatív páratartalmú levegő 95%-ra emeléséhez szükséges, nagyobbik részben valamilyen párásító berendezéssel, kisebbik részben a növény kipárolgása útján kerül be a lég-térbe. Az eredeti példánál maradva a levegőből kivont vízmennyiség a következőképpen alakul: Levegőből kivont vízmennyiség = 4 x 10000 m3/óra x 1, 23 kg/m3 x 1, 2 g/kg = 59040 g/óra Ebből a saláta kezdeti vesztesége = 4 x 10000 m3/óra x 1, 23 kg/m3 x 0, 2 g/kg = 9840 g/óra Ebből a saláta állandósult vesztesége = 4 x 10000 m3/óra x 1, 23 kg/m3 x 0, 1 g/kg = 4920 g/óra Látható, hogy a megtakarítás csupán a súlyveszteséget figyelembe véve is tetemes (évi mintegy 46 tonna).
Ez pedig nagyon könnyen vezet kicsapódáshoz olyan egyébként átlagos hőmérsékleten is, ahol a kondenzálódás még nyomás nélkül nem fordulna elő. Miért fontos mindez? Kiszámítása a relatív páratartalom. – mert a sűrített levegővel működő rendszerekben a harmatpontot követő páralecsapódás a fent említett súlyos gondokhoz, károsodáshoz vezet, Milyen károkat okozhat a harmatpont alatti hőmérséklet sűrített levegő rendszerekben? A páralecsapódás okozhat idő előtti korróziót károsíthatja a célgépeket ronthatja a célgéppel gyártott termék minőségét megnövelheti az üzemi költségeket fokozott energiafelhasználással járhat A sűrített levegővel működő rendszereknek sok kritikus pontja van, ezek közül az egyik legfontosabb a zártság és szivárgásmentes tömítés és az ideális üzemi hőmérséklet megtartása a harmatpont felett. Hogyan csökkenthető a sűrített levegő rendszerek harmatpontja? Szárazabbá, alacsonyabb nedvesség tartalmúvá kell tenni az üzemi levegőt, hogy csökkenthessük a kondenzációs víz mennyiségét. Így egy ilyen rendszer fontos eleme kell, hogy legyen a préslevegő relatív páratartalmának / harmatpontjának folyamatos mérését szolgáló műszer, mely felügyeli a levegőszárító berendezés által szárított sűrített levegőt.
A hűtőbordákra rakódó jegesedés is a levegőből kiváló harmat hatására jön létre, mivel azok jóval hidegebbek, így megteremtik a harmatpont, a jegesedési pont feltételeit. Milyen tényezők befolyásolják a harmatponti hőmérsékletet? A harmatponti hőmérsékletet befolyásolja a levegő relatív páratartalma és a levegő hőmérséklete. Mivel a hideg levegőben kevesebb nedvességtartalom képes megmaradni, a pára kicsapódik. Általában minél hidegebb a levegő, annál szárazabb. Érdekességképpen megjegyezhető, hogy Földünk leghidegebb részei az Antarktiszon egyben a legszárazabbak is, az egész egy speciális sivatagnak is tekinthető. A trópusi esőerdők extrém magas páratartalma pedig csak a folyamatosan és egyenletesen magas hőmérsékletnek is köszönhető, de ezt csak szemléltetésképpen mondtuk el. Mi történik, ha a harmatponti hőmérséklet alá csökken egy közeg hőmérséklete? A harmatponti hőmérsékletet elérve a levegő már nem képes több vízpárát felvenni. Ha tovább csökken a hőmérséklet, akkor ami eddig a levegőben volt, az a víztartalom is elkezd kicsapódni.
Állítsa be a megfelelő relatív páratartalmat! Találja meg az Ön számára legmegfelelőbb Testo páratartalom mérő műszert!
Hol szedte? Merre? Nem tudom, de szép, Új mese volt ez s az árny csodasápadt. Mindig szerettem árnyat és mesét: A legszebb mesét és a legszebb árnyat Egy babonás tavaszi éjszakán Addig kérleltem, míg életre támadt. Mese-zajlás volt. Még élt a Mese. Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese Ugyanez éjjel. Bénán, félve, fázva, Élő mesére s élő asszonyára Riadtan néztem. Nem az én mesém. És ez az asszony, ez a csodasápadt? Ez Minden-asszony, ez nem az enyém. Tolvaj a lelkem, idegen csodákat, Idegen árnyat terem és mesét: A mese régi s rizsporos árnyat Kérleltem egy tavaszi éjszakán; Mikor a vágyam utolszor megáradt. Mese-zajlás volt. Meghalt a Mese. Ady Endre: Mert engem szeretsz Áldott csodáknak Tükre a szemed, Mert engem nézett. Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek. Áldott ezerszer Az asszonyságod, Mert engem nézett, Mert engem látott. S mert nagyon szeretsz: Nagyon szeretlek S mert engem szeretsz: Te vagy az Asszony, Te vagy a legszebb. Ady Endre: A vár fehér asszonya A lelkem ódon, babonás vár, Mohos, gőgös és elhagyott.
Ady Endre egyetemi tanulmányainak félbehagyása után fordult az írás felé. Első kötete 1899-ben jelent meg Versek címmel. De amikor Adyra gondolunk, a versek mellett eszünkbe jut a költő izgalmas és viharos szerelmi élete is. 22 évesen költözött Nagyváradra, ahol a Szabadság című lap munkatársa lett és belevetette magát a város pezsgő éjszakai életébe. Váradi újságíróévei alatt ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, akit később az ország Lédaként ismert meg Ady szenvedélyes, mély érzésű verseiből. 1903-ban jelent meg a költő második, Még egyszer című kötete, amelyben már szerepeltek az új múzsája által ihletett alkotások is. Később Léda bíztatására és az ő társaságában utazott Párizsba, a városba, ami szintén termékeny táptalajt biztosított Ady lírai hangjának kibontakozásához. Ady és Léda viszonyát – amit a nő férje, Diósy Ödön elnézéssel szemlélt –, valamint viharos szakításaikat, ellentmondásokkal teli viszonyukat számtalan versben örökítette meg a költő. 1906-ban jelent meg Ady harmadik, és talán legfontosabb kötete, az Új versek, ami mérföldkőnek számít a magyar líra történetében.
Ady Endre: Ady-versek (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat) - magyarázatos kiadás az ifjúság számára Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Ady Endre, a tragikus sorsú magyar ember, az emlékezésé; világa, a háború előtti Magyarország, a múlté; költészete, melyben ez a világ tükröződik, a jelené és a jövőé.
Ady Endre: A hajnalok madara Virágporos, tüzes, szent szárnyát Hiába verdesem, töröm, Nem akar elmaradni tőlem Az Öröm, az Öröm. Virágport szitál a lelkemre, Elkábít, mámorban ülök, Bús, vad tüzek serkennek bennem: Örülök, örülök. Fölécsapok. Töröm a szárnyát. Hess, hess. Óh, vidám hajnalok Madara, mit akarsz te tőlem? Meghalok, meghalok. Ő csak szitál. Mind tüzesebben Izznak az erek, idegek, Csak a verejtékem lesz egyre Hidegebb, hidegebb. Ady Endre: Márciusban A poézis hónapjáról Csengő rímmel verselek, Márciusnak krónikája Csengő-bongó vers lehet. Márciusnak krónikáját Meghatottan írom én, Márciusban minden zöldül, Fű, fa, virág, rét, remény. Márciusban kikelet hoz Fényt, sugárt, hevet, gyönyört, Márciusban gyártják a jó, Dupla márciusi sört. Márciusban öröm és kedv Árad szét a földtekén, Márciusban meggyengülnek Okos, józan emberek S nyakra-főre gyártják, írják A tavaszi verseket. Márciusban mindent megszáll A poézis és remény, Fű, fa, virág költemény. Ady Endre: Misztérium C sak az a mély és szent igazság, Amit magába rejt a lélek, Idétlen semmi, játszi hívság, Amit leírok, elbeszélek.
Uram, láss meg Te is engemet, Mindennek vége, vége. Hiszen Te vagy a Béke.