Útifűfélék családja Plantaginaceae népi neve keskenylevelű útifű, vékonylevelű utilapu angol neve Ribwort német neve Spitzwegerich Leírás és előfordulás: évelő növény. Hazánkban közönséges és gyakori, réteken és legelőkön helyenként tömegesen található. Rövid gyökértörzséből tőálló levélrózsa és virágokat tartó tőkocsány fejlődik. Nyélbe keskenyedő lándzsás vagy fonalas levelei 2-30 cm hosszúak, szélességük 0, 5-3, 5 cm között változhat, rányomott vagy bozontos szőrűek, esetleg kopaszodók, 5-7 erűek. Tőkocsányának hossza körülbelül a levél hosszával egyezik, rajta 5 barázda látható. Tömött füzérvirágzata a kocsány csúcsán helyezkedik el, 2-4 cm hosszú és 5-7 mm vastag, gömbös vagy hosszúkás formájú. A párta színe fehéres, a hosszan kinyúló porzószálak és portokok sárgásfehérek. A virágok nyílása alulról kezdődik. A virágzás májustól szeptemberig tart. Termése apró magvú tojásdad tok. Felhasznált részek, drogok: a levél (Plantaginis lanceolatae folium). Lándzsás útifű - Plantago lanceolata L. - gyógynövény kereső - gyógynövény lexikon - Orvosok.hu. Főbb hatóanyagok: aukubin glikozid, polifenol vegyületek és nyálkaanyagok.
Lándzsás útifű Plantago lanceolata Hatás: Nyugtatja, és kellemes hatással van a torokra, a garatra és a hangszálakra. Antioxidáns hatású, továbbá támogatja az immunrendszert. Gyulladáscsökkentő, enyhén antibiotikus, továbbá sebgyógyító hatású. (Sváb, 2000) Gyulladáscsökkentő hatása a drogban található poliszacharidra, iridoidokra, feniletanoidokra vezethető vissza in vitro bizonyítékok alapján. In vitro vizsgálatok szerint hideg vizes kivonata bakteriosztatikus, baktericid hatású. (Liktor-Busa, 2012) Ártalmatlansága miatt a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A mag csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha hashajtó szerként is használatos. Ismertető: A lándzsás útifű rövid gyöktörzsű növény. Gyöktörzséből csak tőlevélrózsa és a virágokat tartó tőkocsány ered. Leveleinek egy része felálló, a többi földre fekvő, hosszúkás vagy keskeny lándzsás, széles nyélbe keskenyedő. A levelek 15-20 cm hosszúak és 1-3 cm szélesek. Egy tő rendszerint több, ívesen hajlott 10-60 cm magas tőkocsányt hajt.
Ezen az oldalon hun- (avar) illetve honfoglalás kori motívumokkal díszített egyedi táskákat talál a kedves "Böngésző". A képekre kattintva bővebben olvashat, olvashatsz a táskákról. Ha a felhasznált motívumokról szeretne, szeretnél többet megtudni, akkor kattintson, kattints az Információk menüpont "Motívumok" oldalára. Millenniumi emlékmű – Köztérkép. Könnyítésül fajtánként csoportosítottam a táskákat: Válltáskák Átlapolós táskák Oldaltáskák Hátizsákok Övtáskák
A tarsolylemez a honfoglalás kori tarsolyok jellegzetes, fémből, egyedi ötvösmunkával készült fedőlapja. A tarsolylemezzel díszített tarsoly a honfoglaló magyarság jellegzetessége. Feltételezhető, hogy tarsolylemezt közülük is csak a vezető réteg tagjai hordtak, esetleg közülük is csak bizonyos törzshöz tartozók. Ezt támasztja alá, hogy eddig viszonylag kevés, mintegy 43 db tarsolylemez került elő, viszont azonos környékről gyakran több is. A 8-10. században a Volgai Bolgárország ellenőrizte az Urál hegység mindkét oldalán, egészen északra vezető kereskedelmi útvonalakat. A szkíta népek által lakott területekre irányuló kereskedelmi expedícióknak lehettek magyar résztvevői is - akik ebben az időben a volgai bolgárok melletti törzsi szálláshelyeken láktak -, így kerülhettek a marikhoz, komi-permjákokhoz, hantikhoz " a magyarok által kedvelt tárgyak: tarsolylemezek, tálak (... Ősi magyar szimbólumok mai lakásokban - Magyar Térrendezés. ) (Veszelov-tanyai tarsolylemez, permi tarsolylemez, szalehardi tál) ". [3] A galgóci tarsolylemez rajza A honfoglalók művészetét legszebben a tarsolylemezek mutatják be.
Dávid Júlia témaválasztását azzal indokolta, hogy túl sok idegen hatás ér bennünket, a körülöttünk lévő világ szilánkokra bomlik, ezért a mély tartás, az ősi töltet eltűnik. A kezdetek történelme visszaadhatja mindezt. A művésznő sajátos technikát alakított ki, az üveg mindkét oldalára fest, ezáltal áttetsző és karakteres felületek váltogatják egymást a képeken. Arra a kérdésre, hogy tartós szerelem-e az üvegfestészet, elmondta, időnként vívódik benne a textiles, úgy érzi, szívesen megszőné azt, amit megfestett. – Majd egyszer talán – tette hozzá –, ha majd lenyugodtam. Délmagyarország, 2005. június 18. Gonda Zsuzsa Az üvegbe öntött őserő A színhatást mindig a ráeső fény határozza meg Ismét képzőművészeti kiállításnak adott otthont a szegedi Somogyi Könyvtár. Dávid Júlia festőművész honlapja | Cikktár. A fiatal erdélyi alkotó tárlatában ikonszerű üvegtechnikával az ősi balkáni és magyar mondavilág motívumait eleveníti fel. Dávid Júlia festő, iparművész, díszlettervező, grafikus. Megjelenésében és alkotásaiban egyaránt érezhető, szenzibilis művészegyéniség.
A tárlat október 21-ig látogatható a csongrádi Tari László Múzeumban. navigate_before navigate_next
A jászságiak azonban ilyen könnyen nem engedték elkendőzni őseik hagyatékát, alapos, és kitartó néprajzi gyűjtéssel nagyanyáik és nagyapáik ködmöneit összegyűjtve kiállítást rendeztek a Jász Múzeumban, aminek köszönhetően az egész ország újra megismerhette a legendás múltra visszatekintő mintákat. Immáron nem kétséges, hogy Móra Ferenc híres kincskereső kisködmöne is jászsági mintával volt kivarrva, hiszen édesapja Berényben született, és mesterségét is ott tanulta. A két vadásztestvér és az agancsos szarvasünő. Az agancsos szarvasünő motívumának eredetét László Gyula a későbbi szkíta művészetre ható "lurisztáni bronzok" idejébe (kb. Kr. e. 1100-600) helyezi. Az újabb kutatás szerint azonban a lurisztáni bronzok az indogermánok Perzsiában való megjelenése előtti idők művészetét reprezentálják, tehát nem lehet szó görög, vagy iráni közvetítésről. A mezopotámiai dámszarvas a suméroknál már a 3. évezredben szent állat volt: a dámünőket a templomok kultikus ligeteiben tenyésztették, s tejüket pl.