Gemenci erdő - Baja Európában kevés helyen található ilyen dunai táj, mint Baján. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjai, holtágai és zátonyai, valamint az ártéri erdők különleges látványa olyan atmoszférát teremt, mely minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág. A Duna túlpartján Bajához tartozik a Sárköz és az Alsó-Duna völgy csodálatos ártéri erdeje, a Gemenc. A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg. A Gemenc hazánk egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti érték. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezen a vidéken a Duna az uralkodó természeti erő. Baja gemenci erdő fohásza. Az ártéren található növény- és állatvilágot főleg a tavaszi zöldár élteti. Az ártéri erdőket keresztül-kasul szabdalják a mellékágak, a fokok, a holtágak, melyek páratlan természeti értékeket rejtenek, és mintegy érként táplálják az erdőt.
A Duna-menti síkságon, a Sárközben található Gemenc a Nagy Magyar Alföld szerves része. Ez az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere. Ezen a területen a víz az úr, ennek megfelelően alakult ki a növénytakaró is. Gemenci Erdei Vasút (Pörböly állomás) • Vasútállomás » TERMÉSZETJÁRÓ - .... Béda-Karapancsa a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő szépségű tája. Két részből tevődik össze, a bédai rész a Duna jobb partján húzódik Mohácstól a déli országhatárig, a karapancsai rész a folyam bal partján húzódik. Ligeterdeiben ritka, szigorúan védett növények fordulnak elő. A Duna alsó szakasza a réti sasok és a fekete gólyák által "legsűrűbben lakott" területe az országnak, e tekintetben hazánkban egyedülálló. Az emlősök közül kiemelkedő jelentőségű a fokozottan védett vidra állománya. A természetvédelmi oltalom alatt álló védett és fokozottan védett területek korlátozottan látogathatóak, ezért az e célra létrehozott és fenntartott kiránduló- és parkerdők, tanösvények, az erdei iskolák, az erdei vasút és a személyszállító hajópark hivatott szervezetten, a természeti értékek megőrzésének szem előtt tartásával megismertetni az idelátogató turistákat a látnivalókkal.
A Balaton-felvidéki Vászoly északi végében egy igazi gyöngyszemre bukkanhatunk: a Szent Jakab-forrás és környezete elbűvöli az egyébként is bájos faluba érkezőket. Terebélyes fák a zöld gyepen, szépen kiépített forrás, bájos tavacska, vízi színpad – ez fogadja a látogatót a vászolyi Nemesdombon. Az 1690-es években, a török dúlás utáni újratelepítés során szőlőművelő nemes magyar családok telepedtek meg a Séd bal partján, innen a falurész elnevezése. Szent jakab kolostor biblia. A tavat érdemes körbesétálni: láthatunk gyíknapozót, békapihenőt, a tólefolyó fölött kis fahídon kelhetünk át, de megnézhetjük közelről a forrás-befolyásokat is. A tó egy részére vízi színpadot építettek, a szemközti domboldalban álló padsorok alkotják a nézőteret. Mellette külön padok-asztalok és tűzrakó hely biztosítja egy tökéletes piknik természeti kellékeit. A tavat tápláló legnagyobb forrás, a Szent Jakab-forrás szépen kiépített foglalata a vízfelület északi csücskében található, érdemes közelről is megnézni a helyi mesterek által mészkőből épített kőfal szép kidolgozását.
Az 1061-ben alapított, egykor Zselicszentjakabinak hívott apátság, hazánk első ismert magánalapítású bencés monostora. Alapítója a Geur/Győr nembéli Atha nádor, somogyi ispán volt. A területet Szt. István a somogyi lázadók (Koppány? ) leverése után a német származású Geur/Győr nemzetség őseinek adományozta. Az alapítólevél egy 15. Szent jakab kolostor korona. századi átiratban maradt fenn, zárósorainak a tanúsága szerint Atha ispán magának tartotta fenn a monostor tulajdonjogát, védelmét és anyagi természetű ügyeinek az intézését. Az ispán Szent Jakab hegyén alapította monostorát, ahol korábban már volt egy, az említett szentnek szentelt templom, amely "szerfölött régisége és elhanyagoltsága miatt már pusztán állt". A domb lakott volt, az itt élőket az alapító elköltöztette. Az alapítás után 1067-re felépült a kolostor temploma, amelynek a dalmáciai hadjáratról hazatérő Salamon király és Géza herceg jelenlétében végzett felszentelése nagy esemény volt, a Képes Krónika is megemlékezik róla: "... A király és a herceg tehát összeszedte seregét, elmentek Dalmáciába, és épségben visszaszerezték azt, ami elveszett.
A főhajó fölött dongaboltozat látható, amely egyúttal maga a tetőszerkezet is. A templomnégyzet fölött áll a kupola, amely a szentély fölött egy negyedgömbben végződik. A templom építésénél Dalmatinac csak követ használt, téglát pedig egyáltalán nem. A főhajó tetőszerkezete Dalmatinac mérnöki zsenialitását is dicséri: a dongaboltozat kőlapjai pontosan vannak illesztve a tartószerkezet hornyaiba, melyeken egymásra csúsznak. Pálos kolostor (Jakab-hegy) – Wikipédia. Ha megnézzük a templom homlokzatát, az még letisztult gótikus stílusjegyeket mutat első pillantásra, ám ha jobban megfigyeljük a rózsaablak két oldalán az oszlopok már reneszánsz jellegűek. A templom oldalsó bejáratának (oroszlán-kapu) kapuja már román és gótikus jegyeket egyaránt mutat. Egykor a kapu csúcsíves alkóvjaiban Szent Péter és Pál apostolok szobrai álltak, de a Függetlenségi Háború idején a szobrok megsemmisültek, mára másr csak a feliratok olvashatóak. Hasonló sorsra jutottak a nyugati oldal főkapuja mellett látható faragványok, melyek a 12 apostolt mintázták.
Szavai szerint Kós Károly és Ferencz Imre "úgy alkották, és úgy hozták létre ezt az épületet, hogy előbb egy életet képzeltek el. És ez az élet arról szólt, hogy tudást, fejlődést, életet, evangéliumi életet hozzanak az épületbe. Az a kérésem mindannyiunk számára, akik itt ebben az épületegyüttesben munkaidőnket, életünket, alkotóvágyunkat, elképzeléseinket megvalósítsuk, hogy ezzel a fajta tisztelettel, alázattal, adni akarással, életteremtéssel végezzük ezt a mindennapi munkánkat, amivel annak idején az alkotói létrehozták ezt az épületet. " Végezetül Kovács Gergely érsek megáldotta az emléktáblát, a jó Isten segítségét kérve, hogy az épületegyüttes "továbbra is betöltse azt a szerepet és küldetést, amelyet neki szántak, hogy a keresztény értékrend, az evangélium szerinti gondolkodás és életmód legyen az irányvonal. " Az április 7-i ünnepségen a Caritas, a Jakab Antal Tanulmányi Ház és a Kalot munkaközösségén és partnerein, Ferencz. Szent jakab kolostor 2. S. Imre családján kívül jelen voltak az egyház képviselői, illetve sokan bekapcsolódtak a jó szolgálatot tevők házából sugárzott élő közvetítésbe is.
A cikk elkészítésében a Meiszter Rita által szerkesztett FŐMTERV 70 című kiadvány volt a segítségünkre. Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Gyere be a zöldbe! Mar 12, 2022 Növények a nagyvárosban Budapest zöldje – ezt mutatja a sok kép, az archív fotók. Illetve dehogy: épületeket mutatnak, szép vagy ócska házakat, templomokat, meg embereket, akik itt laktak vagy ide látogattak, és még esetleg néhány fát, bokrot, virágot. Szinte soha nem a fa, virág, bokor miatt készül a kép, és ritka az, ha ezekre csodálkozik rá a képeket nézegető. Középkori szerzetesek 04 - Jakab-hegyi Pálos kolostorrom, Pécs - Magyarország - awilime magazin. Sőt: ritka az, ha egy város kapcsán eszünkbe jut egyáltalán, hogy ott vannak növények is, velünk élők. Írta: Viczián Zsófia | Képszerkesztő: Virágvölgyi István A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található:
A pereskedés valószínűleg eredménytelen volt, de báró Alaghy Menyhért 1614-ben ígéretet tett a kolostor helyreállítására. Ezek után 1636-ban ugyanő 400 forinton megváltotta a pálosoktól, a gyakorlatilag már saját birtokában lévő területeket. 1651-ben egy "Decretum regium" még javainak háborítatlanságát szavatolta, de kolostor gyakorlatilag már nem működött. A kolostor pusztulása után a birtokállomány egy része az újhelyi vikárius kezelésébe került. 1763-ban helye romjait még ismerték, de Regéc 1784-es kataszteri térképén és az ebben az időben készült katonai felmérés során már nem tüntették fel azokat. Spaso Yakovlevsky Szent Jakab Kolostor Vízforrása Feletti Kápolna Szent Jakab — Stock Fotó © antmos #354528104. Györffy György az Óhuta közelében lévő Barátok és a Regéc falutól keletre, 1 km-re lévő Barát láz-dűlőt említette, mint a kolostor lehetséges helyét. Guzsik Tamás és Fehérvári Rudolf a pálos építészeti emlékeket feldolgozó munkájukban, Erdőhorváti-Regéc kapcsán megjegyezték, hogy nyomai a felszínen ma is látszanak, de a helyszínt ők sem jelölték meg. Wolf Mária Abaúj vármegye déli részének Árpádkori településtörténete kapcsán foglalkozott a regéci pálosokkal.